A fánk valami egészen különleges dolog. Csupa antagonizmus. Tudjuk, hogy nem túl alakbarát és hogy macera is elkészíteni, de teljes mértékkel ellenállhatatlan. Telis-tele van transzzsírokkal, üres kalóriákkal, mégis alig várjuk, hogy farsangkor jól belakmározhassunk belőle. Telt és légies egyszerre. Engem ez az egész arra emlékeztet, amikor hatéves koromban beírattak a szüleim a művészeti körökben igazi legendának számító Berczik Sári nénihez balettozni. Az óra végén egyéni bemutatók következtek.
Az egyik csoporttársam kissé vaskos, természet adta úszógumikkal a derekán, fittyet hányva duciságára, a Hattyúk tavának prímabalerináját megszégyenítő magabiztossággal mutatta be performanszát. A kislány iránt őszinte és mély tiszteletet, sőt csodálatot éreztem. Mi ez, ha nem színtiszta tehetség? A csodálatos Sári néni, a magyar művészi torna megalapítója nem égette le őt előttünk, sőt! Sosem fogom elfelejteni, ahogyan a röpke előadás után odahívta magához a kislányt, maga mellé állította és azt mondta nekünk: „Ezt az önbizalmat kérem tőletek, még technikásabban!”
A farsangi fánknak is jó nagy önbizalma lehet, mert népszerűsége egész egyszerűen töretlen. Hiába tocsog sülés közben bő zsírban, hiába minden dietetikus legrosszabb rémálma… Akkor jó, ha a tányérra kerülve könnyű és légies, mint egy lyukas kis felhőcske, amiben kényelmesen csücsül a baracklekvár. Mutatom, valami ilyesmi lesz a végeredmény:
A kész szalagos fánk (A szerző fotója)
Elkészítése nem egyszerű, inkább amolyan nagymamás műfaj, de évente egyszer nem fogunk belehalni, ha mi magunk megcsináljuk. Vannak azért kézenfekvő, mégis kerülendő helyzetek. Akinek olyan turpisságon jár az esze, hogy jól rányitja az ablakot a sülő fánkokra a zsírszagot kiűzendő a lakásból, annak rossz hírem van. Ha engedünk a csábításnak és szellőztetünk, szegény kicsi fánkocskáink megfáznak és nem lesznek levegősek, nem lesz könnyű a tésztájuk, megszívják magukat zsírral! Ajjaj!
Ha mégis megtörtént volna, ott már csak az abrenuntiatio diaboli, magyarul az ünnepélyes ellentmondás az ördögnek segíthet, amelyet a gyermekek keresztelőjén szoktak elmondani a templomban.
Nem! Mi nem nyitunk ablakot fánksütés közben. Ha zsírszagú lesz a hajunk, akkor sem, ha az ördög századszor is megkísért, akkor sem! A szent cél a fiaskó elkerülése, mert a fánknak bizony légiesnek kell maradnia. Akkor is, ha közeleg a világvége. Nem, mi nem nyitunk ablakot!
A fánk tésztája szépen megkelt (A szerző fotója)
Tudtad?
A fánk felemelkedéséről két legenda született: Az egyik szerint egy bécsi pék feleségének dühe kellett az első fánkhoz, a másik azt tartja, a francia Marie Antoinette botlott egy fánkot sütő pékbe.
A fánk igazi télűző édesség. A februárba átlépve mindenki hirtelen abban reménykedik, hogy varázsütésre beköszönt a jó idő. Ahány ház, szinte annyiféle fánk létezik. Én az egyszerűség híveként maradok a hagyományosnál. Először is a tésztának tényleg lágynak kell lennie, éppen ezért nem érdemes dagasztógéppel csinálni, mert feltapad a tál oldalára.
A másik, amire vigyázni kell, hogy miután jól kidolgoztuk, keljen meg rendesen az a tészta! Ha jól dolgozunk, jó erős sikérszálak keletkeznek és attól lesz könnyű, pufi és levegős a fánk. A olaj hőmérséklete is fontos, 180 fokon kell sütni, különben vagy megég a tészta és belül nyers marad, vagy pedig megszívja magát olajjal.
A fánkok készen állnak a sütésre (A szerző fotója)
Ennek az ellenőrzése viszonylag egyszerű. Ha egy kis darab tésztát belehelyezünk a forró zsiradékba és azonnal meglátjuk a kis buborékokat és meghalljuk a sercegő hangot, jól csináljuk. És hogy mitől lesz szalagos a fánk? Attól, hogy annyira pufi a tészta, hogy úszik az olaj tetején, mint egy laszti, és hiába sütjük meg mind a két oldalát, középen lesz egy kis sáv, ami nem fog érintkezni a forró zsiradékkal, ezért halvány marad. Úgy, mint itt:
Sül a szalagos fánk (A szerző fotója)
Lejjebb találtok igazán különleges fánkrecepteket is, amiket tényleg csak azoknak szeretnénk ajánlani, akik imádják a kihívásokat, rengeteg idejük van és imádnak pepecselni!
