Ismét csalók hívogatnak az MNB több telefonszámának másolatáról, akár a jegybank, akár valamelyik hitelintézet nevében – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. A beszélgetés során a csaló az ügyfelek bizalmas banki adataira, pénzére utazik, illetve kémprogramot töltetnének le velük. Az MNB és a
bankok soha nem keresnek meg ügyfeleket ilyen ürügyekkel,
ha pedig megtörtént a baj, feljelentést kell tenni. A tavaly őszi, a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) hivatkozó adathalász támadások után most újabb telefonos csalási kampány zajlik a jegybank telefonszámaival visszaélve. Az MNB ügyfélszolgálatára egyetlen hét alatt 14 ügyféljelzés érkezett emiatt. A bűnözők az MNB meglévő telefonszámait másolják le, erről hívna. Egy kereskedelmi bank ügyfélszolgálata vagy az MNB nevében jelentkeznek, mivel
Csaló fosztotta ki az idős asszonyt. Képünk illusztráció (Fotó: Pexels.com)
állításuk szerint gyanús tranzakciót észleltek
az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál. Konkrét, ám valójában nem létező személyeket (pl. „Szabó Zoltán”) is megneveznek, akik kibercsalókként épp támadják az ügyfelet. Az általuk behazudott „támadás” elhárítására “biztonságba helyeznék” az áldozatok pénzét. Ehhez bizalmas banki adatokat (bankkártyaszám, lejárat, cvc kód, PIN kód; internet- vagy mobilbanki jelszavak és megerősítő kódok) követelnek; vagy megpróbálják rávenni az áldozatot, hogy utalja át „biztonságos” – valójában a csalók által kezelt – számlára a pénzét. Más esetekben „vírusirtót”, azaz az ügyfél számítógépéhez és banki alkalmazásához
távoli hozzáférést biztosító kémprogramot töltetnének le.
Ha állítólagosan kereskedelmi banktól jött a hívás, s az ügyfél esetleg visszahívja a csalókat, meglepődve tapasztalhatja, hogy a telefonszám valódi tulajdonosa, az MNB jelentkezik. A telefonbeszélgetéses csalások (vishing) a személyes kontaktus miatt jóval hihetőbbnek tűnhetnek, mint az e-mail-es vagy sms alapú adathalász támadások, ráadásul olyanokat is elérnek, akik nem használnak internet- vagy mobilbankot.
Sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas, a banki rendszerbe történő belépésre szolgáló adatait.
Ilyen telefonhívásnál
érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani
a kapcsolatot és az ismert (az adott bank honlapján is feltüntetett) banki ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanúra adhat okot, ha a telefonáló állítólag állami hatóságnál, intézménynél vagy bűnüldöző szerveknél dolgozik, ám az ügyfél bizalmatlanságára fenyegető hangnemmel reagál.
Ha egy ügyfél mégis küldött pénzt a csalóknak, átadta adatait vagy letöltött egy kémprogramot, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának (az összeg esetleges visszaszerzése érdekében) és a rendőrségnek. Ha az MNB a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál. A magyar hatóságok intézkedéseket ígérnek a hívószám-hamisítás megakadályozására is. Az MNB weboldalán további hasznos információk találhatók a témában, illetve innen is tájékozódhatunk.
