Jogi segítői szerint a végrehajtó jogellenesen rendelte el a végrehajtási eljárás folytatását Bíró Ica kilakoltatásának ügyében. A kikért iratokban most visszaéléseket lehetővé tévő dolgokra figyeltek fel.
„Nem találok szavakat arra, hogy devizahiteles szerződésem felmondása során a bank és a közjegyző, hogy csapott be”
– mondta Bíró Ica a Blikknek. Bíró szerződését a bank azzal az indokkal mondta fel, hogy nem fizette a törlesztő részletet és emiatt lejárt tartozása keletkezett. A közjegyző által elkészített felmondás szerint a bank azt állította, hogy
Bíró Icának 36 925 svájci frank lejárt ügyleti kamat tartozása keletkezett, ami a bank szerint azt jelentette, hogy ügyfele súlyos szerződésszegést követett el ellene.
„Ám felmerült a gyanú arra, hogy a bank
a felmondásában nem az igazságot közölte a közjegyzővel, az elszámoló levél alapján ugyanis Ica adóssága valójában csak 8 002 svájci frank volt” – közölte a jogi segítséget nyújtó Lelkiismeret ’88 alelnöke Kocsis Imre. „Tehát a bank több mint 28 ezer svájci frank nem valós elmaradásra hivatkozva mondta fel a szerződést. Ehhez közjegyzőt is igénybe vett, aki a valótlan tartalmú követelést okiratba is foglalta. A követelések végrehajtását pedig egy másik közjegyző engedélyezte” – mondta Kocsis.
„Tudjuk, hogy a bank tisztességtelen követelést is felszámolt
Icával szemben, a törvény pedig kimondja, hogy ezt az összeget a banknak először az adós elmaradt tartozására kellett elszámolnia, ami Ica esetében (…) 8002 svájci frank volt. Amennyiben a bank (…) megtette volna, akkor a felmondására okot adó körülmény megszűnt volna, vagyis a felmondást érvénytelennek kellett volna minősítenie, valamint ezt követően a Ica szerződését helyre kellett volna állítani” – részletezte Kocsis Imre. Szerinte a fent maradó összeggel pedig a tőkét kellett volna csökkenteni. „Ez alapján 17 ezer svájci frankkal apadt volna Ica tartozása.”
Az alelnök szerint erre a követelést megvásárló cég
és végrehajtó jóvoltából nem került sor, mert a zrt. képviseletében eljáró ügyvédi iroda a végrehajtóval közösen – Kocsis Imre állítása szerint – valótlan adatokkal életben tartotta az eljárást. „Ezt pedig úgy tették meg – a birtokunkba került adatok alapján –, hogy úgy gondolták, hogy a tisztességtelenül felszámolt összeget késedelmi kamatra számolják el. Igen ám, de a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a felmondás és az elszámolás közötti időszakra nem lehetett késedelmi kamatot felszámolni.”
Kocsis szerint a követelést megvevő társaság
a kérelmében még további 24,3 millió forint késedelmi kamatot is megjelölt. A végrehajtó – az alelnök szerint – ezt gond nélkül elfogadta és a végrehajtást úgy folytatta, hogy végrehajtást kérő által a felmondásban megjelölt 36 925 svájci frank valótlan tartozást kérte behajtani, az akkori átváltási árfolyammal szorozva fel az összeget, így 9,4 millió forint jött ki. „Csakhogy az elszámoló levél hiteltörténeti kimutatása mást tartalmazott, de ezt a végrehajtó nem találta aggályosnak” – mondta az egyesület alelnöke.
Kocsis elmondta, hogy az iratok között megtalált, nem hivatalos levélben a végrehajtó arra figyelmezteti a végrehajtást kérőt, hogy a kérelmében a késedelmi kamatszámítás ideje nincs megjelölve. A végrehajtó ennek dacára összesen több mint 70 millió forintot hajtott be Bíró Icán, késedelmi kamat címszó alatt.
