 33 szerelmi háromszög a történelembenHahner Péter új könyvében arra tesz kísérletet, hogy szerelmi életén keresztül mutassa be jó néhány történelmi személyiség pályafutásának főbb állomásait, s emlékezetes portrékat rajzoljon olyan emberekről, mint Frida Kahlo, Kleopátra, Nagy Péter, a Napkirály, Giuseppe Garibaldi, Sissi, Karl Marx vagy Eleanor Roosevelt. Cikkünk alapjául, a kötet VIII. Edward életét feldolgozó fejezete szolgált. A könyvet itt rendelheted meg! |
Szeretetet nem kapott, Hitlert elismerően emlegette
Gyerekként Edward nem sok szeretett kapott szigorú apjától és ridegnek tartott anyjáról. A könyveket kevésbé szerette, de a sportokat és táncot annál inkább. 1910-et írtak, amikor V. György trónra lépett, és ezzel Edward lett a trónörökös. Az első világháborúban szeretett volna a fronton harcolni, és közölte Lord Kitchener hadügyminiszterrel, hogy ha lelövik, még mindig ott van a négy öccse, akik uralkodhatnak. Végül a francia és az olasz fronton volt hivatalnok.
A trónörökös Amiens-ben egy prostituálttal veszítette el a szüzességét, ezt követően pedig számtalan futó s olykor meglehetősen meggondolatlan viszonyba kezdett. Tartósabb és mélyebb szerelmet csak Freda Dudley Ward, egy liberális párti képviselő felesége iránt érzett, aki 1928-tól 1934-ig volt a trónörökös szeretője. Edward mentális éretlenségről és hormonális problémákról árulkodó leveleiben a szakértők depresszióra és mazochizmusra való hajlamot véltek felfedezni. 1930-tól intim kapcsolat fűzte Furness első őrgrófjának feleségéhez, Thelma Furnesshez is.
VIII. Edward, Mária brit királyi hercegnő, Henrik gloucesteri herceg, V. György, VI. György és Mária brit királyné (fotó: Profimedia)
A korabeli sajtó helytelenítette, hogy Edward elismerően emlegeti Hitler kormányának sikereit. Az antiszemitizmust és a diktatúrát afféle legújabb politikai divatnak tekintette, s szívesen ellátogatott volna a berlini olimpiára. Ekkor jelent meg az életében az az asszony, aki meghatározó befolyást gyakorolt pályafutására. Ő volt Bessie Wallis Warfield, aki két évvel fiatalabb volt a hercegnél, és Pennsylvaniában született. A legelőkelőbb marylandi lányiskola körülrajongott diákja volt, s 1916-ban hozzáment ifjabb Earl Winfield Spencerhez, egy alkoholista pilótához.
Az asszony meglehetősen kalandos életet élt: még Hongkongba is követte az urát, ahol sok imádója akadt. Egyes legendák szerint Galeazzo Cianóval, Mussolini későbbi vejével és külügyminiszterével is viszonya volt. Mások azt terjesztették róla (teljesen alaptalanul), hogy megismerte a misztikus keleti szexuális gyakorlatokat, s később ezzel ejtette rabul Edwardot.
Budapestre jöttek cigányzenét hallgatni
Wallis első házasságát 1927-ben felbontották, és a következő évben hozzáment a brit Ernest Aldrich Simpsonhoz. Az elegáns, szállítással foglalkozó elvált üzletembernek már volt egy gyermeke előző feleségétől. Bessie valószínűleg azért ment hozzá, mert éppen az ellentéte volt kalandos életet elő, durva és részeges első férjének. Az asszony fényűző módon élhetett London központjában, négy inas állt a rendelkezésére, aktív társasági életet élt, s a fogadásokon megismerkedhetett sok brit és amerikai üzletemberrel, politikussal.
Amikor 1931-ben megtudta, hogy a Melton Mowbray-ben rendezett rókavadászaton barátnője, Thelma Furness be fogja mutatni a trónörökösnek, egy egész napot fordított körme és frizurája ápolására. Az első találkozás során a törékeny, erős állú, rövid hajú, harmincöt éves asszony nem gyakorolt nagy hatást Edward hercegre. Határozottságával, kritikus szemléletével és erélyes fellépésével azonban fokozatosan meghódította a trónörököst. 1934-ben Bessie elcsábította a férfit akkori barátnőjétől, majd gondoskodott a riválisai eltávolításáról is. Nem hívta meg többé Thelma Furnesst, Freda Dudley Wardot pedig egy telefonkezelő értesítette, hogy nem kapcsolhatja többé neki a herceget.
