Ha valaha is beszippantott A Grace klinika, a Doktor House vagy a Vészhelyzet egy-egy epizódja, akkor benned is biztosan van egyfajta kíváncsiság az orvos szakma irányában. A sebészek világa különösen rejtélyes nekünk, egyszerű földi halandóknak. Ezért is vesztünk el a Redditnek azon fekete lyukában, melyben sebészek osztották meg a legvadabb történeteiket. Ebből hoztunk most neked egy kis gyűjtést.
Rossz testrész
„Orvostanhallgató vagyok. Egy térdműtétet figyeltem meg, amikor a sebész hirtelen megállt, döbbenten a személyzetre nézett, és megkérdezte: »Ez most a rossz térd, ugye?« Kiderült, hogy rossz térdet jelöltek ki neki a műtétre, és a beavatkozás közepén vette észre, hogy túl »jó állapotú« ahhoz, hogy ez legyen az operálandó térd. Szerencsére nem történt maradandó sérülés; a csapat mindent összevarrt, és új időpontra ütemezték a műtétet.”
Térdműtét előtt a Dr. House sorozat egyik epizódjában
Kis híján szörnyű vége lett
„Gerincsebész vagyok. Rezidens koromban egyszer egy kyphoplasztika műtétet végeztem, ami röviden egy olyan beavatkozás, amely során csontcementet helyeznek egy törött csigolyába tűk segítségével. A műtét során rosszul mértem fel a tűk hosszát, és egy olyan pozícióba helyeztem az egyiket, ahol akár a test legnagyobb verőerét, az aortát, vagy gyűjtőerét, a vena cavát is átszúrhattam volna.
Amint rájöttem a hibára, azonnal eltávolítottam a tűt, majd életem leghosszabb öt percét töltöttem a monitor előtt, ahogy az aneszteziológussal együtt figyeltük, hogy stabil marad-e a vérnyomás. A védőangyalom biztos, hogy éppen velem volt, mert csodával határos módon nem sérült meg semmilyen ér. Úgy éreztem, ezzel eljátszottam az adumat, és többé nem lesz ekkora mázlim. Azóta nagyon figyelek minden hasonló műtétnél, ezt a történetet pedig gyakran mesélem a rezidenseimnek tanításképp.”
Akin már nem lehetett segíteni
„Egy huszonéves nő extrém hasi fájdalommal érkezett, a hasfala pedig kőkemény tapintású volt. Olyan súlyos fájdalmai voltak, hogy meg sem tudott mozdulni egy CT-vizsgálathoz, a röntgen pedig csak folyadékot mutatott a hasüregében. Ez indokolta azt, hogy feltáró hasi műtétet végezzünk rajta.
Amikor a sebész felnyitotta a nő hasát, az egész műtő azonnal megtelt rothadó hús szagával. Láttuk, hogy több szerve elhalt, rengeteg szövet pedig egyszerűen rothadt. A szag azonnal beterítette a szobát, az aneszteziológus öklendezett, én meg rohantam a borsmentaolajért, hogy azzal dörzsöljük be a maszkjainkat. A sebész húsz másodpercig nézte a hasüreget, majd így szólt:
Anesztézia, szerintem hamarosan összeomlik, valószínűleg a hasüregi nyomás volt az egyetlen ok, amiért volt vérnyomása.
Össze is omlott, és ott halt meg a műtőasztalon. Ez a fiatal nő rendkívül kemény drogfelhasználó volt: az anyja szoktatta rá a metamfetaminra, amikor tinédzser volt. Valószínűleg véráramfertőzést kaphatott a piszkos tűktől, ami futótűzként terjedhetett szét az egész testében. Műtős nővérként voltam jelen az esetnél, de sem a diagnosztikáért, sem az előzetes vagy sürgősségi ellátásért nem én voltam a felelős.”
Jelenet a Bean filmből (Fotó: Youtube)
Csodák márpedig vannak
„Az édesapám mellkasi fájdalmakkal került be a kórházba, az orvosok pedig úgy döntöttek, hogy végeznek rajta egy angiográfiát. Befecskendezték a kontrasztanyagot, és ő a gép alatt feküdt, amikor a sebész hirtelen azt kérdezte: »Jól érzi magát? Nem szokott elájulni?«. Az apám csak annyit mondott: »Nem, csak fáj«. Egyre több orvos érkezett, vizsgálták a monitort, majd egy másik röntgengéphez vitték és folytatták ugyanezt.
