Több kisgyerek rosszul lett és hányt, miután a lilaakác magjából ettek a pilisborosjenői óvodában múlt héten. Ahogy azt korábban írtuk, az óvónők azonnal hívták a Heim Pál kórházat és a mentőket. Három kicsit kellett ellátni, kettőt kórházba vittek, egy kisfiú otthon vészelte át a mérgezést.
Szerencsére másnapra mindannyian jobban lettek, de a mérgezés sok kérdést felvet. Hogyan fordulhat elő, hogy mérgező növényeket ültetnek egy óvoda udvarára? Ki a felelős ezért? Van-e bármilyen jogszabály, előírás, ajánlás arra vonatkozóan, hogy milyen növény kerülhet be egy nevelési vagy oktatási intézménybe?
Árnyékolónak ültették a lilaakácot
A pilisborosjenői Mesevölgy Óvoda három teraszán évekkel ezelőtt nem volt semmilyen árnyékoló, viszont elviselhetetlenül odatűzött a nap. A falra szerelhető napernyőket nem tudták megnyugtatóan rögzíteni, ezért jobb híján pergolákat építettek, amelyekre növényeket futtattak fel, és a természetes árnyékoló be is vált – idézte fel a kezdeteket az nlc-nek Tömöri Balázs, Pilisborosjenő polgármestere. Hat-nyolcéves növények vannak a három teraszon, de nemcsak lilaakác, hanem japánakác is.
„Felmerült az is, hogy borostyánt futtatnak fel a pergolára, de azt elvetették, mert a növény mérgező” – mondta Tömöri Balázs, és hozzátette, hogy leandert is akartak ültetni az óvoda udvarába, de mivel az is veszélyes, nem lett belőle semmi. Vagyis elmondása szerint odafigyeltek arra, hogy ne mérgező növényt neveljenek az ovisok között, de a lilaakácra senki nem gondolt, hogy bajt okozhat, mert nem tartozik a jól ismert veszélyes növények közé. „A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján sem szerepelt a lilaakác a mérgező növények között” – érvelt a polgármester, aki azt mondta az nlc-nek, hogy nincs tudomása arról, bármilyen jogszabály korlátozná egyes növények óvodai telepítését.
A település vezetője azt ígérte, hogy a mérgezés miatt rendkívüli testületi ülést hív össze, és fegyelmi vizsgálat indítását javasolja, hogy kiderüljön, milyen körülmények között került oda a lilaakác, és kinek a felelőssége, hogy „egészségügyi kockázatot jelentő növény került az óvoda udvarára”. Lapunknak azt mondta, megbíznak egy igazságügyi botanikus szakértőt, hogy vizsgálja át az óvoda, a bölcsőde és a játszótér növényeit, és ami veszélyesnek minősül, azt eltávolítják. De azt már a szakember nélkül is látják, hogy az óvodában és a helyi játszótéren fagyal is van, ami szintén mérgező.
A fegyelmi vizsgálattól a polgármester azt várja, hogy kiderüljön, annak idején volt-e bármilyen hatályos jogszabály a növények óvodai elültetésére. Tömöri Balázs nem titkolta, hogy elsősorban az óvodavezető felelősségét fogják vizsgálni, bár megjegyezte: „nem szétzavarni akarjuk az óvodavezetést, hanem segíteni, hogy figyeljenek jobban, mert ha egyszer ilyen megtörtént, máskor is megtörténhet”. Az eset súlyát az is fokozza, hogy ugyanebben az óvodában pár héttel ezelőtt porcukor helyett tisztítószer került a gyerekek reggelijébe.
Szabvány rendelkezik a növényekről
A bölcsődék, óvodák és iskolák épületeinek tervezési előírásait szabványok rögzítik. Az óvodákra vonatkozó követelményeket a Magyar Szabványügyi Testület 24203-1:2021 szabványa tartalmazza. Bár ezek a szabványok alapvetően önkéntesek, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben szerepel, hogy a nevelési-oktatási intézményeknek meg kell felelniük a nemzeti szabványban rögzített építési és műszaki előírásoknak – tudtuk meg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól (NNGYK).
A szabvány pedig arra is kitér, hogy milyen növényeket tilos bölcsődébe, óvodába és iskolába ültetni:
A játszóudvaron gondoskodni kell a lehető legnagyobb kiterjedésű zöldterületek létesítéséről és megóvásáról (gyep, fásítás). Gyümölcsfákat, apró (orr- és fülnyílásba helyezhető) bogyókat érlelő, valamint mérgező vagy szúrós, továbbá allergén növényfajokat nem szabad telepíteni.
