Bereczki Zoltán büszkén tekint vissza az életére, ám azt mondja, még mindig rengeteg dolga van. Büszke a családjára, a két gyermekére, a párjára, akikért nap mint nap megtesz mindent.
„Mindjárt 47 leszek, és ha azt mondjuk, hogy az út felén vagyok, és még ugyanennyi előttem áll, akkor az nagyon sok meló még a végéig. Szóval van még dolgom. De ha az elvégzett munkát nézem, akkor úgy érzem, elégedett lehetek. Nem akarok szerénykedni: rengeteget dolgoztam azért, hogy magammal és a szűk környezetemmel harmóniában élhessek. Ezt kell őriznem a következőkben, és ez sem kis feladat” – kezdte a Story magazin sorozatában Bereczki Zoltán, aki imádja az ünnepi időszakot.
„Egy előadónak ez mindig kettős érzés, mert egyrészről megsűrűsödnek a koncertek, másrészt viszont magánemberként nagyon keressük azokat a napokat, órákat, amikor a szeretteinkkel lehetünk, és megélhetjük az ünnep meghittségét, békéjét. Ehhez önfegyelem kell és felkészültség. Tudom magamról, hogy nekem nem szabad elkapkodni sem a szakmai, sem pedig az otthoni előkészületeket” – mondja az énekes, aki a karácsonyi előkészületekről is mesélt.
Mindig azt érzem, hogy már jó előre tudom, mik lesznek az ajándékok, aztán ahogy közeledik az ünnep, elbizonytalanodom, és azt mondom: ezek nagyon rossz ötletek, és pánikszerűen próbálok újakat kitalálni. Érdekes módon arra kevésbé emlékszem, hogy én milyen ajándékokat kaptam az évek alatt, arra, hogy én mit adtam, már jobban. Egyszer anyunak összeállítottam egy hatalmas csomagot, egy órán át bontogatta. Apróságokkal volt tele, egyik se volt drága, de csupa olyan dolog volt, amire vágyott. Soha nem fogom elfelejteni, ahogy lelkendezett: ’Ezt honnan tudtad? Erre is emlékeztél?’ Nekem talán ez a legfontosabb az ünnepben, ez a bontogatással, nevetéssel, beszélgetéssel töltött idő. De azt vallom, az év bármelyik napja lehet karácsony.