Van egy golflabda méretű vérrög a szívében, ami szabadon úszkál, ide-oda pattog a billentyűk között. Az ilyen általában azonnali halálhoz vezet
– mondta végül az orvosa. Nagyon erős véralvadásgátlót kapott, de akkor meg azon aggódtak, hogy a kisebb rög viszont már valahol el fog akadni, de aztán néhány hónappal később sikeres hármas bypass műtéten esett át. Ez harminc éve volt. Édesapám most 87 éves, és könnyedén sétál fel a legmeredekebb dombokon is.”
Hirtelen, megmagyarázhatatlan tragédia
„Egyszer egy makkegészséges, 23 éves férfi érkezett a sürgősségire, akinek mellkasi fájdalmai voltak, miután valami csípőset evett. Tényleg teljesen egészséges volt, az életjelei normálisak voltak, sosem dohányzott, és a mellkasröntgenje is rendben volt. Azt hittük, csupán refluxról van szó.
Öt perccel később megállt a szíve, de sikerült újraéleszteni. Elvitték CT-re, de meghalt, még a vizsgálat közben. Már nem lehetett visszahozni. A műtőig sosem jutott el. Kiderült, hogy a srác egyik fő artériája gyakorlatilag szétrobbant. Ilyesmi leginkább hetvenes éveikben járó, régóta dohányzó, magas vérnyomású férfiaknál fordul elő. Ez a fiatalember semmilyen rizikófaktorral nem rendelkezett… Máig nem értem, hogy történhetett ez meg.”
A saját döntése volt
„Egy 80 éves férfit hoztak be a kórházba, aki mellkason lőtte magát. Miközben igyekeztünk stabilizálni, a sebészek pedig minden sérülést igyekeztek ellátni, egyikünk sem értette, miért nem akar megszűnni a vérzés. Aztán kiderült, hogy a bácsi szándékosan túladagolta magát vérhígítókkal, mielőtt megpróbált véget vetni az életének. Annyi időre sikerült életben tartani, hogy a család bejöjjön a műtőbe, és elbúcsúzhassanak tőle.”
Jelenetkép a Grace klinikából (Fotó: Profimedia)
Igazi hullámvasút
„Orvostanhallgatóként nagyon vad első napom volt a sebészeti gyakorlaton. Egy középkorú nőt hoztak be, eszméletlenül, sápadtan, feltehetőleg belső vérzéssel – többször hason szúrták. Azonnal felnyitottuk, hogy megtaláljuk a vérzés forrását. Néhány perc elteltével sikerült stabilizálnunk, és ellenőriztünk minden részt a beleknél, hátha vérzik még valahol. Pár helyen találtunk is szivárgást, de mindent összevarrtunk, amit csak kellett. Volt egy szúrt seb is, ami milliméterekkel kerülte el az egyik nagy artériáját.
Ahogy tettük vissza a belet a hasüregbe, a főrezidensem úgy döntött, hogy még egyszer ellenőrzi belső részt. Eközben viszont véletlenül felsértett egy nagy artériát (ami valószínűleg már eleve sérült volt), amiből elkezdett ömleni a vér. Olyan volt, mintha a Ragyogást néznénk.
Azonnal hívtuk a fősebészt. Bár éppen szabadságon volt, mégis felvette, és nyugodtan, telefonon keresztül végig vezetett minket azon, amit tennünk kellet. Annyira megijedtem – tényleg azt hittem, hogy a beteg elveszett, amikor láttam azt a sok vért. A páciens életben maradt, és néhány nappal később, amikor lábadozott az intenzíven, már tudtam vele beszélgetni.”
Happy end
„Egyszer egy mellkasi lövést ért férfit kezeltem, aki az egyik pillanatról a másikra omlott össze. Mindkét oldalát felnyitottuk, nyomást helyeztünk a tüdejére ott, ahol szivárgott a vér. Másnap már beszélgetett velem, két héttel később pedig hazament az újszülött kisbabájához.”
