A negyedikes lányom olyan év végi bizonyítványt kapott, amilyet minden kisgyereknek kellene kapnia. Nincs benne jegy egyáltalán, annál inkább tele van motivációval, kedvességgel és a meglévő képességek erősítésével.
Úgy tűnik, harmadszorra sikerült megtalálni azt az iskolát, amelyik érti a gyerekek lelkivilágát és tényleg úgy dolgoznak a tanárok, hogy a gyerekek önbizalmát és fejlődését tartják szem előtt. Magántanulói státuszban vannak itt a gyerekek, tehát nincs jegy a bizonyítványban, azt majd a vizsgák után kapnak, így nyilván ez nem a hivatalos iskolai bizi, hanem olyan, amit csak szeretetből és kedvességből készítettek el a tanítók. Minden gyereknek személyre szólóan írták meg a bizonyítványt, olyan tulajdonságokat kiemelve, amik a leginkább jellemzik az adott tanulót, süt belőle, hogy nagyon jól ismerik a gyerekeket, akiket tanítanak, és mindenkiben látják a lehetőséget.
Az a pár szó, amit a papírra írtak, kenterbe veri az összes eddigi iskolát, ahol eddig jártunk.
Pedig ki mondta, hogy egy sima, állami iskolában nem lehetne ilyen kartonpapírt osztani a gyerekeknek, amire felírják a tanárok, milyen erősségeik vannak, miben fejlődtek ebben az évben? Ugye, hogy nem akkora nagy feladat, amit ne tudna bárki megcsinálni, a gyerekeknek mégis szárnyakat adnak vele.
A cikk folytatásáért kattints tovább az Anyám borogass! blogra!
