Évek óta nyomasztanak a pénzügyek. Vajon marad-e extra kiadásra pénz, ha valami bedöglik, ha nem várt költségek merülnek fel, vagy az év végi elszámolásnál rá kell fizetni az éves gázszámlára? Elég-e a jövedelmünk minderre? Nem ismeretlen kérdések ezek a legtöbbünknek, sajnos. Kicsit elgondolkodtam azon, mennyi pénzből is lehetne gondtalanul, de közel sem luxuskörülmények között élni ma Magyarországon. És igen, tudom, hogy a végeredmény töredékéből is élnek családok, de jó lenne, ha ezekre jutna minden családnak, minden gyereknek. Mert megérdemlik…
Az egyszemélyes háztartások vannak a legnagyobb bajban, hiszen itt egy keresetből kell megoldani az összes havi kiadást. Rezsi, ruházkodás, étel, utazás, esetleg benzinpénz. Nekik szerintem nettó 160 ezer alatt már nem könnyű beosztani a keresetüket, de sokan ennél kevesebből is kihozzák. Ebben például a nyugdíjasok nagyon ügyesek, ők remekül be tudják osztani a pici pénzüket, igaz, ruházkodásra költenek a legkevesebbet, és gyanakszom, hogy szórakozásra sem adnak ki sok pénzt.
“Az anyukám egyedül él, a nyugdíja éppen arra elég, hogy feladja a csekkeket, megveszi a gyógyszereit, és minden hónap elején elviszem egy nagy hipermarketba bevásárolni őt, ahol szinte a maradék pénzét az utolsó fillérig elkölti. A vásárolt élelmiszert osztja be egész hónapra, azt eszi és főzi, ami van otthon. Sose értettem, hogy jön ki a nyugdíjából… ha valami elromlik, vagy extra kiadás merül föl, akkor én és a bátyám dobjuk össze annak az árát. A legszomorúbb az, hogy anyu egész életében dolgozott, tanított egy általános iskolában, és egy nyaralást nem engedhet meg magának, arról nem is beszélve, hogy a lakására már nagyon ráférne egy felújítás!”
A létminimum összegét 2015 óta a Policy Agenda kutatócég számolja (korábban a KSH végezte), két éve még a lakosság 41 százaléka élt az akkor 88 ezer forintban meghatározott létminimum alatt, ami egy négytagú családnál havi 255 ezer forintot jelentett. Tavaly már kissé javult az átlag, de még így is a magyarok 36 százaléka gazdálkodott a 88.619 forintos létminimum alatti összegből. Tehát tavaly a két felnőttből és két gyerekből álló családnak legalább 256.995 forint jelentette a létminimumot. Ennek tükrében azt is érdemes végiggondolni, hogy – mivel az elmúlt évben nem egészen 74 ezer forint volt a minimálbér, idén pedig közel 85 ezer forint, ez azt jelenti, hogy – ha két, minimálbérért dolgozó felnőtt van egy négytagú családban, a kettőjük fizetéséből még mindig a létminimum alatt élnek.
Ha ketten élnek egy háztartásban gyerek nélkül, akkor sokkal egyszerűbb a helyzet, mert két kereső már viszonylag jól beoszthatja a fizetését, feltéve, hogy nem minimálbéresek, és nem élnek albérletben. Ha nincs saját lakásuk, akkor azért nekik sem könnyű, mert az egyikük komplett fizetését elviszi a lakbér és a rezsi. Ha ugyanebben a kétszemélyes háztartásban egy gyerek és egy felnőtt él, akkor jóval szűkebbek a határok, mert a családi pótlék nagyjából semmire sem elég, és egy gyerek bizony sokba kerül, és a szülők inkább magukon spórolnak, mint hogy a gyerek nélkülözzön. Itt már 160 ezerből nem lehet könnyű kijönni!
“Viszonylag jó jövedelmem van, 250 ezer forintot kapok készhez. 70 ezer forint havonta a rezsim, télen-nyáron, marad 180 ezer. Megvesszük a bérleteket, feladom a hiteltörlesztést, és már csak 120 ezrem marad. Ebből támogatom az idős anyukámat és fedezem az életünk költségeit. Spórolok, de félretenni nem tudok. pedig a fiam már 14 éves, és még soha nem látta a tengert. Az apja soha nem adott egy fillér gyerektartást sem, igaz nyaranta 4-5 hetet vele tölt, de ennél nem segít nekünk többet. Nő, mint a gomba, új cipők és ruhák kellenek folyamatosan, szerencsére én már nem növök. Hogy mire vágyom? Annyi plusz pénzre, hogy legalább 20 ezer forintot félre tudjak tenni havonta, hogy ne féljek a hó végétől, vajon tudok-e még párizsit is venni a gyereknek a kenyér mellé. Ez nagyon jó lenne!”
