1989. szeptember 10-én két fekete ruhás hölgy hagyta el sietősen a genfi Beau Rivage szálloda épületét, és a hajóállomás felé igyekeztek. Az óra ekkor körülbelül fél kettőt mutatott. Az időjárás enyhe volt, a nyár melege még érezhető volt a svájci nagyvárosban, olyannyira, hogy idősebb hölgy fel is nyitotta a napernyőjét. Ekkor váratlanul egy férfi tűnt fel a két nő előtt, és nekiment az idősebb hölgynek úgy, hogy el is esett. Az incidens után a férfi elszaladt, a fellökött – és mint később kiderült, halálosan megsebzett – nő pedig folytatta útját az állomásig, ahol a hajóra felszállva kis idő után rosszul lett.
A negyedik bordán keresztül hatolt be Erzsébet szívéhez a fegyver, ami 8,5 centiméter mély sebet ejtett (Fotó: Getty Images)
Mikor udvarhölgye fűzőjét megigazította, észrevette, hogy a szív tájékán véres a ruhája, így azonnal felfedte kilétüket a hajóskapitánynak, és arra kötelezte, hogy forduljon vissza. Azonban hiába vitték vissza a szállodába és vizsgálták meg orvosok, a hölgy életét már nem tudták megmenteni. Azt viszont megállapították, hogy a halálát egy szívébe szúrt éles tárgy okozta.
Talán azoknak is ismerős Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné – vagy ahogy sokan ismerik Sisi – merényletének története, akik nem hatalmas szakértői az uralkodócsaládok életének. Ez nem is csoda, ugyanis hatalmas kultusz övezi a néhai magyar királyné nevét halála óta, akit nem csak kivételes szépsége, hanem a magyarokért tett rengeteg közbenjárása miatt is mind a mai napig elismerik és szeretik.
Sisit férje, I. Ferenc József császár is rendkívül szerette, úgy tudni, miután megkapta felesége halálhírét nem sokra rá keserves sírásba kezdett, a közlés pillanatában pedig kezeit az arcába temette és azt mondta: „engem semmitől sem kímél meg a sors.” Ferenc József egészen különleges kapcsolatot ápolt feleségével, akihez utolsó levelében még „szeretője”, Schratt Katalin nyaralásáról is mindenfajta pironkodás nélkül írt.
Sisi koporsója elhagyja a genfi szállodát (Fotó:Jean-Francois DEROUBAIX/Gamma-Rapho/Getty Images)
Az egész világot megrendítette halála
Nemcsak férjét, de a világ nagyhatalmainak uralkodóit és államfőit is megrendítette a császárné merényletének híre, sorra érkeztek Bécsbe a részvéteket nyilvánító táviratok.
Talán nem meglepő módon az egyik első üzenet II. Vilmos német császártól érkezett, aki egy igen közvetlen levélben írta le megrendülését a megözvegyült Ferenc Józsefnek:
Éppen visszatérőben a hadgyakorlatokról kapom a rettenetes hírt minden tettek legaljasabbjáról. Mélyen megrázva és még magamon kívül alig találok szavakat, hogy megmondjam Neked, mennyire együtt érzek Veled, és gyászolva osztozom súlyos veszteségeden. Az Úr megpróbáltatása, amelyet mi emberek nem tudunk megérteni, és amely csupán szörnyű súlyával nehezedik ránk. De számunkra, szegény emberek számára az egyetlen vigasz, hogy felülről így rendeltetett.
Nem kellett sokat várni Viktória királynő és császárnő üzenetére sem, aki rövid üzenetben fejezte ki részvétnyilvánítását – ezt talán Erzsébet sem bánta volna annyira, ugyanis sosem kedvelte igazán a véleménye szerint csúnyácska és kispolgári Viktóriát.
„Nem találok szavakat, hogy kifejezzem mélységes részvétem, megdöbbenésem. Túlságosan borzasztó, túlságosan kegyetlen. Isten óvjon téged és álljon melletted!”
Viktória királynő (Fotó: Alexander Bassano/Spencer Arnold/Getty Images)
Az Egyesült Államok akkori elnöke, William McKinley is hamar eljuttatta üzenetét az uralkodóhoz, nála azonban már érezhető a távolságtartóbb viszony:
„Mély sajnálattal értesültem őfelsége, Ausztria császárnéja meggyilkolásáról és az Egyesült Államok kormányának és népének mély rokonszenvéről biztosítom Felséged” – írta.
Egy nappal később, de I. Umberto olasz király is jelentkezett, aki William McKinley elnökhöz hasonlóan szintén pár év múlva egy merénylet áldozata lesz.
Ez a váratlan és kegyetlen szerencsétlenség, amely téged ért, iszonyattal és felháborodással tölt el minket. Szeretném, ha melletted lennék, hogy szeretetemmel mutassam meg neked részvétem fájdalmaddal. De, jóllehet távol vagyunk, teljes szívünkből csatlakozunk, Margit és én, könnyeidhez és imáidhoz, és kérjük Istentől azt a vigasztalást számodra, amelyet egyedül ő adhat meg. Ölellek.
Üzenet érkezett az orosz császári pártól is, akikre hasonló tragikus halál vár húsz évvel később, 1918 nyarán.
„Meg vagyunk döbbenve a szörnyű, s baljóslatú hír hallatán. Ebben a kegytelen megpróbáltatásban a fájdalom és gyász legőszintébb érzelmét fejezzük ki neked. Az Isten tartson téged emelt fővel és adjon neked erőt, hogy ezt a pótolhatatlan veszteséget elviseljed.”
Erzsébet királyné 61 évet élt (Fotó: Augerer/Getty Images)
Természetesen nem ők voltak az egyetlenek, akik táviratukkal részvétet nyilvánítottak, a teljesség igénye nélkül üzenet érkezett még a francia köztársasági elnöktől, XIII. Leótól, a spanyol régens királynétól, a dán királytól, a bajor régens hercegtől, a szász királytól, a holland királynőtől, a román királytól és az egzotikus országok uralkodóitól is.
(Forrás: Niederhauser Emil – Merénylet Erzsébet Királyné ellen)
