Igen, 2017 van. Igen, Európa közepén vagyunk. És igen, a magyar orvosképzésben van, aki azt gondolja a homoszexualitásról, hogy kezelendő, kezelhető, sőt, tán még azt is, hogy a kezelés kívánatos kifutása a heteroszexuális identitás kialakulása.
Neves egyetemünk Általános Orvostudományi Karán a következő pont szerepel a végzős hallgatók pszchiátriavizsgájára felkészítő anyagban:
Kicsit bonyolult a fogalmazásmód, úgyhogy segítünk a fordítással:
Mi mondható el azon meleg férfiak kilátásairól, akik kezelésért fordulnak pszichiáterhez?
- a. ha vannak hetero álmaik, az jó jel
- b. a kezelés kimenetele szempontjából mindegy, hogy hány évesen fordulnak pszichiáterhez
- c. a kezelés eredménye nem függ attól, hogy milyen élményeket szereztek nőkkel kiskorukban
- stb.
És a helyes megoldás a kérdező szerint: “A hetero tevékenységet tartalmazó álmok kedvezőbb prognózisra utalnak.” Vagyis: ha az illető álmodik nőkkel, akkor van remény. És a végkövetkeztetés: az adott férfinak gondot okoz a homoszexualitása (ego-dyston, vagyis énidegen a tünete), hiszen ezért fordult orvoshoz. A szexfantáziái mutatják, hogy valójában hetero szeretne lenni, és ez “a kezelés céljával egybecseng”. Csak reméljük, hogy csupán a megfogalmazás a félreérthető, és a pszichiátriai kezelés célja nem az, hogy a meleg fiúból rendes heterót varázsoljon.
Most kezdjünk idecitálni tudományos bizonyítékokat arról, hogy a homoszexualitás nem betegség? Nem “gyógyítható”, sőt nem is gyógyítandó? Nem fogunk. Valamint nem érvelünk amellett sem, hogy az ég kék, a fű meg zöld. Nem 2017-ben, de már tíz évvel ezelőtt sem tettük volna. Érdekes, hogy épp olyanoknak kellene ezt elmagyaráznunk, akiknek a legjobban kellene tudniuk, akik ismerik (?), sőt tanítják az elme működését. Így bár ne tennék!
A pszichiáternek egyetlen dolga lehet a homoszexualitással: foglalkozni a megküzdéssel abban az esetben, ha a páciensnek az bizonytalanságot, ambivalenciát, identitásproblémát vagy életvitelében, lelkiségében, mentális egészsége tekintetében bármilyen gondot okoz. Vagyis csupa olyasmit, amiért épp az ilyen, a kérdésben elrejtett felfogások, tévhitek a felelősek.
Kívánjuk tehát a frissen végzett, egészségesen gondolkodó pszichiátereknek, hogy miután teljes meghasonulással beikszeltek egy rossz választ a jó érdemjegyért, praxisuk során sikerrel hozzák helyre, amit ezek szerint egyes idősebb kollégáik (és a hozzájuk hasonló gondolkodásúak) elrontottak.
