A jövő kompetenciái – A jövő oktatása konferencián arról beszéltek a szakemberek, hogy miben kellene változtatni ahhoz, hogy az oktatás tényleg a társadalmi fejlődést és az ország javát szolgálja. Az OTP Fáy Alapítvány és az Egyensúly Intézet rendezvényén külföldi és hazai szaktekintélyek nyújtottak betekintést abba, hogy a technológiai fejlődés és a globalizáció miként változtatja meg a munkaerőpiaci elvárásokat a jelenben, ami hatással van az oktatás és tanulás céljaira.
A tanítás szabadsága
Dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman előadásában a művelődéshez való jogról beszélt, ugyanis az Alaptörvényben az áll, hogy mindenkinek joga van a művelődéshez, amiről a szakember szerint túl kevés szó esik. Ahogy arról sem nagyon beszélünk, hogy a tanítás szabadsága is benne van az Alaptörvényben, amiről mind tudjuk, hogy az utóbbi években erőteljesen sérült. „A magyar jogi szabályozás sokkal segítőbb és támogatóbb, mint ahogy azt gondolnánk” – mondta el a szakember, csak nem élünk a jogainkkal, már ami az oktatást illeti. Érdemes néha kinézni a saját buborékunkból és megvizsgálni, hogyan zajlik az oktatás más országokban, mert fel kellene zárkóznunk a nemzetközi oktatási színvonalhoz a saját érdekünkben. Nemcsak az egyén, hanem a társadalom érdekében.
Az egyik legfontosabb kérdés ezen a konferencián az volt, hogy mit kellene tenni Magyarországon ahhoz, hogy közelítsünk a nemzetközi standardekhez. A kérdés jogos, hiszen jelenleg egyáltalán nem azt látjuk, mintha fejlődne az oktatás, sőt, inkább egyre lejjebb csúszik a színvonal az iskolákban köszönhetően többek között a tanárok mostoha helyzetének. Boros Tamás, az Egyensúly intézet ügyvezető igazgatója szerint egyszerű a válasz arra, hogy miért kell az oktatást fejleszteni: mert jobb jól élni, mint rosszul – ennyire egyszerű. Az oktatás befektetés az ország jövőjébe, és úgy tűnik, pont ezt a célját veszítették szem elől a döntéshozók Magyarországon már jó ideje.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Szövegértésből egyes
A világ vezető digitális és oktatási hatalmai (Szingapúr, Korea és Finnország) többek között azért számítanak a világ leggazdagabb országainak, mert az állam a humán erőforrásba helyezte a legnagyobb energiát és pénzt. Ahhoz, hogy egy országban szegénységből gazdagság legyen olaj és oktatás kell Boros Tamás szerint – sajnos itthon az olaj nem igazán opció, így az oktatásban kellene fejlődni, mert az oktatás az eszköz ahhoz, hogy jobban éljünk társadalmi szinten.
Az egész társadalom lemond azokról az emberekről, akik nem kapnak megfelelő oktatást, mert onnantól kezdve nem tudják segíteni az ország gazdagodását, fejlődését.
A PISA-felmérésben a lakosság egynegyede alulteljesít, ami azt jelenti, hogy az iskolából ennyien kerülnek ki gyakorlatilag funkcionális analfabétaként, szövegértésben gyengén, nemzetközi szinten Magyarország a középmezőnyben van ezzel (Románia és Szlovákia vannak például mögöttünk). Ha pedig a felsőoktatás helyzetét nézzük itthon, továbbra sem találunk túl biztató adatokat: bár 2000 óta megduplázódott a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, az EU-n belül ezzel is csak sereghajtóknak vagyunk jók. Az Eurostat statisztikái szerint pedig Magyarország jelentősen kevesebbet költ a 2000-es évek elejéhez képest az oktatásra – ez az irány minden, csak nem előremutató.
Az oktatás célja megváltozott
A konferencián persze nemcsak az elkeserítő magyar helyzettel szembesültünk, hanem megoldási javaslatokat is kaptunk az előadóktól. A Finnországból érkezett szakemberek kiemelték azt, amit mind érzünk belül, mélyen, hogy merre kellene elmozdulni itthon is az oktatás területén. Meg kell változtatni az oktatással kapcsolatos szemléletmódot, és elszakadni attól a régi iskolától, amelyben az oktatás fő célja az volt, hogy felkészítse az embert egy szakmára, a munkára, arra, hogy a felnőtt élet arról szól, hogy eljárunk dolgozni. Mára már rájöttek a kutatók, hogy ez az elavult koncepció nem vezet boldog élethez, márpedig az egyes emberek testi-lelki jóléte a társadalmi fejlődés alapja. Ha tehát nem figyel oda az oktatás az olyan fontos készségek fejlesztésére, mint az empátia, egymás tisztelete vagy a kritikus gondolkodás, akkor nem az ország jobb jövőjét szolgálja.
A szakemberek felhívták arra a figyelmet, hogy ha a gazdaság szolgálatába állítjuk az oktatást, azaz a jövőbeli munkát állítjuk a középpontjába, az szétszakadáshoz és a közösség széteséséhez vezet.
Azaz végeredményben egy értelem nélküli életet kapunk. Az oktatásnak nemcsak a kognitív tudás megszerzése lenne a célja, hanem hogy lehetőségeket, elégedettséget hozzon mindenki számára, hogy az életet teljesnek érezze – ezek alapján az oktatás fő célja az emberek fejlődése. Ez kihat a családra, a helyi közösségekre, így aztán az egész ország jólétére. Nézzünk körül: ezt az irányt látjuk itt ma, Magyarországon?
