Hogyan függ össze a hajszálak mennyisége és minősége, vagyis a hajhullás, illetve a gyengeség, fénytelenség problémája?
A dolog leginkább adottság kérdése, hiszen aki vastagabb hajszálakkal születik, annak mindig is dúsabbnak fog tűnni a haja. Ha pedig a hajállományunk bármilyen módon romlani kezd, okok kérdése, hogy ez csak a minőséget vagy a mennyiséget is érinti-e. Attól, hogy egy haj fényevesztetté válik, nem törvényszerű, hogy hulljon is, hiszen ha a hajhagymák jól működnek, akkor továbbra is termelik a szálakat.
Ha külső hatások károsítják a hajunkat – például kemikáliák, napfény, gyakori gumizás, hajvasalás, hajszárítás –, akkor csak a szőrszálak külső rétegén elhelyezkedő hámsejtek sérülnek, de a hajszálak száma nem csökken. Persze akinek törékennyé, mattá vált a haja, azt ez nem vigasztalja.
A belső tényezők – vitamin- vagy aminosavhiány – már inkább okozhatnak hajvesztést, hiszen ilyenkor csökken a haj felépítéséhez szüksége összetevők mennyisége vagy esetleg nem szívódnak fel azok kellőképpen. Itt eleve sérült hajszál keletkezik, míg a másik esetben a környezeti tényezők normális hajszálakat tesznek tönkre.
Gyakoribb-e mostanában ez a problémacsoport, illetve milyen korosztályokat, nemeket körülbelül milyen arányban érint?
Azt mondhatjuk, hogy egyre szaporodnak az ezzel kapcsolatos gondok. Persze az is lehetséges, hogy változott az emberek elvárása is, vagyis már enyhébb problémánál is orvoshoz mennek. Férfiak és nők hasonló számban keresnek fel ezzel, de a gondjuk jellege eltérő. Előbbieknél többnyire androgin alopécia, vagyis hormonális gyökerű hajhullás alakul ki, nőknél gyakran találkozom azzal, hogy policisztás ovárium szindróma okoz ilyen tüneteket. A fiatal kor sem garancia: volt tizenhat éves fiú páciensem is androgén hajhullással, hiszen ez a jelenség erős családi halmozódást mutat. Persze nemcsak genetikai vagy hormonális tényezők hatnak, az is számít, hogyan táplálkozunk és mennyire vagyunk stresszesek.
Hol kezdődik a kóros hajhullás? Megmondható ez pontosan?
Nehéz, mert alapvetően egy természetes folyamatról beszélünk, hiszen a hajszálak életciklusa véges. Ám ez csak egy határig igaz. Amikor naponta már több mint száz darab hajszál marad a fésűben, és helyettük nem nőnek újak, akkor azt már nem tekinthetjük egészségesnek.
A hajunk milyen esetekben kíván meg belsőleges vagy külsődleges táplálást, hol húzódik a bőrgyógyászat, illetve a kozmetika határa? Vagyis mitől függ, hogy belső kezelésre vagy csupán hajápolásra van szükségünk?
Amíg nincs kóros hajvesztés, csak a haj minősége változik, addig egy fodrász is tud tanácsot adni. Ha azonban kopaszodás, erős korpásodás vagy töredezés is adódik, akkor szükség lehet bőrgyógyászra.
Sampon, balzsam, hajpakolás, hajolaj, hajvaj, esszencia, szérum… rengetegféle kozmetikumot árulnak. Hogyan lehet eligazodni köztük? Szükséges-e egyáltalán többféle terméket használni párhuzamosan?
Én azt vallom, hogy a kevesebb általában jobb. Ha nincs akut panasz, akkor egy kímélő sampon, egy nem túl lúgos hajbalzsam alapszinten elég, ha pedig gondunk van a hajunkkal, esetleg bevethetünk egy tápláló szérumot. Fontos, hogy ne egyetlen csodaszertől várjuk a megoldást – használhatunk esetleg olyan termékcsaládot, ahol a hatóanyagok kiegészítik egymást. Egyrészt mérsékelik a hullást, másrészt újraindítják az életképes hajhagymák működését, és erősítik a meglévő szálakat.
A vonatkozó kutatások szerint mely tápanyagok, kivonatok szolgálják leginkább a haj egészségének fenntartását illetve helyreállítását? Érdemes-e e téren inkább természetes anyagokhoz, gyógynövényekhez nyúlni?
A gyógynövényeknek mostanra számos pozitívumát – fertőtlenítés, vírusellenes hatás, a hámosodás segítése – igazolták. Nincs mindig szükség mesterséges anyagokra, pláne, hogy a hatásuk azonos, de a természetes összetevők kíméletesek. Virágkorát éli például a koffein, ami javítja a bőr vérkeringését, a hajhagymák vérellátását, és felfedezték, hogy gátolja annak az enzimnek a működését, ami a hormonális hullást okozza. De a növényi proteinekkel, a panthenollal és a niacinamide-dal kapcsolatban is kedvezőek a tapasztalatok.
Milyen házi módszerekhez ne nyúljunk, amelyek hatástalanok, esetleg károsak?
Szerencsére az ammóniatartalmú készítményeket már kevesen használják, de elterjedt a henna, a csalán. Nem feltétlen károsak, viszont van, akinél allergizálhatnak. Sokan esküsznek az olívaolajra, ami lehet hasznos, hiszen telítetlen zsírsav valóban szükséges a keratin felépüléséhez, de azért aki biztosra akar menni, inkább a profi készítményekben bízzon, amelyeket tudományos alapon, célzottan fejlesztenek ki ezekre a problémákra.