Az elmúlt másfél évtizedben – egészen pontosan 2000 és 2013 között – több mint 8000 kék vizű tavat fedeztek fel az Antarktisz keleti részén található Langhovde-gleccser körül.
A Geophysical Research Letters című szaklapban megjelent kutatási anyag szerzői műholdfelvételek elemzésével bukkantak a tavakra. Ez azért is különösen aggasztó, mert a Déli-sark eddig pár kivételtől eltekintve nagyjából megúszta azt az olvadást, ami az Északi-sarkon már évek óta egyre súlyosbodó jelenség.
A kék pöttyök a műholdképen az olvadás miatt megjelenő tavak (Fotó: NASA)
“Ez a világ egy olyan területe, amelyről úgy gondoltuk, hogy többé-kevésbé stabil, nincs túl sok változás, csak nagyon-nagyon hideg” – magyarázta a Washington Postnak adott interjújában Stewart Jamieson, a Durham University gleccserkutatója, a tanulmány egyik szerzője. “Ezért lehetséges, hogy csak nemrég azonosítottuk az első, szupraglaciális, vagyis a gleccserjég alatt kialakult tavakat.”
Így néz ki közelről az olvadt gleccserjég (Fotó: NASA)
Az ilyen tavak akkor alakulnak ki, amikor a levegő hőmérséklete fagypont fölé emelkedik. 2012–2013 között 37 ilyen napot regisztráltak, amelyek eredményeként az olvadékvíz összegyűlik a jég alatt. Mivel a víz több hőt képes felvenni, ezért öngerjesztő folyamat indul be: még több jég olvad el, még több víz gyűlik össze, amely még több hőt képes felvenni.
Elhelyezkedése miatt az Antarktisz keleti része eddig különösen ellenállónak bizonyult a felmelegedés ellen, azonban a tavak megjelenése azt jelezheti, hogy a Déli-sarkon is egyre súlyosabban jelentkeznek a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatásai.
