Úgy tudom, az Arany Pálma-díjas Julia Ducournau rendező rengeteg fiatal lányt nézett meg az Alpha főszerepére. Elmesélnéd, hogyan kaptad meg a szerepet?
Vele nagyon vicces a casting. Folyamatosan instruál, egy perc alatt átad egy tucatnyi információt. Itt erősebben csináljam, ott érzékenyebben… Szerintem arra volt kíváncsi, hogyan kezelem azt, ha egyszerre ennyire sok információt önt rám. De szerencsére nem csak instruál, hanem a mögöttes okokat is elmagyarázza, ami később a forgatáson nagyon sokat segített.
Mennyi idős voltál, amikor az Alphát forgattátok?
Tizenkilenc éves.
Boros Mélissa (fotó: Mocsári László – 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál )
A karaktered, Alpha ennél jóval fiatalabb. Fontos volt Julia számára, hogy felnőttkorú színésznővel dolgozhasson?
Szerintem igen.
Tudtuk, hogy kihívás lesz elhitetni az emberekkel, hogy 13 éves vagyok
, de mivel tényleg nagyon fiatalnak nézek ki, ez azért sokat segített. Ettől még sokat kellett változtatnom magamon, például a testtartásomon. És a hangomon, a hanghordozásomon is sokat módosítottunk. Julia szerette volna, hogy a karakterem kislányosan, néha szinte már babásan beszéljen, főképp a film elején. Ez a film azt mutatja be, hogyan épülnek egymásra a generációk közti traumák: Alpha már gyerekként segíti az édesanyját, és emiatt kénytelen nagyon korán felnőni. Emiatt nem ugyanolyan hangsúlyokkal beszélek a film elején, mint a végén.
Alpha öltözködési stílusa is távol áll a tiédtől?
Azért 13 évesen másképp öltözködik az ember, mint 20 évesen. Persze a korkülönbség ellenére azért vannak köztünk hasonlóságok. Például ő is vérbeli lázadó, és valamennyire én is lázadó vagyok.
Jól tudom, hogy az Alpha a második filmszereped volt?
Harmadik. Kettőt forgattam előtte, de azokból az egyik még nem jelent meg.
Azért valahol hihetetlen, hogy a pályád elején rögtön egy Arany Pálma-díjas filmrendezővel dolgozhattál.
Képzelheted, mennyire örültem. Tudtam, hogy Julia miatt rengeteg ember szeretne a helyemben lenni. Ugyanakkor azt is tudtam, hogy ez milyen sok munkával jár majd. A belerakott munka mennyiségét sokan nem látják. Ebbe tényleg mindent bele kellett adnom, és el kellett hinnem, hogy képes vagyok megcsinálni.
Mélissa Boros és Tahar Rahim az Alpha című filmben (forrás: Mozinet)
Képzett színész vagy? Tanultad valahol?
Egyáltalán nem. Nem számítottam arra, hogy ezt fogom csinálni az életemben. Véletlenül jött. Anyukám révén véletlenül találkoztam 12 évesen egy casting direktorral, és rögtön kaptam egy főszerepet. Utána viszont évekig nem forgattam filmet, majd lett egy új ügynököm, és ő hozta nekem az Alphát és egy másik filmet.
Amikor 12 évesen forgattál, egyből rákaptál az ízére?
Igen, bár nagyon intenzív szerep volt. Egy iraki kurd lányt alakítottam, akinek kiirtották a családját, rabszolgaként tartották és teherbe ejtették. Sokan csodálkoztak, hogy kislányként ennyire drámai szerepet játszottam, de én akkor nem így fogtam fel: egy nagy játék. volt.
Én szeretem azt, amikor egy szerep miatt sírni vagy kiborulni kell, számomra egyáltalán nem fájdalmas élmény.
Sőt, nyugodtabbnak érzem magam azután, hogy mindent kikiabáltam és kisírtam magamból. (nevet) Én a színészi munkára mindig játékként gondolok. Nem értem teljesen, miért nem szenvedek, amikor ennyire nehéz jeleneteken dolgozom, de én tényleg jól érzem magam. Pedig a szükséges érzéseket én is átélem közben.
Az Alpháról
A kortárs francia filmművészet egyik meghatározó alakja, Julia Ducournau néhány évvel ezelőtt Arany Pálmát-nyert Titán című filmjével. A minden esetben a végletekig elmenő rendező legújabb alkotása ugyancsak a cannes-i versenyprogramban debütált, és ezúttal is egészen biztos, hogy megosztja majd a közönségét. Alpha, a problémás 13 éves lány egyedülálló édesanyjával él. Amikor egyik nap saját kamaszkori érzéseivel küzdő Alpha tetoválással a karján megy haza az iskolából, az egész világuk összeomlik, felszínre hozva a köztük lévő legmélyebb ellentéteket, félelmeket és családi emlékeket.
Azért volt olyan jelenet az Alpha forgatásán, ami kicsit megviselt?
