Most például abban próbálják korlátozni őket, hogy milyen ruhában versenyezzenek. De szerencsére ezt már nem tudják lenyomni a nők torkán.
Érthető, hiszen épp elég ideje küzdenek azért, hogy ne kettős mérce szerint ítéljék meg a nők és a férfi sportolókat: hosszú utat jártak be a versenysport terén, már ami a nemek közötti egyenlőségek kivívását jelenti.
Évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy a férfiakhoz hasonlóan szabadon sportolhassanak, vagy hogy részt vehessenek az olimpiai játékokon.
Először az 1900-as olimpiai játékokon – az is feminista lobbik törekvéseinek köszönhetően – léphettek pályára a nők, de így is a versenyzők csupán két százalékát tették ki. Természetesen az is szigorúan meg volt határozva, hogy milyen sportágakban vehettek részt: ilyen volt a tenisz, a vitorla, a krikett, a lovaglás és a golf. Csak az 1908-as londoni játékok törvényesítették jogilag is a nők olimpián való részvételét, és 113 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy az idei tokiói olimpián a versenyzők 49 százaléka legyen a nő. Ez egyébként a legmagasabb részvételi arány, mióta nők is lehetnek olimpikonok. A nemek közötti egyenlőtlenségekről sokat elmond az is, hogy szép számmal vannak olyan sportágak, ahová csak néhány éve adtak engedélyt a női szereplésre: ilyen az öttusa, a kardvívás, a boksz és a síugrás. Utóbbi számban csupán 2014 óta szerepelhetnek nők ebben a számban.
És amikor azt hinnénk, hogy már jól állunk és végre elérkeztünk oda, ahol egyébként mindig is lennünk kellett volna, jönnek a ruhaparák. Most meg
azért büntetik a női olimpikonokat, hogy mit viselnek
Az elmúlt hét nagy híre volt, hogy ezerötszáz eurós, azaz több mint félmillió forintos pénzbüntetést kapott a norvég női strandkézilabda-válogatott, mert tagjai nem voltak hajlandóak az előírt pici bikinialsóban pályára lépni az Európa-bajnokságon. Pedig a norvégok még a bajnokság kezdete előtt engedélyt kértek Európai Kézilabda Szövetségtől, hogy rövidnadrágokban vegyenek részt a versenyen, de azt nem kapták meg, és közölték, hogy fejenként 50 eurós büntetéssel számolhatnak, ha azt mégis megteszik.
A norvég szövetség inkább vállalta a bírságot, de ezután már azt mondták nekik, akár ki is zárhatják őket a bajnokságból, ha több mérkőzésen is rövidnadrágban állnak pályára. Ezért végül meghajoltak a fenyegetés előtt és bikiniben játszottak. Az utolsó mérkőzésen aztán spontán döntöttek úgy, hogy rövidnadrágban versenyeznek, vállalva az egyszeri pénzbüntetést.
A médiát bejárta a hír és sok versenyző, néző is támogatóan állt melléjük. Sőt, hírességek is hangot adtak annak, mennyire nonszensznek tartják a büntetést, és egyáltalán a szabályt, ami bikini hordására kényszeríti a női strandkézilabdásokat, A közfelháborodás hatására végül megváltoztatták a ruházati előírásokat a sportágban, amiért egyébként már évek óta küzdenek többen is. Az ok egyszerű: szexistának és degradálónak tartják, hogy egy apró, a feneket alig takaró bikiniben kelljen versenyezniük. Jogos az érvelésük, hiszen milyen alapon kéne kevesebb ruhát viselniük a nőknek, mint férfi társaiknak?
Mert ugye a kézisek esete nem egyedi, 2011-ben a hivatalos szervek még arra kérték a női ökölvívókat, hogy a londoni játékokon szoknyában induljanak. És az idei tokiói nyári olimpiai játékok alatt is több hasonló büntetés, vizsgálat rámutatott a szexista és archaikus szabályokra, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák a női sportolókat.
Amíg a kézilabdacsapatnak a rövidnadrágja volt túl hosszú, addig a kétszeres paralimpiai világbajnok Olivia Breent-nek meg túl sokat mutatott a bizottság szerint. Az úszó Alice Dearingnek pedig azt mondták, hogy nem hordhat az afrohajához illő sapkát.
A német női tornászokat szerencsére nem büntették meg, amiért rendhagyó módon testet takaró dresszben mutatták be gyakorlataikat. De csak azért nem, mert a lábakat takaró ruhák engedélyezettek a nemzetközi versenyeken, ám eddig szinte kizárólag vallási okokból viselték őket. Négy nappal ezelőtt pedig a német női tornacsapat tagjai teljes testet takaró dresszben mutatják be gyakorlataikat a tokiói olimpián, hogy így tiltakozzanak a sportágat övező szexizmus ellen. A 21 éves Sarah Voss arról beszélt a Deutsche Wellének, hogy meg akarták mutatni, bárki azt visel, amit csak szeretne, hosszú és rövid dresszben is csodálatosan nézhetnek ki és csodálatosan érezhetik magukat.
Sarah Voss a tokiói olimpiai játékokon hosszú dresszben mutatta be a gyakorlatát (Fotó: Getty Images)
Úgy fest, hogy az olimpia szabályai megrekedtek a múltban
Legalábbis az elavult – és néha még nem is hivatalos – olimpiai öltözködési hagyományok hatalmas és jól látható hátrányba hozzák a nőket. A szabályok nemenként ugyanis nagyon eltérőek, és ritkán látni olyat, hogy a férfi csapatokat a ruházatuk miatt vizsgálják, vegzálják, büntetik.
Vegyük például a férfi kézilabdacsapatot: – a Nemzetközi Kézilabda Szövetség szerint a férfiak rövidnadrágban is versenyezhetnek, míg a női csapatokra vonatkozó szabály azonban egyértelmű: nekik bikinialsóban kell versenyezniük, amelynek oldalsó szélessége nem lehet több 10 cm-nél.
A képmutatás és a kettős mérce egyértelmű, és szerencsére több olyan ember is felszólalt ellenük, akinek a hangja nagy tömegekhez ér el. Például Pink is kiállt a norvég csapat mellett, felajánlva, hogy fedezi a bírságuk költségeit, és ezt meg is osztotta a Twitteren.
Azt írta:
Nagyon büszke vagyok a norvég női kézilabdacsapatra, amiért tiltakoztak a sportruhájukra vonatkozó szexista szabályok ellen
– írta a Twitteren az énekesnő vasárnap, hozzátéve, hogy örömmel kifizeti a bírságot helyettük. A csapat az Instagram-oldalán köszönte meg a gesztust az énekesnőnek és a többi támogatónak.
A norvég csapat és az afrohajúak sapkáinak betiltásának esete is jól mutatja, hogy a legtöbb olimpiai szabály elavult, a tisztviselőiknek oda kellene figyelniük arra, hogyha az olyan nagy cégek, mint a Nike és az Adidas reagálnak a változásokra (például sporthidzsábokat gyártanak), akkor nekik is feladatuk lenne hasonlóképpen tenni. És ezeket a szabályokat nem ártana a nők bevonásával meghozni, megkérdezni őket, hogy ők miben szeretnének sportolni. A legtöbben nagyon úgy néz ki nem olyan ruhában, amiben közszemlére kerülnek az idomaik: a Victoria Egyetem által közzétett tanulmány szerint a sportolói egyenruháról megkérdezett nők 88 százaléka inkább rövidnadrágot viselne a sportoláshoz, százalékuk pedig a pólót választaná a leleplezőbb lehetőség helyett.
Fotó: Getty Images
