A Nyugati pályaudvaron önkéntesekből, segítő szándékból nincs hiány. A kitelepült standokon többek között ételt, italt, a gyerekeknek játékot osztanak, szállást, fuvart szerveznek az Ukrajnából menekülteknek. A tolmácsolás, szálláskeresés, a fuvarozás, információs szórólap készítés, vagy az infrastruktúra biztosítása, mind-mind javarészt az önkéntesek munkájának köszönhető. Ám Gerő Ágota, a A Nyugati pályaudvar segítők Facebook-csoportjának adminisztrátora szerint a hatalmas segítő szándék ellenére
a civilek energiaforrásai végesek.
„Remélem ma már egyre többek számára világos, hogy milyen nagy munka folyik itt és más pályaudvarokon, határátkelőkön, és hogy ezt az állapotot csak limitált ideig tudják a civilek tartani” – mondja.
Szerinte nagyon fontos lenne látni a koordinálás rendszerét, amelynek hiánya egyre nagyobb terhet ró az önkéntesekre, akik a háború eszkalálódásával és az idő elteltével egyre nehezebben tudnak megoldani bizonyos feladatokat. A Nyugati pályaudvaron például egy földre ömlesztett ruhahalom magasodik, teljesen gazdátlanul, amely jól jelzi az információs deficitet, miszerint a segíteni szándékozók nem tudják, pontosabban nem jut el hozzájuk az információ, hogy mivel tudnának a legtöbbet segíteni. A ruha például a legkevésbé hasznos adomány, míg egyre nagyobb a hiány szállásból és fuvarból, a bébiételből, pokrócból (nem takaróból) és a gyógyszerből.
Halomban áll a ruha a Nyugati pályaudvaron. Fotó: Farkas E. Lina
„Egy excel táblával a kezünkben hívogatunk embereket, akiknek nagy része már befogadott, a lista viszont nem lett frissítve (nem is csoda, sokszor nincs rá idő amikor befut egy vonat), így sok esetben egy emberre, családra kb. 5 embert hívtunk, mire valaki be tudta fogadni. Ezen próbálnak most a segítők változtatni, mert szerencsére egyre többen jelentkeznek önkéntesnek, ahogyan a posztokból látom, így a munkát is talán jobban lehet koordinálni” – meséli a Nyugati pályaudvaron alkalmanként önkénteskedő kollégám, Herczeg Szonja, aki a többi jelenlévő önkéntessel együtt egy műszak alatt kb. 40 ember elszállásolásában segített, vagy szerzett nekik fuvart (A tapasztalatairól itt írt bővebben).
A Nyugati pályaudvaron hatalmas munkát végez -e téren a Segítők Egyesület Csoportja (Migartion Aid). Naponta érkező több ezer főnek 0-24 órában próbálnak a helyszínen szállást keresni. Erősen fogynak azonban az adatbázisukban a szállásfelajánlások.
Ahogy azt az egyik korábbi cikkünkben is megírtuk, a menekültek elszállásolásában is a civilek, az egyházak, a karitatív szervezetek járnak az élen, komoly segítséget adnak a határ menti, szegény önkormányzatok, és Budapest is jelentős számban fogadott be menekülő embereket. A kérdés az, hogy mi fog történni akkor, ha a civilek energiái, forrásai kiapadnak, vagy vészesen lecsökkennek. A Migration Aid munkatársa, Siewert András szerint most visszaüt az évek óta folytatott központilag irányított, ellenséges menekültpolitika: az évek során elsorvadtak, kiüresedtek azok az ellátási formák, amelyeket egy ilyen helyzetben aktiválni lehetne.
A még meglévő befogadó állomások minimális létszámú ember elszállásolására alkalmasak, illetve ahol van még hely, az nem használható, hiszen a kormány ezúttal nem szándékozik szögesdrót mögé dugni a háborús menekülteket, ahogy azt tette a 2015-ös menekültválság idején. Ma csak a kis kapacitású balassagyarmati és vámosszabadi menekülttábor működik, a nagy létszámú befogadó állomásokat bezárták.
„Sokan csak egy zuhanyt vennének valahol. Erre is nagy igény van, és nem tudjuk őket hova küldeni. Ezért is hoztam fel végül a saját lakásomra egy családot”
– meséli Szonja kollégám, hozzátéve, hogy érezhetően kevesebb a szállásadó. Szerinte egyértelműen látszik, hogy ezen a téren lenne a legnagyobb szükség szervezettségre, és bár próbálják a civilek egymást különböző csoportokban informálni a folyamatosan változó helyzetről, érezhető, hogy nincs arra kapacitás, hogy a helyszínt globálisan koordinálják.
Ezzel Gerő Ágota is egyetért, aki 2015-ben is segített az akkori menekültválság idején, és ezúttal is a helyszínen dolgozik. Ő úgy tapasztalja, hogy egyre sűrűbben előfordul az, hogy alig találnak fuvart, vagy nehézkesebbé válik szállást keresni. Ahogy eszkalálódik a háború, vagyis az orosz haderők már nyíltan lakóházakat, kórházakat, pontosabban az ukrán lakosságot ölik, úgy próbálnak elmenekülni minél többen. Mindebből egyenesen következik az is, hogy egyre több speciális szükségletre kéne választ adni, hiszen
nő a traumatizált menekültek száma, rengetegen jönnek már bombázott területekről.
