nlc.hu
Baba
Szorongás az ovi miatt

3 dolog, amit NE tegyél, amikor a gyerek nem akar menni oviba

A régi motoros ovisoknál is előfordulhat, hogy reggel kiborulnak, mert óvodába kell menni. Mit lehet ilyenkor tenni?

Nemcsak a kiscsoportosoknak nehéz a beszoktatás az oviba, hanem a nagyobbak is átélhetnek olyan szorongásokat az ovikezdéssel kapcsolatban, ami miatt ellenállnak reggel, amikor menni kellene az oviba. Ismerős a helyzet? Rohannál a munkába, erre az ovis gyereked úgy gondolja, hogy ő bizony nem mozdul az előszobából, és nem engedi, hogy feladd rá a cipőjét, és közben úgy szirénázik, mintha minimum élve nyúznád meg, pedig csak próbálsz vele elindulni az óvodába. Vagy már sikeresen elértétek az ovit, át is öltöztetted, de az ajtóban megmakacsolja magát, és úgy kapaszkodik beléd, mintha az élete múlna rajta.

Miki Maruko szülő coach és életvezetési tanácsadó szerint ez normális, ha néha így érez a gyerek, hiszen neki is lehet rossz napja, ám sok múlik azon, hogy mi szülők hogyan reagálunk az ilyen oviellenes hangulatú kiborulásra. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy mi az a három dolog, amit NE tegyünk, amikor a gyerek nem akar oviba menni.

Ne tegyél fel „Miért/Mi” kérdéseket!

  • „Miért nem akarsz menni?”
  • „Miért vagy feldúlt?”
  • „Mi a probléma ma reggel?”

Felnőttként ezek a kérdések túl könnyen elhagyják a szánkat, ám egy gyereknek nincsenek válaszok a fejében, amikor sír az ovi miatt. Valószínűleg nincs is egyetlen problémája, amit meg tudna nevezni, hanem rengeteg oka van arra, hogy ne akarjon oviba menni, de még nincs eszköztára arra, hogy meg is tudja fogalmazni, mi a baja. Az ilyen kérdésektől ezért csak még frusztráltabb lesz, és valószínűleg még jobban fog visítani.

Ne utasítsd el az érzéseit!

  • „De te szeretsz itt lenni!”
  • „Fogadok, hogy ma sok jó dolgot fogsz csinálni!”
  • „Nézd, az összes legjobb barátod itt van.”

Jogos, hogy el akarod terelni a gyerek figyelmét a bánatáról és szorongásáról azzal, hogy emlékeztetni próbálod arra, miért olyan jó az óvoda, ám ezzel akaratlanul is elutasítod azokat az érzéseket, amelyeket a gyerek abban a pillanatban érez. Esetleg megkerülöd a kérdést, és megpróbálod meggyőzni arról, hogy tényleg be kellene mennie a csoportba. Bármely racionálisan gondolkodó ember esetében ezeknek a taktikáknak működniük kellene, de amikor gyerekekkel van dolgod, akkor nem lehet az észérvekre számítani. Abban a pillanatban a gyereket elöntik az érzelmek, semmi mással nem tud foglalkozni, az agyának logikus része ilyenkor nem előhívható. Ha lekicsinyled az érzéseit, akkor csak ráerősít még inkább a sírásra, mert a meg nem értettség is hozzáadódik a frusztrációjához.

Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)

Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)

Ne kelts a gyerekben bűntudatot!

  • „Anya el fog késni a munkából!”
  • „Haza kell mennem, hogy megetessem a kistesót.”
  • „Nézd, a többi gyerek nem csinál ilyen felhajtást.”

Nem tudatosan tesszük, de ilyenkor ezekkel a mondatokkal bűntudatot keltünk a gyerekben. Ha magadra ismertél a fenti mondatokban, ne ostorozd magad, mind elkövetjük ezt a hibát. A gyereknek ugyanolyan rossz érzés, ha bűntudatot keltenek benne, mint nekünk, amikor mondjuk anyánk teszi velünk ugyanezt azzal a mondattal, hogy „Már felém sem nézel, csak akkor hívsz, ha szükséged van a segítségemre!” Jusson ez eszünkbe, amikor bűntudatkeltő mondatok jönnének a nyelvünk hegyére.

Mit lehet tenni?

A szakember szerint a megoldás abban rejlik, hogy megértéssel forduljunk a gyerek felé. Ehhez persze rengeteg türelem és idő kell, ami nem mindig áll rendelkezésre. Amikor a gyerek kijelenti, hogy nem akar oviba menni, akkor először is vegyünk egy mély levegőt, adjunk egy pillanatot saját magunknak, és gyorsan készítsünk tervet a fejünkben, hogyan fogjuk a helyzetet tudatosan kezelni.

Egy mély lélegzetvétel azért is jó ötlet, mert megváltoztathatja a fizikai reakciónkat is, és segíthet egy nyugodtabb elmeállapotba kerülni. Ez különösen akkor hasznos, ha már eleve stresszesek vagyunk a reggeli rohanás miatt. A mély levegő után pedig használjuk az értő figyelmet: próbáljuk elképzelni, hogyan érzi magát a gyerek, és mi lehet az oka annak, hogy nem akar óvodába menni, majd empatikus kijelentésekkel mutassuk, hogy megértjük.

  • „Ma tényleg nem akarsz óvodába menni.”
  • „Látom, hogy most nagyon szomorú vagy.”
  • „Talán igazságtalannak tartod, hogy a baba a mamával maradhat.”
  • „Azt kívánod, bárcsak otthon maradhatnál, és játszhatnál inkább a vonatoddal.”

Lehet, hogy nem sikerül teljesen jól, de ha megértő kijelentéssel és empatikus hangnemmel kezdjük, akkor a gyerek érezni fogja, hogy nem ellenállsz, hanem megpróbálod megérteni őt. Még az is lehet, hogy elárul az érzéseiből többet és előre tudtok lépni. A legfontosabb ebben a helyzetben, hogy ezzel a technikával tudatod a gyerekkel, hogy rendben van, hogy úgy érez, ahogy, és nem rossz ember, amiért így érez. Ez nem jelenti azt, hogy egyetértesz vele, vagy hogy nem kell óvodába járni. Csak azt jelenti, hogy megérted a fájdalmát. A legtöbbször a megértés és az elfogadás már elég is ahhoz, hogy a gyerek megnyugodjon, és megtegye, amit tennie kell – azaz, hogy óvodába menjen.

Források: 1, 2

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top