Ha megrekedtél a halogatás, a bűntudat és a káosz végtelen körforgásában, talán azon gondolkodsz, hogy “Miért vagyok ilyen lusta?” vagy “Miért nem tudom összeszedni magam?”.
Az elterjedt vélekedés ellenére a halogatás mögött általában nem a lustaság áll, mondta a CNN-nek Jenny Yip klinikai pszichológus, a Los Angeles-i székhelyű Little Thinkers Center ügyvezető igazgatója, aki a tanulási problémákkal küzdő gyerekeknek segít.
„A lustaság azt jelenti, hogy ‘Egyáltalán nincs kedvem ezen még csak gondolkodni sem. A halogatás pedig azt jelenti: ‘Zavar, hogy ezen gondolkozom. És ezért nehezemre esik elvégezni a munkát.’ Ez nagy különbség.”– mondja a szakértő, hozzátéve, hogy szerinte csak úgy leet megváltoztatni ezt a viselkedést, ha tudjuk, miért halogatunk és megtanulunk küzdeni ellene. Linda Sapadin pszichológus a Hogyan győzzük le a halogatásokat a digitális korban? című könyv írója négy típust különböztet meg: a maximalistát, az álmodozót, az aggódót vagy a dacost.
„Ezek a halogató típusok nem konkrét diagnózisok, és nem támasztják alá kutatások, de “pszichológiai típusok vagy okok, amelyek miatt valaki halogathat” – mondta Yip , aki a Dél-kaliforniai Egyetem Keck School of Medicine klinikai pszichiátria adjunktusa.
A halogatásnak negatív következményei is lehetnek, például lemaradás a munkában, személyes célok be nem teljesítése vagy az egyre halmozódó teendők. De érzelmi vagy mentális hatásai is lehetnek: összefüggésbe hozták a depresszióval, a szorongással és a stresszel, a rossz alvással, a nem megfelelő fizikai aktivitással, a magányossággal és a gazdasági nehézségekkel.
A halogató általában maximalista
„Mivel a maximalistának tökéletesen kell elvégeznie a dolgokat, ezért leküzdhetetlenül sok erőfeszítést tesznek bele egy munkába és nagyon félnek attól, hogy nem ugorják meg a saját elvárási szintjüket, ezért sokszor halogatják, hogy belekezdjenek az adott feladatba. Az aggódók hajlamosak határozatlanok lenni, és másoktól tanácsot vagy megnyugtatást kérni, mielőtt önállóan kezdeményeznének. A változásokkal szemben is nagy az ellenállásuk, inkább az ismert dolgok biztonságát részesítik előnyben.
A perfekcionisták és az aggódók egyaránt halogathatják a feladatok elkezdését a kudarctól vagy a kritikától való félelem miatt” – mondta Itamar Shatz, az egyesült királyságbeli Cambridge-i Egyetem kutatója és a Solving Procrastination létrehozója a CNN-nek.
Kérdőjelezze meg ezeket a hiedelmeket és a viselkedését azzal, hogy felismeri, hogy a maximalista elvárások irreálisak
– tanácsolja Shatz. „Helyettesítsük őket olyan normákkal, amelyek elég jók helyette, miközben engedélyt adunk magunknak arra, hogy hibázzunk” – tette hozzá. „Kerüld a mindent vagy semmit gondolkodást, és adj magadnak határidőt egy feladat elvégzésére” –tanácsolja a szakember.
Az álmodozó
Az “álmodozó” halogató nem szereti a projektek megvalósításához gyakran szükséges apró logisztikai részleteket. És mint egy maximalista, az álmodozó is mindig valami jobbat akar.
A szakember tanácsa, hogy az álmodozók trenírozzák magukat arra, hogy különbséget tegyenek az álmok és a célok között. A célokat hat kérdéssel közelítsék meg: mi, mikor, hol, ki, miért és hogyan? A “hamarosan” vagy “egy nap” kifejezéseket cseréljék le konkrét időpontokra. Írják a terveiket le egy idővonalra, minden egyes lépést részletezve.
A dacos halogató
Az ilyen típusú emberek hajlamosak arra koncentrálni, hogy mások mit várnak el vagy mit követelnek meg tőlük, nem pedig arra, hogy ők mit szeretnének valójában. Ez a pesszimizmus csökkenti a feladatok elvégzéséhez szükséges motivációjukat.
Ha ilyen gondolkodásmóddal rendelkezel, keress pozitív módokat arra, hogy úgy érezd, ura vagy a helyzetnek . Törekedj arra, hogy reagálás helyett cselekedj, és próbálj meg a csapatoddal vagy a feletteseddel együtt dolgozni, ne pedig ellenük.
Hogyan küzdj ellen?
Csakúgy, mint a szorongás vagy más mentális egészségügyi problémák kezelése, a halogatás kezelése sem megy egyik pillanatról a másikra, különösen, ha mélyen gyökerező problémákból ered. Ugyanakkor fontos a végére járni és felvenni egy szakemberrel a kapcsolatot, mert a halogatás kihat az önértékelésre és a mindennapok minőségére is.
(Via)