Ágota szerint a Nyugati pályaudvaron szükség volna állandó orvosi ügyeletre, mivel sok a beteg, legyengült (a minap egy két hónapos csecsemő szorult orvosi ellátásra) nem beszélve arról, hogy a segélyszervezetek nem adhatnak ki gyógyszert, hiába gyűlnek az adományok.
Önkéntes segít egy ukrán édesanyán. Fotó: Farkas E. Lina
„Nem gondoltam, hogy az ilyen helyzetben alapnak tekinthető infrastruktúrát, mi önszerveződő civilek próbáljuk óráról-órára, napról-napra a helyszíni segítő munkánk után megoldani. Elintéztük, hogy legyen mobil WC, ingyen wifi (nem volt működő a pályaudvaron), a váróterem hiányában melegedő buszok, információs segédletek.” – mondta, hozzátéve, szükség lenne több információs segítségre (hangosbemondó, nagy információs táblák, weboldal) telefon töltőállomásokra.
A Református Szeretetszolgálat sajtómunkatársa szerint nem ennyire sötét a helyzet, ő úgy tudja, hogy a Nyugati Pályaudvaron rendben zajlik a segítés. Bár őt nem a helyszínen értem el, az ott dolgozó önkéntesek pedig azt válaszolták a kérdésemre, hogy nem nyilatkozhattak.
Előrelépésnek számít, hogy a melegedő buszok mellett a BKK közvetlen transzfert indított a reptérre és a Keletibe, és a Katasztrófavédelemtől is dolgoznak kint munkatársak, illetve nagy segítség a menekülteknek, hogy a Westend-ben a Yettel (volt Telenor) és a Telekom is ingyen SIM kártyát biztosít számukra. A kormány is elindított egy éjjel-nappal hívható zöld számot, amelyen a menekülők magyar, ukrán és angol nyelven kaphatnak tájékoztatást a számukra fontos témákban. Az ügyfélszolgálat a Magyarországról ingyenes hívható 06/80-310-310-es, az Ukrajnából ingyenesen hívható 0-800/504-546-os, az egyéb országokból hívható +36/1-550-1828-as telefonszámon, valamint a menekultinfo@me.gov.hu elektronikus levélcímen várja a megkereséseket.
Megkerestük L. Ritók Nórát is, az Igazgyöngy alapítvány vezetőjét, aki a román határhoz közeli, berettyóújfalui tapasztalatairól beszélt. „Mivel láttuk, hogy mennyi adomány érkezik a határra, úgy döntöttünk, nem gyűjtünk felajánlásokat, inkább a térségben keresünk befogadó családokat, központokat, nekik segítünk azzal, amire szükségük van, illetve tanácsot, kontaktot adunk az érkezőknek, valamint megpróbálunk feszültséggel terhes helyzetekben tanácsot adni. Mert ilyen adódik, hiszen azok, akik szintén nehezen élnek, nem értik, hogy nekik miért nem lehet részesülni ezekből az adományokból, mikor ők is rászorulók. Emiatt már most vannak kialakulóban lévő konfliktusok a helyi és a menekült szegény családok között” – magyarázza Nóra, hozzátéve, hogy számos ilyen jellegű konfliktusra kell felkészülni, amelyek könnyen növelhetik az előítéletességet szegény és a még szegényebb, vagy a szegény és a jobb helyzetben élők között. Az alapítvány vezetője hozzáteszi, már most lehet látni, hogy az adománypontokon sorban állnak adományért a nem menekültek is, és előfordulnak lopások is. Mindezek azt mutatják, hogy a menekültkrízis nyomán láthatóbbá válnak egyéb megoldatlan társadalmi problémák.
Mint példádul a szegénység kérdése.
L. Ritók Nóra azt is elmeséli, hogy a szervezőkön keresztül sok olyan önkéntes jelentkezett, akik szívesen foglalkoznának gyermekekkel, ugyanakkor nincs egy olyan használható adatbázis, amelyből lehetne látni, hogy hol van igény az ilyen jellegű segítségre, a civilek szeretnének segíteni, de ehhez tudni kellene, kihez fordulhatnak pontos adatokért. Nem érnek össze a rendszerek, és ebben a helyzetben az államnak fontos feladata lenne, hogy mindezt összefogja, koordinálja, támogassa.
Ilyesmi lenne a célja a Karitatív Tanácsnak, amelynek ernyője alá azonban csak a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt tartozik, civil és jogvédő szervezetek nem lettek meghívva a tagok közé. Így a nemrég elindított Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül, ahová pénzbeli és egyéb tárgyi adományokat vártak a Karitatív Tanács tagjai számára, nagy eséllyel a civil szervezetekhez nem érkezik segítség.
Szerettünk volna a Karitatív Egyesülettel is kapcsolatba lépni, el küldtük e-mailen a kérdéseinket, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz tőlük.
Frissítés: a cikk megjelenése után kaptuk a hírt, hogy péntektől lett orvosi ügyelet a Nyugati és a Keleti pályaudvaron.