Edward ékszereket vásárolt Bessie-nek, s 1934 nyarán már a nő férje nélkül vakációztak, de azért az illem kedvéért egy nagynénit magukkal vittek. A trónörökös még Budapestre is elhozta az asszonyt cigányzenét hallgatni.
VIII. Edward azzal fenyegetőzött, hogy elvágja a saját torkát
1936. január 20-án meghalt V. György. Fia a St. James-palota egyik ablakában hallgatta, amint ünnepélyesen királlyá nyilvánítják, s többen is Mrs. Simpson árnyékát vélték felfedezni mögötte… VIII. Edward kezdetben rendkívül népszerű volt, a lapok szerint felkészült az uralkodásra. Idővel arról kezdett beszélni, hogy nem fogja automatikusan elfogadni a kormány döntéseit, s nagyobb beleszólást kíván a politikába. Mélyen sértette, hogy apja kihagyta őt a végrendeletéből, s erre hivatkozva meglehetősen fösvénynek mutatkozott (személyzete egy részét elbocsátotta, másoknak csökkentette a fizetését). A brit kormány tagjai egyre jobban aggódtak Mrs. Simpson németbarátsága miatt, mert a király bizalmas dokumentumokat is megmutatott neki.
A fő problémát az okozta, hogy Edward házasságról álmodozott. Bessie férje, Ernest Aldrich Simpson kész volt átengedi nejét a királynak, aki még azt is megígérte neki, hogy cserébe bejuttatja a legelőkelőbb szabadkőműves-páholyba. Edward újabb és újabb ékszerekkel halmozta el a nőt, aki hónapokon át tétovázott, hogy elváljon-e férjétől. Edward ekkor azzal kezdett el fenyegetőzni, hogy elvágja a saját torkát. Simpson beleegyezett, hogy az ő hibájából mondjak ki a válást. Mivel ez volt a leggyorsabb megoldás, megrendezett egy szállodai “tettenérést”, amely miatt felesége kérelmezheti a házasságuk felbontását.
Mindenki a következő év februárjára tervezett koronázásra készült. Az emberek kissé furcsának tartották ugyan, hogy a király augusztusban Lady Annie Henrietta Yule luxusjachtjára is magával vitte Mrs. Simpsont, amikor az Adriai-tengerről Isztambulba hajózott. Míg a brit újságok hallgattak az ügyről, az amerikai újságírók már csak “Wally” néven emlegették az asszonyt. Isztambulból való visszatérésük után egyesek láttak, amint a király személyesen lakkozza ki “Wally” lábkörmét az uszodamedencéje mellett.
“Kizárólag a boldogságunk számít!”
Stanley Baldwin miniszterelnök október 20-án arra kérte a királyt, szeretője halassza el a válást, ő pedig próbálja titokban tartani a viszonyukat. Edward elutasította a kérését. Ekkor az európai lapok nyíltan megírták, hogy a király el fogja venni feleségül az asszonyt, amint annak jogerősen kimondják a válását. A The Times hasábjain egy felháborodott levelező arról írt, hogy az uralkodó Nagy-Britanniát “józan és méltóságteljes államból a dzsessz ritmusára hangolt, szédült, balkáni zenés komédiává változtatta”.
November 13-an Alexander Hardinge, a király magántitkára, aki csak “ócska lotyónak” hívta az asszonyt, figyelmeztette Edwardot, hogy a sajtó hamarosan kiteregeti a szennyest. A politikai válságot csak akkor kerülhetik el, ha Mrs. Simpson elhagyja az országot. Edward november 16-án közölte a miniszterelnökkel, hogy el akarja venni feleségül a nőt, s ezért kész lemondani a trónról. Este tudatta szándékát anyjával, s tiltakozására csak ezt ismételgette: “Kizárólag a boldogságunk számít!” Másnap közölte öccsével (II. Erzsébet apjával – a szerk.), hogy átadja neki a trónt.