Hagyományos szalagos farsangi fánk
Hozzávalók:
- 500 g rétesliszt
- 6 tojássárgája
- 60 g olvasztott, langyos vaj
- 50 g porcukor
- 4 dl tej
- 1 evőkanál rum
- 20 g friss élesztő
- zsír (olaj) a sütéshez
- baracklekvár a kínáláshoz
Elkészítése:
- A fánkkészítés legnagyobb titka, hogy minden alapanyag szobahőmérsékletű legyen, így a fánk hozzávalóit a készítés előtt készítsük ki és hagyjuk állni 2-3 óráig. Vagy tegyük a radiátorra, vagy a langyos sütőbe. Ezzel kicsit gyorsítunk a folyamaton.
- Az élesztőt futtassuk fel langyos, picit cukros tejben.
- A lisztbe keverjük bele a porcukrot és a csipet sót, majd adjuk hozzá a tojássárgákat, a felfuttatott élesztőt, a rumot és az olvasztott vajat, majd annyi langyos tejjel verjük fakanállal a tésztát, amíg fényes, lágy tésztát nem kapunk. Takarjuk le egy lábassal.
- Ha megkelt a tészta, nyújtsuk ki lisztezett deszkán, és fánkszaggatóval szaggassuk ki, majd takarjuk le újra a tésztát, és hagyjuk a duplájára kelni.
- Forrósítsuk fel a zsírt, annyit, hogy a fánkok tudjanak majd úszni, majd egyszerre csak 3-4 darabot tegyünk a lábasba sülni, hogy a zsír meleg maradjon, és ne hűljön hirtelen le.
- Az első odalát fedő alatt süssük, majd 2-3 perc múlva fordítsuk meg, és most már fedő nélkül süssük meg a másik oldalát – így szel körben egy világos szalag a fánk derekán.
- Van, aki a fánkokat benyomja a hüvelyk és mutatóujjával, és tálaláskor ebbe a lyukba teszi a lekvárt. A lekvárt minden esetben kicsit
Rózsafánk
Hozzávalók:
- 40 dkg liszt
- 2 dkg cukor
- 1 csipet só
- 10 dkg hideg vaj
- 4 db tojássárgája
- 0.5 dl rum
- 1 tk citromlé
- 1 dl tejföl
- tojásfehérje
- olaj
- porcukor (a tálaláshoz)
Fotó: NOSALTY
Elkészítése:
1. A lisztet egy tálba szitáljuk, elkeverjük benne a cukrot és a sót, majd elmorzsoljuk a vajjal. Hozzáadjuk a tojássárgákat, a rumot, a citromlevet és annyi tejfölt, hogy közepes keménységű tésztát kapjuk. Összegyúrjuk, és hideg helyen 10 percig pihentetjük.
2. A tésztát 3-4 mm vékonyra nyújtjuk, és 3 különböző méretű, kör alakú kiszúróval kiszúrjuk (mindegyik méretből ugyanannyit). Mindegyik kört a közepe irányában 4-5 helyen bevágjuk arányos távolságra egymástól (vigyázva, nehogy átvágjuk).
3. Egymásra helyezünk 3 különböző nagyságú tésztakört úgy, hogy felülre kerüljön a legkisebb. Az összeillesztésnél az ujjunkat tojásfehéréjébe mártjuk, és megkenjük vele a tészták közepét is, majd az egészet középen összenyomjuk (a tojásfehérje segít egyben tartani őket sütés közben).
4. Egy lábasban olajat melegítünk. Ha már elég meleg, de még nem forró, kis adagokban kisütjük benne a rózsafánkokat. Ha kisültek, papírtörlővel bélelt tányérben lecsepegtetjük, még melegen megszórjuk porcukorral. Lekvárral kínáljuk.
Klasszikus csörögefánk
- 25 dkg búzaliszt
- 2 g porcukor
- 1 csipet só
- 5 dkg vaj
- 3 db tojássárgája
- 1.5 dl tejföl
- olaj
Csörögefánk (Fotó: NOSALTY)
Elkészítése:
1. A porcukorral és sóval elkevert lisztet elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk egyenként a tojások sárgáját, végül a tejfölt, és lisztezett felületen jól kidolgozzuk a tésztát. Ezután becsomagoljuk és 10-15 percre a hűtőbe tesszük.
2. Pihentetés után a megtisztított, lisztezett munkafelületen, sodrófával kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk a tésztát. Egy éles késsel a tésztát rombuszokra, vágjuk, majd a közepükön egy hosszanti bemetszést ejtünk.
3. A rombuszokat egyenként a kezünkbe vesszük, és az egyik sarkát áthúzzuk a bemetszésen. Így alakul ki a jellegzetes csöröge-forma.
4.Ha mindegyiket megformáztuk, felforrósított olajban kis adagokban, egyszer forgatva aranyszínűre sütjük a fánkokat.
5. kisült csörögéket, még melegen megszórjuk porcukorral. Tálaláskor lekvárt kínálhatunk hozzá.
További farsangi receptek:
