A közösségi oldalakat böngészve az elmúlt hetekben egyre több olyan poszt jöhet szembe velünk, amiben az emberek gazdit keresnek a kölyökmacskáknak, amik hozzájuk születtek, vagy éppen azt kérdezik, mi a teendő akkor, ha egyszer csak egy alomnyi kiscicát találtak a fészerben, a padláson, a pincében, a kerti bokrok között miközben nekik nincs is macskájuk. Mindez nem meglepő, hiszen általában kora tavasszal kezdenek el tüzelni a macskák, és mivel körülbelül 63 nap a vemhesség, ezért rengeteg kiscica születik ilyentájt.
Persze nemcsak egy kiscica-szezon van, ősszel is van egy csúcs, sőt! „Tíz évvel ezelőtt még két kiscica-szezon volt egy évben, az egyik kora tavasszal, a másik ősszel, és ha enyhébb volt a tél, akkor esetleg volt egy harmadik is. Most viszont már ott tartunk, hogy egész évben vannak kölykök. Ennek az egyik oka a folyamatosan enyhe időjárás, illetve az, hogy nagyon sok a szabadon párosodó macska. Persze vannak csúcsok, az egyik pont most van, majd várható egy késő nyáron és a tél elején is” – nyilatkozta az nlc-nek Schneider Kinga, a Noé Állatotthon szóvivője. Hozzátette, nehéz megmondani, hogy pontosan hány kiscica születik a szabadban élő macskáktól, csak megbecsülni lehet a számukat.
A kismacska-szezon egész évben tart (Fotó: Getty Images)
„Egy nemzetközi, konszenzusos becslés, amely szerint egy »kóborcica-pár« és annak utódai 5 év alatt több mint 2200, míg 10 év alatt többmilliós populációvá tudnak nőni. Hangsúlyoznánk, hogy egyetlenegy párról beszélünk! Ráadásul úgy, hogy belekalkuláljuk, nem mindannyian élik meg az egyéves kort. Félévesen azonban már a legtöbben ivarérettek, és vemhesek is lesznek” – segített a számolásban a Magyar Macskavédő Alapítvány alapítója, Trebbi Stefano és elnöke, Trebbi Daniela. Megjegyezték, fontos tisztázni azért, hogy mit értünk kóbor macska alatt.
Jogszabály szerint, a gazdának kötelessége állatát saját ingatlanja határain belül tartani – így minden, az utcán szabadon mászkáló – főleg chip nélküli – macska de facto kóbor. Azt szoktuk mondani, hogy akinek kijárós, ivaros macskája van, az nem más, mint egy hatalmas kóborcica-gyár, még ha gazdis is.
Utóbbi miatt nehéz megmondani azt is, hogy pontosan hány kóbor macska él jelenleg Magyarországon,
állatvédelmi szervezetek becslése szerint hazánkban körülbelül kétmillió kóbor kutya él, főleg a városok peremterületein, a macskák száma pedig előbbinek többszöröse lehet.
Az utcán, a kolóniákban élő macskák persze nem feltétlenül vannak a sorsukra hagyva, sokan vannak, akik etetik a közelükben élő csapatokat, de a róluk való gondoskodásnak a fentiek miatt annak is része kell, hogy meg kell találni annak a módját, hogyan lehet őket ivartalanítani. Kölyköknél erre már nagyjából féléves koruktól van lehetőség, és az lenne az ideális, ha nem várnánk meg azt, hogy nekik is legyen saját almuk. Egy ilyen beavatkozás persze pénzbe kerül, de nem feltétlenül kell saját zsebből finanszírozni ezt. „Rengeteg helyen vannak olyan ivartalanítási programok, amiket a helyi állatvédő szervezetek az önkormányzattal közösen indítanak, érdemes érdeklődni ezek felől. Ha nem elérhető ilyen lehetőség, akkor pedig házalni kell, hogy legyen” – nyilatkozta Schneider Kinga.
Schneider Kinga, a Noé Állatotthon szóvivője (Fotó: Facebook)
Az ivartalanítási akcióknál gyakran a befogott macskákat visszaengedik, sok olyan felnőtt állat van, amit nehéz is lenne kézhez szoktatni, de a kölyöknél egy bizonyos kor alatt meg lehet vele próbálkozni. „Mindent meg kell tenni ahhoz, hogy hozzászokjanak az emberhez, sokat kell velük foglalkozni, de így sokkal jobbak lesznek az esélyeik, ha gazdit akarunk nekik találni. És ez a feladat sokszor az emberekre hárul, mert a menhelyek sajnos telt házzal működnek. Ugyan szezonban mindennap fogadunk mi is cicákat, sőt, cicacsaládokat is, sajnos naponta előfordul, hogy többször is nemet kell mondanunk” – tette hozzá a Noé Állatotthon szóvivője.