És akkor jöjjön egy kétgyerekes, négytagú család, dolgozó szülőkkel. Nekik van családi házuk, jó, persze hitellel, meg egy autójuk is, szóval benzint is kell venni. A költségeik ehhez mérten elég nagyok, holott semmilyen luxus nincs a havi kiadások között.
“Én és a feleségem nagyjából ugyanannyit keresünk, 250-250 ezer forintot. Ez nagyon jól hangzik, mert így összesen 500 ezer forintból élünk négyen, de ha összeszámolom a kiadásainkat, akkor gyorsan kiderül, hogy sok nem marad belőle. 55 ezer forint a jelzáloghitelünk, amit minden hónapban fizetünk, a négy mobilszámla kb.22 ezer forint havonta. A rezsink mindennel együtt 80 ezer forint, és kb. 50 ezret költünk benzinre egy átlagos hónapban. A bérletek a család összes tagjának 30 ezer forintba kerülnek. Ez eddig 237 ezer forint. És még semmit sem vettünk: sem ételt, sem ruhát, sem gyógyszert, nem vittük orvoshoz a gyerekeket vagy magunkat, nem tettünk félre egyetlen forintot sem. Átlagosan 200 ezret költünk élelmiszerre havonta, a feleségem mindig főz, ezért a gyerekek otthon ebédelnek, nem pedig az iskolában. Van két macskánk, ők csak akkor kerülnek sokba, ha orvoshoz kell vinni őket. És bele kell azt is kalkulálni, hogy szinte havonta kell valamennyit költeni az otthonunkra is: elromlik egy csaptelep, feljön a teraszon egy járólap, kerítést kell festeni, elromlik a redőny, stb. A gyerekek kamaszkorúak, szerintem ekkor kerülnek a legtöbb pénzbe. A viszonylag magas jövedelmünkből szó sem lehet róla, hogy fizetős iskolába járjanak, vagy a nyári szünetből 3 hetet táborozzanak. Az ugyanis már akkora extra kiadás, ami nehezen fér bele a családi költségvetésbe. Mi minden hónapban teszünk félre valamennyi pénzt, ugyanis ha a kocsi elromlik, az is 50 ezer forint minimum, és mivel 7 éves, ezért ez elég gyakran előfordul. Egy külföldi nyaralást kifizetni már nem könnyű, mert 420-450 ezer forint alatt nincs, marad helyette a Balaton, jó estben az összejön. Pedig szerintem kicsi luxus, hogy egy évben egyszer elmenjünk nyaralni… Ha mondjuk ketten egy százassal többet keresnénk, akkor kevesebb álmatlan éjszakám lenne. Pedig nem nélkülözünk, és igen, tudom, hogy a legtöbb család sokkal rosszabbul él.”
A gödöllői Szent István Egyetem kutatói annak jártak utána, hogy mit gondolnak a magyar nők, mekkora összeg kellene egy háztartásnak ahhoz, hogy nagyon szűkösen, de megéljenek, hogy átlagos életszínvonalat tudjanak fenntartani – írta meg a Pénzcentrum. És azt is megkérdezték, hogy mennyi pénzből jönnének ki gondtalanul. A kutatás során kiderült, hogy a szinglik szerint 125 ezer forintból nagyon szűkösen ugyan, de meg tud élni egy olyan háztartás, mint az övék. Ugyanerre a kérdésre egy négyfős háztartásban élő azt válaszolta, hogy átlagosan egy főre vetítve 54 ezer forintból lehet fenntartani nagyon szűkösen az ő háztartásukat (tehát család szinten összesen 216 ezer forint). Arra a kérdésre, hogy mekkora összegre lenne szüksége a háztartásának ahhoz, hogy nagyon jó életszínvonalon éljen, a szinglik átlagosan 483 ezer forintot jelöltek meg, míg a négyfős háztartásban élők ugyanerre a kérdésre átlagosan egy személyre vetítve 150 ezer forintot mondtak.