Őfelségének, mint minden férfinak, joga van élettársat választani, de a parlamentnek is joga van kimondani, ki legyen az ország királynéja
– írta a The Times.
A kormányfő közölte, hogy lemond, ha a király nem követi tanácsát, a munkáspárti ellenzék pedig kijelentette, hogy ebben az esetben nem vállalkozik kormány alakítására. Az anglikán egyház vezetői jelezték, hogy a koronázásnál kénytelenek lesznek megtagadni az áldozást a kétszeresen elvált asszonytól. A társadalom felső rétegei amerikai származása miatt tartották méltatlannak Mrs. Simpsont a házasságra, a szegényebbek pedig azért, mert kétszeresen elvált volt. Szirénnek, hárpiának és Jezábelnek nevezték, betörték háza ablakait, és gyűlölködő levelekkel árasztották el. Az asszony összegyűjtötte valamennyi ékszerét, és december 3-án Cannes-ba távozott, újságírók tömegével a nyomában.
Churchill segítségével írta meg a búcsúüzenetét
VIII. Edward király egyre nehezebben tűrte a feszültséget Fort Belvedere-i kastélyában, sokat ivott, dohányzott, s gyakran látták, ahogy a tenyerébe temeti az arcát. Felajánlotta a miniszterelnöknek, hogy rádióbeszédet intéz a nemzethez, és külföldön várja meg az események alakulását. A kormány hallani sem akart erről. Edward nem engedte, hogy a több lapot is kézben tartó Lord Beaverbrook országos mozgalmat indítson a támogatására. Winston Churchill lovagiasan az uralkodó mellé állt: mindenkit türelemre intett, és időhúzásra próbált rábeszélni, de december 7-én a képviselőházban lehurrogták. A király minél gyorsabban le akarta zárni a válságot. Lord Beaverbrook e szavakkal vonta le a következtetést:
Kakasunk nem fog harcolni!
Mrs. Simpson felajánlotta, hogy örökre eltűnik, s telefonon próbálta lebeszélni a királyt a leköszönésről. Edward azonban közölte öccsével, Kent hercegével, hogy el kell fogadnia a trónt, mert ő “nem tudja elviselni a korlátozásokat, az etikettet és a magányt”. A közvélemény egyre jobban elítélte Edwardot, aki szenvedélye kielégítése miatt készen állt elhagyni alattvalóit. A két fivér viszonyát alaposan megkeserítette, hogy a király a hosszas tárgyalások során magánvagyona kilencven százalékát letagadta, s évi huszonötezer fontos járadékot követelt.
A lemondási okiratot végül december 10-én írta alá, három öccse jelenlétében. Ezután Ő Királyi Felsége Windsor hercege lett a címe. (A Szász–Coburg–Gotha-dinasztia még 1917-ben hagyta el németes nevét, s vette fel a Windsor nevet.) A lemondást Baldwin miniszterelnök még ezen a napon átnyújtotta a képviselőház elnökének, aki felolvasta azt a zsúfolt teremben. Ezután a kormányfő részletesen ismertette az elmúlt hetek történetét, remekül alakítva a józan államférfi szerepét, aki minden válságot képes elsimítani. Búcsúüzenetének szövegét a király Churchill segítségével készítette el, s december 11-én, este tízkor mondta el a rádióban:
Lehetetlennek találtam, hogy tovább vigyem a felelősség nehéz terhét, és ellássam királyi feladataimat, ahogy szeretném, annak a nőnek a segítsége és támogatása nélkül, akit szeretek.
Edward e napon szentesítette a lemondását becikkelyező törvényjavaslatot,s ezzel megszűnt királynak (és India császárának) lenni.
Edward lemondása alaposan megrázta a brit monarchiát, s egy szűk kisebbség azt is felvetette, hogy szükség van-e egyáltalán uralkodóra. Utóda, a beszédhibás VI. György nehezen birkózott meg a rá váró feladatokkal, ahogy azt a nagy sikert aratott A király beszéde (2010) című film is bemutatta. A gátlásos uralkodót sokáig karizmatikus bátyja méltatlan utódának tekintették, s csak a második világháborúban tanúsított bátorságával nyerte el a népszerűséget.
Miért ment Hitlerhez?
