Egy professzor, aki korábban multinacionális élelmiszeripari cégeknek segített az ultrafeldolgozott élelmiszerek létrehozásában, erőfeszítés nélkül lefogyott, miután megtudta, hogy ezek az ételek milyen egészségügyi kockázatokkal járnak, és elhagyta őket az étrendjéből.
Dr. Barry Smith jelenleg a Londoni Egyetem Filozófiai Intézetének vezetője, és az érzékszervi központ alapítója. Utóbbinál filozófusok, pszichológusok, neurobiológusok és idegtudománnyal foglalkozó tudósok együttműködve kutatják, hogyan érzékeljük környezetünket az érzékszerveink által, és mindez hogyan tudatosul bennünk. A professzor publikációi az érzelmekről, az ízérzékelésről és az önismeretről szólnak.
Így manipulálnak az élelmiszerek
Dr. Barry Smith (Fotó: University of London)
Smith tagja volt annak a szakértői csapatnak, amelyik az élelmiszeripari termékeket vizsgálta a csomagolástól kezdve a textúrán át az illatig és az ízig, hogy még kívánatosabbak legyenek a fogyasztók számára, és még többet akarjanak. Ilyen például, amikor kibontunk egy dobozos üdítőt, és a nyitással járó hang, illetve a pezsgés frissítő érzést sugall; vagy amikor egy üveges gyümölcslé kupakja pukkanással nyílik – ezeket az érzéseket az agy megtanulja a finomsággal társítani.
A laboratóriumban például azt vizsgálták, hogyan változtatja meg az ízek érzékelését a termék eltérő dizájnja vagy csomagolása. Elmondása szerint a kutatások egy részét arra használták, hogy olyan márkáknak segítsenek, mint a Coca-Cola, a Kellog’s és a Ferrero, hogy termékeiket vonzóbbá tegyék.
Elmondta, hogy közvetlenül a magas cukortartalmú nassolnivaló elfogyasztása előtt az agy dopamint, a boldogságért, a jó közérzetért felelős hormont szabadít fel azt remélve, hogy valami jót kapunk. Ezt igyekeztek az élelmiszeripari cégek kihasználni például a csokoládé sima, bársonyos megjelenésével, a chips kibontása utáni „illatrobbanással” vagy a cukorkák élénk színű csomagolásával.
Növeli a korai halálozás kockázatát
Smith szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan tökéletes arányban tartalmaznak zsírt és szénhidrátot, hogy szinte lehetetlen lemondani róluk. „Ezek olyan ételek, amelyeket annyira kíván a szervezetünk, hogy valójában lelassítják a jóllakottsági mechanizmusainkat” – magyarázta a professzor.
A spanyolországi Navarrai Egyetem tanulmányában csaknem 20 ezer embert követtek nyomon egy évtizeden keresztül, és minden második évben felmérték az étrendjüket. Kiderült, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek magasabb fogyasztása (4 adag naponta) 62 százalékkal növelte a kockázatot a bármilyen okból bekövetkező halálozás tekintetében. A Párizsi Egyetem ötéves vizsgálata szerint akik több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak, azoknál gyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Egy harmadik kutatás szerint az ultrafeldolgozott ételek több evésre késztették az embereket, és elhízást okoztak. A kísérletben a kutatók egy hónapok keresztül követték az önkéntesek táplálkozását, és amikor ultrafeldolgozott ételt kaptak, napi 500 kalóriával többet ettek, mint amikor feldolgozatlan ételeket fogyasztottak.
De nem csak a testet, a lelket is tönkreteszi az ultrafeldolgozott élelmiszer. Azoknál a nőknél, akik a legtöbb erősen feldolgozott élelmiszert fogyasztották, 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió, és különösen rossz hatással volt mentális egészségükre a mesterséges édesítőszereket tartalmazó ételek és italok nagy mennyiségű fogyasztása.
Leszámolt a függőséggel
Dr. Smith korábban sok ultrafeldolgozott élelmiszert evett, elmondása szerint az étrendjének 30-40 százalékát tették ki az efféle ételek. Aztán 2020 körül kezdte száműzni őket, miután Dr. Chris van Tulleken Ultra-feldolgozott emberek című, az ipari élelmiszergyártás ártalmairól szóló bestseller szerzője megkérte őt, hogy szerepeljen a podcastjában. A műsorban arról faggatták, hogy az élelmiszeripar milyen érzékszervi trükköket használ a gyártás során, hogy arra késztessenek minket, hogy a termékeiket fogyasszuk, megkívánjuk és vágyakozzunk utánuk.
Fotó: Getty Images
Nem véletlenül volt ez a fókuszban, hiszen egyes kutatások szerint nemcsak egészségügyi problémákat, hanem függőséget is okozhatnak a túlzottan feldolgozott ételek. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása: 281 tanulmány áttekintése után arra jutottak, hogy a felnőttek 14 százalékánál és a gyermekek 12 százalékánál fordul elő ultrafeldolgozott élelmiszerek miatt kialakult függőség.
Smith jobban utánaolvasott a témának, és miután felerősödtek benne az egészségügyi aggályok, úgy döntött, száműzi az étrendjéből az ultrafeldolgozott ételeket.
Rájöttem, hogy tudtomon kívül talán segítem az élelmiszeripar ilyen irányú lépéseit, és elkezdtem azt gondolni, hogy ezt egyszerűen nem tehetem meg tiszta lelkiismerettel
– mondta.
És mi lett az eredménye az étrendje átalakításának? Most sokkal egészségesebbnek, energikusabbnak és boldogabbnak érzi magát, mint korábban – és akaratlanul még fogyott is. Úgy véli, emögött az lehet, hogy miután megszűnik a sóvárgás, visszaáll a szervezet természetes szabályozási mechanizmusa, vagyis nem esszük túl magunkat.
Szerinte egyébként nem feltétlenül szeretjük jobban az ultrafeldolgozott ételeket, de az ízlelőbimbóink is annyira hozzászoktak az ipari ízekhez, hogy nem tudunk leállni. Ezért ha változtatunk az étrendünkön, időt kell adnunk magunknak, hogy újra felfedezzük és értékelni tudjuk az egyszerű élelmiszerek ízeit.