Ha nem is tudjuk magunkhoz venni ezeket a cicacsaládokat, legyen szó akár kolóniába született kismacskákról, akár arról, hogy egy anyacica a mi otthonunk, munkahelyünk környékén szült le, akkor is tehetünk értük, ha úgy látjuk, hogy nem biztonságos a környezetük, mert például egy forgalmas út mellett élnek, akkor meg kell próbálni őket átköltöztetni egy olyan helyre, ahol kevesebb veszély leselkedik rájuk. „Amennyiben úgy látjuk, veszélyeztetve vannak, és az anyacica kezes, próbáljuk őket egy közeli, de biztonságosabb helyre átköltöztetni. Fontos azonban, hogy együtt maradjanak! A legideálisabb persze az, ha ideiglenesen magunkhoz vesszük őket és gazdit keresünk nekik, az anyacicát pedig az elválasztás után ivartalaníttatjuk, megelőzve a további cicaáradatot” – tanácsolja Trebbi Stefano és Trebbi Daniela.
Mielőtt úgy döntünk, hogy magunk gondoskodunk akár az egész családról, akár csak a kölykökről, persze vannak szempontok még, amiket érdemes mérlegelni. „Fontos szempont, hogy van-e más állatunk: ha kutya, akkor jelent-e veszélyt rájuk vagy sem, ha pedig cica, akkor »betolakodónak« tekinti-e az új jövevényeket. Mindkét esetben legjobb, ha teljesen elkülönített – akár egész kicsi – helyiségben tartjuk őket, és csak fokozatosan ismertetjük meg őket egymással. A kölyökcicák szerencsére már egészen apró koruktól kezdve szobatiszták, így emiatt nem kell aggódnunk, csupán egy alomtálcára lesz szükségük. Amennyiben anyacicával együtt fogadjuk be őket, nincs más dolgunk, csak etetni őt, és tisztán tartani az almot, hiszen ő gondoskodik a kicsikről. Ha viszont árvák, és még szopniuk kellene, vegyük figyelembe, hogy napközben többször, illetve éjjel is fel kell kelnünk majd megetetni őket.”
Trebbi Stefano és Trebbi Daniela (Fotó: Facebook)
Persze ha találunk egy alomnyi kismacskát, mielőtt magunkkal vinnénk őket, érdemes meggyőződni, hogy van-e anyjuk vagy elárvultak. „Ha még nagyon kicsik és úgy tűnik, hogy nagyon ki vannak hűlve, akkor sajnos könnyen lehet, hogy a mama már nem gondoskodik róluk, mert egyébként nem hagyná őket magukra olyan hosszú időre, hogy ez előfordulhasson. Ha dundik és életerősek, akkor pedig érdemes egy fél napot várni arra, hogy előkerül-e az anyacica.”
Ha édesanya nélkül maradtak a kicsik, és még nem elég nagyok ahhoz, hogy szilárd táplálékot fogyasszanak, akkor két lehetőségünk marad, vagy keresünk egy szoptatós anyacicát vagy mi etetjük őket. „Előbbi megoldás előnyösebb olyan szempontból, hogy az anyatej sokkal jobb táplálék számukra, de sajnos számolni kell azzal, hogy nem minden állat fogad el idegen kölyköket” – figyelmeztet Schneider Kinga.
Ha nem találunk szoptatós cicát, akkor pedig ránk hárul a táplálás feladata. Mivel a tehéntejet nem képesek megemészteni, azért az állateledel-boltokban kapható cicatejpótló tápszerre lesz szükség, amivel 3 óránként cumiztatva, vagy fecskendőből itatva kell őket táplálni. Ha pedig a kicsik elérik a 8-10-12 hetes kort, akkor gazdisodhatnak, szerencsére rengeteg módja van annak, hogy új otthont találjunk a kicsiknek. Magyar Macskavédő Alapítvány például létrehozott egy ingyenes weboldalt, ahol bárki hirdethet talált, mentett gazdikereső cicákat.
És mit tehetünk akkor, ha úgy döntünk, nemcsak ideiglenes befogadók akarunk lenni, nálunk marad a cicacsalád, mi leszünk a gazdáik, mit tehetünk felelős állattartóként? Androvitz Judit, a Bundás Barát Állatvédő Egyesület munkatársa egy korábbi cikkünkben elmondta, a gazdásított macskát sem lenne szabad kiengedni, főleg nem ivarosként, és otthon tartott ivaros állatok elajándékozott kölykei elveszik a lehetőséget az utcáról mentett, menhelyen élő macskáktól, amelyek már ivartalanítva, féregtelenítve, oltva és egészségesen kerülnek örökbefogadásra. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Schneider Kinga is.
Nagyon fontos, hogy ivartalanítsuk a cicákat, és még valami, amit fontos hangsúlyozni. Nem a kijárós macska a boldog macska, ezerféle veszély leselkedik rájuk a járművektől kezdve a fertőző betegségekig, arról nem is beszélve, hogy milyen pusztítást tudnak végezni a természetben. Szerencsére bent is ki lehet alakítani olyan életteret, ahol jól érzik magukat, ahol boldogok lehetnek.