A lemondás után Edward előbb az ausztriai Enzesfeldbe ment, Eugen Rothschild báró kastélyába, abban reménykedve, hogy hamarosan szerelmével együtt hazatérhet. Öccsét telefonon látta el kéretlen tanácsokkal, pénzt és Wallis családi körbe való befogadását követelve. Anyja és sógornője azonban hallani sem akart erről… A válás kimondása után Ernest Aldrich Simpson baráti viszonyban maradt volt feleségével, s fél év múlva összeházasodott Mary Raffray-jel, akivel “rajtakapták”. Született egy gyermekük is, majd az asszony 1941-ben bekövetkezett halála után Simpson negyedszer is megnősült.
A válás jogerőre emelkedése után a leköszönő király és az egykori Mrs. Simpson a franciaországi Candé-kastélyban találkozott újra. Miközben a herceg az öccse koronázási szertartását hallgatta május 12-én rádión, egy kék pulóvert kötögetett kedvesének. Itt, Franciaországban házasodtak össze 1937. június 3-án, a szertartás igen szűk körben tartották meg. A királyi család nem küldött ajándékot, az új király pedig nem adta meg sógornőjének az “ő királyi felsége” címet. Edward ezt sohasem bocsátotta meg rokonainak.
Nászútra a karintiai Wasserleonburg-kastélyba mentek, majd a párizsi Meurice szállóba költöztek. A politikai szerepre és hazatérésre vágyakozó herceg elkövette élete legnagyobb hibáját: elfogadta Hitler meghívását, hogy tanulmányozhassa a német munkások életkörülményeit. A házaspár nem fogta fel, mekkora szívességet tesz ezzel a náci propagandagépezetnek. El voltak ragadtatva Hitler udvariasságától, aki megadta az asszonynak a királyi felség címet, s azt nyilatkozta róla, hogy jó királyné lett volna belőle. Sokan úgy látták, hogy Windsor hercege náci karlendítéssel köszönt vendéglátójának, de ő azt állította, hogy csak integetett. Viszont húsz évvel később is így beszélt róla:
Sose gondoltam, hogy Hitler ennyire rossz fickó.
VIII. Edward és Hitler, 1937. október 23-án (fotó: Profimedia)
Edward ezután luxusvillát vásárolt Párizsban és a Riviérán, ajándékokkal halmozta el feleségét, és a szórakozásnak élt. Hazájába egyelőre nem engedték vissza. Egyre jobban szembefordult családjával, s olyan meggondolatlan nyilatkozatokat tett, amelyek ellentétesek voltak a brit kormány politikai céljaival.
Képes volt felszereltetni lakásában egy vécépapírtartót, amely használat esetén eljátszotta a brit nemzeti himnuszt.
Amikor kitört a második világháború, felajánlották neki, hogy repülővel Angliába viszik, ő azonban azt követelte, hogy fogadják feleségével együtt a királyi rezidenciákon. Churchill hajót küldött értük, és VI. György a rövid találkozójuk után arra a következtetésre jutott, hogy a bátyja továbbra is kizárólag önmagával foglalkozik. Edwardot a francia főparancsnoksággal kapcsolatot tartó brit katonai misszió tagjává nevezték ki, de amikor a németek Franciaországra támadtak, otthagyta feletteseit, hogy személyesen menekítse a Riviérára feleségét és értékeiket.
Ezt még régi barátai is dezertálásnak tekintették. Miközben Nagy-Britannia élet-halál harcát vívta, a herceg Madridból azt követelte, hogy visszatérése fejében a király fogadja a feleségét, és a civillistáról kárpótolják, ha elveszíti adókedvezményét. Ezután engedélyt kért a németektől Franciaországban maradt értékei elszállítására. “Egy herceg nem kér kedvezményeket hazája ellenségeitől!” – jegyezte meg Franco fivére. Hitler azt tervezte, hogy németbarát báburalkodóként valahogyan a trónra juttatja Edwardot, aki biztosan békét köt majd a Harmadik Birodalommal. A brit kormány azonban gyorsan eltávolította a herceget Európából. Edward öt éven át volt a Bahamák kormányzója (1940–1945). Úgy érezte, hogy élve eltemették e brit gyarmaton, “Szent Ilona – 1940” néven emlegette a szigeteket, mintha kinevezését egyenértékűnek tartotta volna Napóleon száműzésével.
