A Szabad Európa Rádiót a második világháború utáni politikai viszonyok hívták életre. Az Amerikai Egyesült Államok által létrehozott SZER szerepe az volt, hogy kívülről próbálja meg megtörni a kommunista országok belső hírmonopóliumát, hogy a Szovjetunió polgárai számára sugározza a demokrácia értékeit. Bár a Szabad Európa Rádiót már 1949-ben bejegyezték, magyar nyelvű, egész napos adás csak 1951-ben kezdődött, méghozzá október 6-án, a műsorokat Münchenből sugározták. Az alapítás megünneplésére egy rangos szállodában, a Hotel Reginában került sor, és ezután a magyar osztály 81 munkatársával elkezdte történelmi jelentőségű tevékenységét.
Magyarországon tiltották és büntették a Szabad Európa Rádió hallgatását, amelyet “különösen veszélyes ellenség” címkével láttak el. Az embereket azonban így sem lehetett megfélemlíteni, a legtöbben a négy fal közé zárkózva vagy a takaró alá bújva követték az adásokat. Az állam azonban mindent megtett annak érdekében, hogy ezt megnehezítse, ezért különféle technikákat alkalmaztak, hogy zavarják a SZER adásait.
Nászútjáról hazatérve közvetítette az 1956-os forradalmi eseményeket
A Szabad Európa Rádió dolgozói többnyire a második világháború során menekültek külföldre hazájukból, és ilyen-olyan kerülőúton végül Münchenben kötöttek ki. Ők voltak azok, akik azért dolgoztak, hogy a vasfüggöny mögé zárt Magyarországra is eljusson – ahogyan ők nevezték – a “szabad hang”. Az indulás után két hónappal került a Szabad Európa Rádióhoz Ekecs Géza, azaz rádiós nevén Cseke László. A második világháború alatt ment külföldre, majd menekültútlevéllel érkezett Párizsból Münchenbe. Többek között neki jutott az a szerep, hogy az 1956-os forradalom alatt közvetítsen.
Cseke László 1956. október 13-án nősült meg, és a nászútján, Szicíliában értesült arról, hogy Budapesten forradalom tört ki. Azonnal visszatért a rádió müncheni stúdiójába, és aktív résztvevője lett az ’56-os eseményekről készült SZER-műsoroknak.
November 4-én ő volt a rádió ügyeletes “lehallgatója“, azaz aznap ő figyelte a Magyar Rádió adásait. A mai napig emlékszik rá, hogy hajnali 5 óra 20 perckor hangzott el Nagy Imre néhány mondata, amelyben közölte: “Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.” Ezután elhangzott Schubert Ave Mariája, amely szinte kísértetiesen hangzott ebben a környezetben. Cseke Lászlónak még évtizedek múltán is görcsbe rándult a gyomra, amikor meghallotta ezt a művet, mindig arra a bizonyos reggelre gondolt vissza.
A Szabad Európa Rádió kiállt a forradalom mellett, de ez kevés volt
A SZER 1956-os magyar forradalom alatti működését sok kritika érte, a legtöbben úgy vélték, hogy mivel a szerkesztőséget váratlanul érték az események, és nem is kaptak utasítást a vezetőségtől, hogyan kezeljék a történéseket, ezért a szerkesztők, műsorvezetők leginkább szubjektív véleményüknek adtak hangot a műsorokban.
Cseke László azonban, ahogyan a SZER többi munkatársa is, később több alkalommal is elmondta, hogy az adások zavarása miatt sok mondanivalójuk más értelmet nyert a hallgatók számára, hiszen csak mondattöredékek jutottak el a magyar néphez. Ráadásul Magyarország abban bízott, hogy Amerika segítséget küld a magyar fővárosba, így a SZER is értelmét látta kitartani és folytatni a harcokat, de a várva várt segítség nem érkezett meg. Cseke László szerint a SZER magyar munkatársai bíztak a forradalom erejében, és támogatásukról biztosították a magyar népet, de mindez kevés volt, hiszen a Nyugat tétlen maradt.
A Nyugat zenéjével harcolt a SZER a diktatúra ellen
A forradalom leverése után a Szabad Európa Rádió másképp harcolt tovább a diktatúra ellen. Cseke László politikai műsorokat ugyan nem készített, de szórakoztató és magazinműsoraival aktívan részt vett a rádió abbéli munkájában, hogy Magyarországra eljuttassa a Nyugat gondolatait. Az akkori fiatalok valószínűleg most is emlékeznek a Jazzfórum vagy a Forgószínpad című műsoraira, illetve a Teenager Partyra és a Délutáni Randevúra, amelyekben a legfrissebb külföldi slágereket játszotta le. “A mikrofonnál és a lemezjátszónál Cseke László” – a mondat gyorsan legendássá vált. Ezek a műsorok a magyar fiatalok számára olyan életérzést közvetítettek, amelyet a diktatúra alatti időkben máshonnan nem kaphattak meg.
Rengetegen hallgatták a takaró alá bújva az amerikai dalokat, titokban ezek segítségével tanultak meg angolul is. Ezáltal ismerték meg többek között a Beatlest vagy a Rolling Stonest. Ezek a műsorok mérföldkövek voltak az akkori politikai viszonylatokban, hidat építettek a Kelet és a Nyugat között. Igaz, évekig úgy sugározták az adásokat, hogy semmilyen visszajelzésük nem volt arra vonatkozóan, hogy a magyar hallgatóknak egyáltalán tetszenek-e a műsoraik, mivel a rajongók által küldött levelek nem jutottak el az országhatáron túlra. Cseke László csak az ’56-os forradalom után tudta meg, mekkora népszerűségnek örvendenek a műsorai, hiszen akkortól voltak visszajelzések a külföldre menekülő magyaroktól.
Ellenműsort indított a Magyar Rádió, de a két műsorvezető inkább összebarátkozott
A Szabad Európa Rádió sikerét Magyarországon érezni lehetett, ezért a Magyar Rádió kvázi ellenműsort indított. 1960-ban elindult Komjáthy György műsora, a Csak fiataloknak, amelyet számos más hasonló is követett, mint például a Vasárnapi koktél. Komjáthy György műsorait szintén imádták a magyar hallgatók, és “mindenki Gyuri bácsija” hallatlan sikernek örvendett, mégsem versenyezhetett igazán a SZER műsoraival. Érthető okokból, ugyanis Komjáthy lépéshátrányban volt, nem rendelkezett akkora és olyan friss zenei anyaggal.
A két rádiós elvileg egymás konkurenciája volt, gyakorlatilag, amikor évtizedekkel később, a rendszerváltás után először találkoztak, barátként tekintettek egymásra. A jó kapcsolat a mai napig megmaradt, sőt történelmi pillanat volt, amikor először vezettek Magyarországon közös műsort.
A Szabad Európa Rádió 1993. október 31-i megszűnéséig még sugározta műsorait, de a rendszerváltás után már nem volt érdemi szerepe. Feladatát, a demokrácia megteremtésének segítését ugyanis teljesítette.
Fotó: Fortepan