Az előírás nemcsak az újonnan épülő, illetve felújítás vagy átépítés előtt álló épületekre vonatkozik, hanem a már működőkre is. Vagyis szabálytalannak minősül az is, ha évek, esetleg évtizedek óta mondjuk borostyán fut az óvoda kerítésén. Ezt egyébként a járási és kerületi hivatalok népegészségügyi osztályai ellenőrizhetik, és ha problémát találnak, akkor az óvoda üzemeltetőjét – önkormányzatot, egyházat vagy alapítványt – kötelezik a szabálytalanság megszüntetésére.
„Új kert építésekor érdemes figyelembe venni a telepítendő növények mérgező vagy allergén hatását, és olyan növényeket választani, amelyek ezen jellemzők tekintetében nem vagy kismértékű kockázatot jelentenek – tanácsolta az NNGYK. – Már meglévő kert esetén, különösen bölcsődék, óvodák területén, ajánlott a kertben lévő potenciálisan mérgező lágy szárú növények, cserjék, fák és erősen allergén hatású növények (gyomnövények is) beazonosítása, és a mérgezés elkerülése érdekében eltávolítása.”
A biztonságos környezet persze nem azt jelenti, hogy egy steril, növénymentes udvart kell kialakítani, de a veszélyes növényeket kerülni kell. Ezzel párhuzamosan a vonatkozó Emmi-rendelet arra is kitér, hogy az oktatási-nevelési intézményekben „át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében”, vagyis elvárás az is, hogy a veszélyekkel tisztában legyenek a gyerekek.
Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)
Az 1-4 éves gyerekek vannak leginkább veszélyben
Magyarországon évente 150-250 ember szenved mérgezést növények miatt, pontosabban ennyiről tudnak az ellátást végző egészségügyi intézmények. A mérgező növények véletlen vagy szándékos fogyasztása azonban ennél jóval gyakoribb – közölte az NNGYK.
A mérgezésekkel kapcsolatos tájékoztató tevékenységet is végző Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz
évente 350-450 segítségkérő hívás érkezik mérgező vagy mérgezőnek vélt növények lenyelésével, nedvük bőrre kerülésével kapcsolatban.
A legtöbb ilyen jellegű incidens túlnyomó többségben az 1-4 éves gyermekek körében fordul elő, mivel ebben az életkorban a gyerekek hajlamosak mindent a szájukba venni, megkóstolni. Véletlen megkóstolás miatt ritkán alakulnak ki súlyos tünetek, ezekre csak erősen mérgező növények – például tiszafa, ricinus – esetében lehet számítani.
2023-ban a kórházak által jelentett 186 növényi részek fogyasztásával kapcsolatos esetben a páciensek 61 százaléka tünetmentes volt, 30 százaléka enyhe, 9 százaléka mérsékelt tüneteket mutatott. Egy súlyos felnőtt esetet jelentettek, halálos eset nem történt.
Gyerekek körében az elmúlt években nem fordult elő halálos kimenetelű növényi mérgezés. A kórházak jelentései szerint az elmúlt tíz évben összesen három felnőtt vesztette életét mérgező növény miatt, mindhárman szándékos mérgezés miatt haltak meg.
Teendők mérgezés esetén
Ha a gyerekünk valamilyen növényi részt vagy termést fogyasztott, vegyük ki a szájából a maradványokat, mossuk ki a száját, és az esetleges irritáló hatás miatt mossuk le a bőrét az arcán és a kezén. Próbáljuk kideríteni, hogy mikor és mennyit ehetett a növényből – olvasható az NNGYK egyik kiadványában.
Mérgezés esetén tárcsázd a Mérgezés SOS ingyenesen, a nap 24 órájában hívható, 06 80 201 199-es zöldszámát, ahol a mérgezést okozó anyag vagy keverék veszélyességéről, a várható tünetekről és teendőkről is tájékoztatnak.
Mérgezést okozó dózis vagy bizonytalan mennyiség bejutása esetén a méreganyag megkötésére elsősegélyként aktív szén adható. Tejet viszont semmi esetre se adjunk a gyereknek, mert a tejfehérje erősítheti a méreg hatását. Hánytatás kisgyermekek esetében az esetleges komplikációk miatt ellenjavallt. Kórházi ellátásban többnyire gyomormosás az elsődlegesen alkalmazott eljárás, ezt követően tüneti kezelés.
Kisgyerekes családoknál ajánlott kültéren és beltéren is mellőzni a mérgező növényeket. Amennyiben nem mi ültettük őket, akkor érdemes beazonosítani őket, hogy pontosan kiderüljön, veszélyes növényfajjal van-e dolgunk. Ha nem tudjuk eltávolítani a növényt a kertből, megoldás lehet, ha a gyerek által elérhető magasságban lévő, vonzó bogyókat leszedjük vagy a növényt elkerítjük.
