A norvégul Svalbardnak nevezett szigetcsoport a Jeges-tengerben található, épp oly közel az Északi-sarkhoz, mint Norvégiához. Bár Svalbard a világ egyik legészakibb lakott területe, minden kétséget kizáróan nem mindenkinek való, ugyanis ezen a területen nem, hogy pólót viselni nem indokolt, de még a tavaszi kabátjaink sem kerülhetnek igazán elő. A magyarul Spitzbergák néven ismert szárazföldi területek 60 százalékát ugyanis még ma is gleccserek borítják, a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet pedig -46,3 Celsius fok volt a területen.
Norvégia, Longyearbyen. (Fotó: Martin Zwick/Getty Images)
Mindezek ellenére egy Svédországból származó hölgy, Cecilia Blomdahl mégis úgy döntött, hogy a norvégok fennhatósága alá tartozó területre költözik. Mint mondta, bár eleinte csupán egy nagy kalandnak tekintette a letelepedést a Spitzbergákon, mégis rögtön szerelem lett belőle. Cecilia a legnagyobb lakott terület, Longyearbyen városa mellett talált magának otthont még 2015-ben, és bár elmondása szerint az élet tényleg nem egykönnyű a hófödte területen, olyannyira magával ragadta a miliő, hogy már el sem tudná képzelni az életét máshol.
Rendkívüli hely az élethez
A 34 éves hölgy kifejtette, hogy ha pár szóban össze kellene foglalnia a terület jellemzőit, akkor Svalbardot az „extrém évszakok és időjárási viszonyok” otthonaként írná le, már csak azért is, mert a nap arrafelé október végétől egészen március elejéig nem látható, homályba burkolva az egész tájat. Nyáron viszont majdnem négy hónapon át a horizont felett marad.
„Az évszakok extrém fénypontjainak a változása egyben áldás és átok az itt lakóknak. Az ehhez való alkalmazkodást jómagam is elég nagy kihívásként éltem meg az elején.”
Tudatos otthonépítés
A fagyos hőmérséklet és a tartósan fagyott talaj azt is jelenti, hogy a területen a házak építése is nagy megpróbáltatást jelent.
„Ha valaki otthont épít magának a szigeteken, akkor elengedhetetlen, hogy földbe rögzített oszlopokat használjon, ugyanis a mindig fagyott talaj eléggé elmozdulhat. Ezenkívül olyan szigetelést kell használni, amelyek kint tartják a hideget.”
Mindig felkészültnek kell lennünk a súlyos téli viharokra is, így elengedhetetlen, hogy legyen minden otthonban egy tartalék fűtési rendszer is, amely nem támaszkodik az elektromos áram használatára, így akkor is melegen tudjuk tartani a házat, ha nagyobb gond adódna.
Longyearbyen városa. (Fotó: Martin Zwick/Getty Images)
Különleges állatvilág
Ha valaki az Északi-sarkvidékre gondol, akkor nem meglepő, hogy az első dolog, ami eszébe juthat, az a színes és különleges állatvilág, amely a területen él. Nem csoda hát, hogy a Spitzbergákon is mindig felkészülnek arra, hogy bármikor útjukat keresztezheti egy jegesmedve. Bár Cecilia szerint igen ritka, hogy valaki jegesmedvét lásson a területen, a biztonság kedvéért a lakók többsége általában valamilyen lőfegyvert és jelzőfegyvert is hord maguknál a baj elkerülésére.
„Habár előfordult már a múltban, hogy egy-egy jegesmedve betévedt a lakott területekre, ilyenkor az a protokoll, hogy rögtön búvóhelyet kell keresnünk magunknak. Ha ez sikerült, akkor azonnal telefonálni kell a kormányzónak, aki mindenki biztonsága érdekében megszervezi a medve elkergetését a területről.”
Medvékre figyelmeztető tábla Longyearbyen-ben. (Fotó: Sebastian Kahnert/Getty Images)
Valamit, valamiért
A rengeteg kihívás és szélsőséges körülmény ellenére Cecilia elárulta, hogy teljesen megbarátkoztak a helyzetükkel, és a negatívumok helyett inkább a hely rengeteg pozitívumát látják.
