A bab hatása az egészségre
1. Rengeteg fehérje van benne, de nem „zsíros csomagolásban”
A bab jó növényi fehérjeforrás: fél csésze adagonként nagyjából 7–9 gramm fehérjét ad (fajtától függően). Ami még fontosabb: a bab tartalmaz telített zsírt, mint sok állati fehérjeforrás – ezért „szívbarátabb” választás, ha gyakrabban cserélnél le húsos fogásokat. Emellett olyan mikrotápanyagokban is bővelkedik, mint a vas, kálium, magnézium és folát.
2. A rost-kérdésre ez az egyik legegyszerűbb válasz
A rost az a tápanyag, amiből a legtöbben keveset eszünk, pedig a jó emésztéshez, teltségérzethez és a bélflóra támogatásához is kulcs. A dietetikusok kiemelik: fél csésze bab a napi rostszükséglet kb. negyedét is fedezheti – ez máris látványos „felzárkózás”.
3. Antioxidáns? Igen, a bab is játszik
Nem csak a bogyós gyümölcsök és a zöld levelesek tartalmaznak antioxidánsokat. Sok babféle fenolos vegyületeket és flavonoidokat is ad, a sötétebb színűek (pl. fekete- és vörösbab) pedig antociánokat is – ezek azok a pigmentek, amelyek a mély bordó-lila árnyalatokért felelnek, és a kutatások gyakran a sejtvédelemhez, gyulladáscsökkentő hatásokhoz is kapcsolják őket.
4. A „mindenhez megy” alapanyag, ami időt és pénzt spórol
A bab tényleg az a konyhai jolly joker, ami rengeteg összetevőhöz passzol: mehet salátába, levesbe, tésztaszószba, raguba, tacóba, krémnek hummusznak, sőt „sűrítőnek” is. A konzerv verzió pedig konkrétan 5 perces alapanyag: leöblíted, és máris kész. Plusz: ha egy egytálételbe dobsz egy adag babot, egyszerre lesz laktató és költséghatékony.
5. A szívnek is jó hír: koleszterinre, vérnyomásra, vércukorra is hat
A Good Housekeeping című magazinnak nyilatkozó dietetikus szerint a rendszeres babfogyasztóknál gyakran kedvezőbb a szív-érrendszeri kockázati profil: a bab rostjai, a növényi fehérje, a kálium–magnézium páros és az antioxidánsok együttese támogathatja a koleszterin-, vérnyomás- és vércukorszintek alakulását. (És az is sokat számít, ha a bab néha kiváltja a telített zsírokban gazdagabb ételeket.)
Hogyan edd gyakrabban? 6 gyors, „nem kell új életet kezdenem” tipp
Ha most kezdesz több babot enni, érdemes kicsiben indítani: elsőre bőven elég napi negyed–fél csésze, a gyomrod tényleg hálás lesz a fokozatosságért. A legegyszerűbb belépő a „dobd bele és kész” műfaj: egy konzerv bab pár perc alatt feldob egy levest, chilit vagy ragut, és máris tartalmasabb, laktatóbb lesz. Ugyanez működik salátánál is: szórj rá csicseriborsót, vörösbabot vagy fekete babot, és a könnyű tálból egyből komplett ebéd lesz.
Ha inkább krémes irányt szeretnél, turmixolj belőle kencét: a csicseriből hummusz, a fehérbabból pedig nagyon jó fokhagymás, citromos krém készül. Akkor is jól jön a bab, ha a húsfogyasztást csökkentenéd, de nem akarsz teljesen lemondani róla: bolognaihoz, tacóhoz vagy fasírthoz simán felezheted a húst babbal, és sokszor még jobb állagot is kapsz. És igen, reggelire is működik: mehet sós zabkása tetejére, tojás mellé, ahol a bab adja meg azt a plusz fehérjét és rostot, amitől délig nem fogsz korgó gyomorral ülni.
És mi van a puffadással?
A bab rossz hírneve általában onnan ered, hogy túl nagy adagot eszünk belőle hirtelen. A legegyszerűbb megoldás: fokozatosság. A konzerveknél segíthet az alapos leöblítés, száraz babnál pedig a beáztatás és a megfelelő főzés. A lényeg: a szervezetnek idő kell, hogy hozzászokjon a több rosthoz.
Fotó: illusztráció, Unsplash
A videó AI alapú programmal készült.