Gyakori mérgező növények
Rengeteg olyan növény vesz minket körül, amelyek kisebb-nagyobb mértékben mérgezőek. Ezek egy részét jól ismerjük, másokat viszont kevésbé. Tudni kell azt is, hogy a toxikus anyagok nem egyenletesen oszlanak el a növényekben, emiatt előfordulhat, hogy a növény egyik része veszélytelen vagy akár ehető, míg a másik része mérgező. Ráadásul nem csak az lehet veszélyes, ha megesszük a veszélyes növényeket, egyes vadon termő fajok – medvetalp, kutyatejfélék – vagy dísznövények tördelése, morzsolgatása igen súlyos bőrelváltozásokat okozhat.
Tiszafa
A tiszafa minden része – magja, levele – mérgező, kivéve piros, húsos magköpenyét. Gyerekeknél már egy összerágott fekete mag elfogyasztása is végezetes lehet orvosi ellátás nélkül. A tünetek (émelygés, hányás, hasfájás, szédülés, vörösre színeződött ajkak) gyakran a bevételtől számított 12 óra elteltével jelentkeznek, és előfordul, hogy a kezdeti tünetek megjelenése nélkül, hirtelen következnek be a súlyos tünetek, mint szívritmuszavar, vérnyomásesés, ájulás és légzésbénulás. Fogyasztása mindenképpen kórházi megfigyelést igényel.
Májusi gyöngyvirág
A májusi gyöngyvirág májustól júniusig virágzik. Borsó nagyságú piros bogyói augusztus és szeptember között érnek be. A növény minden része mérgező, mérge a szívre hat. Súlyosabb mérgezés általában gyerekeknél fordul elő a földre hullott bogyók, virágok vagy a virágvázában lévő víz elfogyasztása miatt. Több esetben előfordult már, hogy medvehagymával összekeverték, megették, ami halálos kimenetelű mérgezést okozott. A mérgezés tünetei többnyire hányás, hasmenés, súlyos esetben szívritmuszavar, keringési zavar.
Ricinus
A ricinus vagy csodafa magjai rendkívül mérgezőek. Általában 4-6 magot tekintenek halálos adagnak, gyermekeknél 1-3 szem elfogyasztása már életveszélyes lehet. A magok rajzolatuk és méretük miatt könnyen összetéveszthetőek az ehető babbal. A mérgezés jellegzetes tünetei, melyek két óra, de néha csak napok múlva jelentkeznek: égő érzés a szájban, hideg verejtékezés, véres hányás, vizes hasmenés, bélgörcsök. Vese- és májkárosító hatású lehet, ezért fogyasztása kórházi megfigyelést igényel. A mérgezés elkerülése érdekében távolítsuk el a virágzatot, ami megakadályozza a termés, s a magok képződését.
Borostyán
A borostyán örökzöld kúszónövény. Minden része mérgező, különösen keserű ízű bogyói. Bogyójának fogyasztása gyomor és bélpanaszokat, sápadtságot, skarlátszerű kiütést okoz. A kiütés először a lábakon, majd az arcon és háton jelentkezik. Súlyos mérgezés erős hányást és hasmenést, göcsöket vált ki. Keserű, kaparós íze miatt azonban senki nem akar belőle nagyobb mennyiségben enni. A levelekkel való huzamosabb érintkezés bőrirritációt okozhat.
Amerikai alkörmös
Az amerikai alkörmös feltűnő gyomnövény. Termése sötétpiros bogyó, beérés után fekete és lédús. A növény minden része, de elsősorban gyökére és termése mérgező. Kisgyermekek esetében már néhány bogyó elfogyasztása nagyon veszélyes lehet! A mérgezés tünetei körülbelül két óra múlva jelentkeznek: égető érzés a szájban, gyomorban, szomjúság, tartós hányás, hasmenés, szédülés, lassuló légzés, csalánkiütés, nyugtalanság, görcsök, szívritmuszavar, tág pupillák, látászavar.
Leander
A leander szabadban tartott cserepes növény. Mérgezést a levél, virág vagy mag elfogyasztása, gyermekeknél a virágnektár szopogatása is okozhat. A mérgezés tünetei 2-5 óra múlva jelentkeznek, úgymint émelygés, kínzó hányás, hasmenés, hideg verejtékezés, légszomj, görcs, szívritmuszavar, szívmegállás. Rendkívül keserű íze miatt súlyos mérgezést okozó, nagy dózis bevétele ritka. A növény érintése, morzsolgatása bőrkiütést okozhat.
Nárcisz
A nárcisz minden része, de főként hagymája mérgező. Hatóanyagai gyomor és bélgyulladást, görcsöt okozhatnak. Mérgezési tünetek lenyelés esetén émelygés, órákig tartó hányás, hasmenés, verejtékezés. Nagyobb mennyiség fogyasztása zavartságot, légzési elégtelenséget, tetániás rohamot okoz, mely halálos kimenetelű is lehet. A virágvázából kiivott víz is kiválthat mérgezést. Hagymája összetéveszthető a vöröshagymával, ezért azzal együtt tárolni veszélyes.