Minden évszaknak megvan a maga egyedi varázsa, a személyes kedvencem azonban azok a sarki éjszakák, amelyek november 11-től egészen január 30-ig tartanak. Ez ugyanis egy olyan különleges időszaka az évnek, amikor holdfényben kortyolgathatom el a reggeli kávémat, és a csillagos égbolt alatt töltjük el a napjainkat. Ha pedig szerencsénk van, akkor az északi fény varázslatos látványa is kedveskedik nekünk.
Varázslatos lehetőségek
Az egyébként íróként dolgozó hölgy számára rengeteg inspirációt ad a környezet is, mint mondta, az itt lakók nagy része azért sem gondolkozik a költözésen, mert lélegzetelállító a táj, ahol élnek. Cecilia maga is a szabadidejének nagy részét a szabadban tölti.
„Télen imádjuk motoros szánokkal felfedezni a hófödte szigetet a varázslatos gleccserbarlangjaival, illetve gyakorta eltöltünk néhány napot egy hangulatos, távoli kabinban is. Amikor beköszönt a nyár, akkor a fjordok vidékén töltjük el az időnket, ahol bálnákat és rozmárokat is láthatunk. Mindezek mellett a túrázás is egy tökéletes szabadidős tevékenység, évszaktól függetlenül. Ha pedig olyan vidéken jár az ember, akkor rénszarvasokkal, sarki rókákkal és rengeteg madárfajjal is találkozhat.”
Számos izgalmas kikapcsolódási lehetőség áll a helyiek és a turisták rendelkezésére. (Fotó: Steffen Trumpf/Getty Images)
Cecilia szerint a közelgő ünnepek is egyfajta varázshangulatot csempésznek a Spitzbergák szigetcsoport lakóinak, advent első vasárnapján ugyanis fáklyás felvonulással köszöntik a településeken a Mikulást. A legenda szerint a Mikulás egy régi bányában is élt a területen egy hegy oldalában, és minden advent idején visszatér, hogy meglátogassa otthonát.
A Mikulás fogadása mellett a másik legkedvesebb ünnepem az, amikor az ismét felkelő nap érkezését ünnepeljük négy hónap sötétség után. Ilyenkor mindenki összetömörül arra az egyetlen területre, ahol az első napsugarak megjelennek és együtt örülünk a sötétség végének.
Fényben igazán csodálatos ez a táj. (Fotó: Sebastian Kahnert/ Getty Images)
Nem kuksolnak otthon a hideg elől menekülve
Mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy ezen a helyen csak magányos, mogorva és kiégett felnőttek élnek, Cecilia kifejtette, hogy jó néhány család is él a településén. Mindezek tudatában pedig azon sem kell csodálkoznunk, hogy Longyearbyenben két óvoda, egy-egy közép- és általános iskola, illetve egy főiskola és egyetem is megtalálható. De egyébként a városban egyéb szolgáltatásokból is csak egy van, tehát egy szupermarket, egy posta, egy edzőterem, egy benzinkút, egy könyvtár és egy repülőtér várja a vásárlókat vagy az utazni vágyókat.
„Ennek ellenére számos bárunk és éttermünk van, amelyekben esténként és főleg hétvégén nyüzsgő élet honol. Az egyik legnépszerűbb eseményt csütörtök esténként rendezzük meg, ilyenkor ugyanis összegyűlnek egy helyen a kötés szerelmesei és egy forralt bor vagy csokoládé mellett, kötögetés közben beszélik meg az életüket. Természetesen a sportrajongók is találnak maguknak elfoglaltságot, heti rendszerességgel különböző sporteseményeket szervezünk. A vásárlás szerelmeseinek sem kell mitől tartaniuk, ugyanis Longyearbyen e tekintetben is egészen jó lehetőségeket kínál.”
Amilyen kicsi, olyan pezsgő a város. (Fotó: Sebastian Kahnert/Getty Images)
Aki mindezek után azon gondolkozik, hogy megtekintené ezt a varázslatos északi világot, Cecilia szerint könnyen megteheti, ugyanis szállodák sokasága várja a látogatókat. És ha valaki a látogatása után azon is elgondolkozna, hogy szívesen élne is a környéken, azt is minden további nélkül megteheti. Ha pedig inkább a világ leghidegebb városát választanánk, akkor irány Jakutszk!