Legszívesebben Észak-Amerikában utazgatott, s meg volt sértve, mert az angliai légi csata közepette nem kapott elegendő pénzt rezidenciája újrabútorozására. Hazája egyetlen reménye az volt, hogy amerikai szövetségese belép a háborúba, de a herceg az Egyesült Államokban azt nyilatkozta, hogy Hitlert nem lehet legyőzni.
VI. György és Bessie Wallis Simpson esküvője (fotó: Profimedia)
A háború után Edward végre Angliába utazhatott, ahol a királyi pár immár barátságosan üdvözölte. Az anyakirálynő azonban közölte vele, hogy a feleségét sohasem hajlandó fogadni. VI. György kijelentette, hogy öccse azért mondott le 1936-ban, mert akit feleségül akart venni, nem volt alkalmas a királyné szerepére. Ha most befogadnák az asszonyt a családba, beismernék, hogy a lemondásra nem volt semmi ok. A házaspár Franciaországban maradt, mert itt adómentességet kaptak, amire Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nem számíthattak. A Croë-kastélyban éltek, a Riviérán, harmincfős személyzettel, majd Párizsba költöztek. Az asszony legtöbbet a fogyókúrájával foglalkozott, s még alsóneműt sem viselt, hogy soványabbnak tűnjön. Jelmondata így hangzott. “Sohasem lehetsz túl gazdag vagy túl karcsú!”
II. Erzsébet megtörte a jeget
Edward golfozott, vendégeket fogadott, és az emlékiratain dolgozott. Részt vett öccse, VI. György temetésén 1952-ben, majd anyjuk 1953-as temetésén is, de nem sikerült kibékülnie családjával, mert úgy érezte, megfosztották anyja neki járó hagyatékától. II. Erzsébet koronázására már nem hívták meg…
Edward házasságának megvoltak a maga problémái, az asszony sokat flörtölt a kábítószeres orgiáiról hírhedt James Paul (“Jimmy”) Donahue-val. A homoszexuális playboy azt hangoztatta, hogy négy éven át viszonyuk is volt, de nem sokan hittek neki. Csak annyi bizonyos, hogy három egymást követő nyáron hármasban hajózgattak a Földközi-tengeren, és a herceg kijelentette: “Ami Wallist boldoggá teszi, az nekem oké…”
Utolsó éveit dohányzással, golfozással, kertészkedéssel és tőzsdézéssel töltötte. Nagy vendégségeket rendeztek, az egyiken a felesége arra is rávette Edwardot, hogy balettszoknyában eltáncolja A hattyúk tava egyik jelenetét. Vendégeik között ott volt Oswald Mosley, a Brit Fasiszta Unió megalapítója. A herceg egészsége hanyatlásával fokozatosan közeledni kezdett családjához. Egy övsömört (1958), szívműtétet (1964), szemoperációt (1965) és ízületi gyulladást gégerák követett. 1967-ben II. Erzsébet meghívta a feleségével együtt egy emléktábla avatására, s 1970-ben a herceg úgy határozott, hogy halála után hamvai a frogmore-i királyi temetőben nyugodjanak. A királynő még meglátogatta beteg nagybátyját, aki 1972. május 28-án halt meg. Felesége a királynő mellett foglalhatott helyet a temetésen. Az asszony hosszas szellemi hanyatlás után 1986-ban hunyt el.
Noël Coward brit drámaíró kijelentette, hogy Mrs. Simpsonnak szobrot kellene emelni minden falu főterén hálából, mert eltávolította a trónról VIII. Edwardot. Ezzel azonban csak azok értettek egyet, akik közelről ismerték az uralkodót – a britek többsége számára egy vonzó, romantikus személyiség maradt, a Prince Charming (az Elbűvölő Herceg), aki szerelme kedvéért lemondott a királyságról. Neki köszönhető, hogy a válás tabuvá vált a királyi családban. Margit hercegnő ezért nem mehetett feleségül 1955-ben ahhoz, akit szeretett, s ezért figyelte a brit társadalom mélységes gyanakvással Károly herceg házaséletének problémáit is. Csak II. Erzsébet hosszú és kötelességtudó uralkodása tudta elfeledtetni a britekkel azt a botrányt, amelyet nagybátyja okozott.
II. Erzsébet a nagybátyjával és annak feleségével 1967-ben (fotó: Profimedia)
