Változik a sürgősségi besorolás, korlátozzák a mentőautók sebességét és jön a helyszíni videóhívás – írja a Népszava az Országos Mentőszolgálatot érintő változásokról, amelyek egy része már életbe is lépett.
Íme a változások részletesen:
- Október elejétől szirénázva is legfeljebb 30 kilométer/órával léphetik túl a mentőautók a többi közlekedőre vonatkozó legnagyobb megengedett sebességet. Gyorsabban akkor sem mehetnek, ha súlyosan sérült beteget szállítanak.
- Változik az ellátások sürgősségi besorolása: az eddigi három szint helyett a jövőben öt fokozatot különböztetnek meg. A legsúlyosabb P1 és P2-es szint esetén megkülönböztető jelzéssel kell az autókat elindítani, de P3-ban is kötelező a sziréna használata (egyedi esetben ez felülírható). P4-es esetekben telefonos segítségnyújtást adnak, szükség esetén és kapacitás függvényében küldenek mentőautót vagy bevonják az ellátásba a háziorvosokat. Ha nincs más riasztó tünet, csak például magas vérnyomás vagy végtagfájdalom, fej- vagy derékfájás, akkor a P5-be sorolt betegekhez nem is küldhetnek mentőautót. A sürgősségi besorolás fogalmát, illetve a különböző szinteken azután ismerte meg jobban az ország, hogy Gálvölgyi Jánoshoz 40 perc után sem ért ki a mentő, és a lányai vitték kórházba.
- Bevezetik a helyszíni videóhívás lehetőségét novembertől, így a betegről, illetve a körülményekről videóközvetítést adhat a mentésben közreműködő, de a felvételt nem rögzítik. A Népszava kérdésére a videózás jogi részéről a mentőszolgálat azt mondta: „az ellátás hatékonyságának növelése megfelelő jogalapot szolgáltat az ahhoz szükséges adatok kezeléséhez”.
Az Országos Mentőszolgálat megkülönböztető jelzést használó mentőautója halad a fővárosi Margit körúton (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László )
Ha kellett, eddig is lassítottak
Bár a sebességkorlátozást október 1-jével bevezették, a mentődolgozók csak napokkal később, a sajtóból értesültek az intézkedésről. A hivatalos főigazgatói utasítást mai napon, október 25-én adták ki, előtte csak a mentős hírlevélben tájékoztatták a dolgozókat – mondta az nlc-nek a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) alelnöke.
Lengyel Tibor elmondta, hogy korábban a mentőautó vezetőjére volt bízva, milyen sebességet választ, de természetesen figyelembe vette az út- és látási viszonyokat, és hogy a többi közlekedő megadja-e a megkülönböztető jelzéssel haladó jármű számára az elsőbbséget. „Emellett a mentőegység vezetője is kérheti, hogy a beteg állapota miatt lassabban haladjanak” – teszi hozzá Lengyel Tibor. Ilyen lehet, amikor politraumatizált (több szervet érintő, többszörös sérülés), gerincsérült vagy nagyvérzéses pácienst szállítanak, mert veszélyesek lehetnek a hirtelen irányváltoztatások, egy fékezés vagy akár egy nagyobb kátyú.
Időkritikus kórképek
Vannak azonban olyan esetek is, amikor az legfontosabb, hogy minél hamarabb beérjenek a kórházba. Egy farvégű szülésnél nem probléma a rázkódás, a sebesség számít, amit csak úgy hívnak a mentős szlengben: „gázterápia”.
Lengyel Tibor szerint a sebességkorlátozás miatt előfordulhatnak a jövőben olyan esetek, amikor gondot okozhat, hogy csak lassabban haladhat a mentőautó – ráadásul a limit oda-vissza érvényes, nem csak akkor, amikor beteget szállít a kocsi.
Ilyen „időkritikus kórkép” a többi között a problémás szülés, a sztrók és az újraélesztés. „Egy éjszakai szülésnél, amikor alig van forgalom, de a 40 kilométerre lévő kórházba kell beszállítani az édesanyát, biztosan nem segít majd, hogy lakott területen belül legfeljebb 80-nal lehet menni, egy kint felejtett 30-as táblánál pedig 60 a maximális tempó” – fogalmazta meg a MOMSZ aggályait Lengyel Tibor.
Korlátozás helyett képzés
Az alelnök szerint az évi mintegy 70 mentőbalesetet nem a sebességkorlátozással fogják megelőzni. Úgy gondolja, inkább a mentőgépkocsi-vezetők vezetéstechnikai képzésére, valamint az új mentősofőrök szigorúbb szűrésére kellene nagyobb figyelmet fordítani, mert a munkaerőhiány miatt felhígult az állomány.
A többi, a mentőszolgálatot érintő változásról Lengyel Tibor azt mondta: a sürgősségi szintek bővítése csak látszatintézkedés, önmagában nincs vele gond, de ettől nem lesz magasabb színvonalú az ellátás, előbb inkább más területeket kellene rendbe tenni; míg a testkamera használata vagy bármilyen helyszíni videóhívás szerinte jogilag igencsak aggályos lehet.