Lelkileg egyik sem viselt meg, itt a fizikai próbatételek voltak igazán kemények. Az uszodai jelenet például nagyon rövid a filmben, pedig két napig forgattuk, és a vízben kellett verekednem egy lánnyal. Az nagyon-nagyon fárasztó volt. Alig vártam, hogy utána hazaérjek és aludjak. Egész nap ott voltam a hideg vízben.
A Wikipédia oldalad azt írja édesanyádról, hogy magyar…
Van Wikipédia oldalam? Vow!
Bizony.
Ez szuper. Viszont nem az édesanyám, hanem az édesapám magyar.
Pont erre akartam volna rákérdezni a Boros családnév miatt…
Sosem éltünk Magyarországon, de rengeteg időt töltök itt. Évi két-három alkalommal jövünk haza apukámmal. Meglátogatjuk a családot Sopronban, de vannak ismerőseink és barátaink Budapesten is.
Julia Ducournau rendező és Mélissa Boros az Alpha forgatásán (forrás: Mozinet)
Ahhoz képest, hogy nem itt élsz, csodásan beszélsz magyarul.
Szerintem annyira azért nem, de amit tudok, azt apukámnak köszönhetem. Mindig magyarul beszélt velem. Ő Magyarországon született, majd kiment, hogy együtt éljen anyukámmal, és én már Franciaországban születtem. De a magyar nyelv születésem óta az életem része. Már kiskorom óta nézek például magyar filmeket. Sőt, képzeld, egy csomó francia filmet is magyar szinkronnal láttam először. (nevet) Például a Louis De Funes filmeket. Furcsa is volt, amikor először francia nyelven láttam őket. Volt, amelyik úgy már nem tetszett. De Mijazaki filmjeit is magyar szinkronnal láttam.
Volt kedvenc magyar meséd?
A Vuk. De már jó ideje komolyabb filmeket nézek apukámmal. Például nagyon korán láttam Tarr Béla filmjeit, vagy épp Jeles András munkáit. Azt hiszem 15 éves voltam, amikor megnéztük a Sátántangót Pesten, a Cirko-Gejzír moziban. De Tarr Bélától a Werckmeister harmóniákat láttam először, és nagyon tetszett.
Jól érzem, hogy édesapád tudatosan nevel a filmművészet terén?
Igen, apura mindig jellemző volt, hogy nem kimondott gyerekprogramokra vitt magával. Fontos volt neki, hogy átadja a mozikultúrát.
Milyen volt megélni, hogy Cannesban a vörös szőnyegen vonulhattál?
Nagyon-nagyon érdekes volt, de az igazság az, hogy eléggé megbetegedtem a fesztivál alatt, azokon a napokon antibiotikumon éltem. Alig volt hangom, és közben egy teljesen másik világban jártam, ami nagyon más volt, mint a való világ. Izgalmas emberekkel találkoztam, sok jó beszélgetésem volt, ott voltak körülöttem az influencerek, a szupermodellek… És képzeld, találkozhattam Wes Andersonnal is. Az utcán futottunk össze, és bemutattak neki: épp olyasvalakivel voltam, aki ismeri őt.
Boros Mélissa Miskolcon (fotó: Mocsári László – 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál)
Felkészített valaki arra, mi vár majd ott rád?
Julia-val kicsit beszélgettünk előtte. Figyelmeztetett, hogy ne aggódjak amiatt, hogy az emberek kíváncsiak rám. Próbáltam végig természetes maradni, nem akartam magam megjátszani.
Csodás színészekkel dolgozhattál együtt a filmben: Tahar Rahim és Golshifteh Farahani mellett Finnegan Oldfield-del és Emma Mackeyvel is forgattál. Kaptál tőlük szakmai tanácsokat?
Már az nagyon inspiráló volt, hogy figyelhettem őket munka közben. Láttam, mennyire felkészültek és maximalisták. Amikor fáradt voltam, elegem volt és nem volt kedvem játszani,
csak ránéztem Taharra, aki 25 kilót fogyott a szerepért, és közben végig mindent beleadott, és rögtön észbe kaptam, hogy ezek után én nem panaszkodhatok. Ha ő sosem mondja, hogy fáradt, én hogyan mondhatnám?
Annyira erős színészek voltak körülöttem, hogy az én játékomat is felhúzták. És azt is megtanultam, hogy a felvételek során az erős önkritika és önelemzés nem segít: ezt ilyenkor hátra kell hagyni. Ráérek ezen akkor gondolkodni, ha már hazaértem. A forgatás nem jó terep az önmarcangoláshoz.
Mennyiben változott meg az életed az Alpha premierje óta?
Annyira sok minden nem változott. Még mindig egyetemista vagyok, film szakra járok és egyszer majd rendezni szeretnék. És továbbra is járok a konzervatóriumba zongorázni. Még mindig ugyanazok a barátaim.
Kapod a forgatókönyveket a rendezőktől, akik láttak az Alphában?
Kaptunk néhányat. Volt, amit elfogadtunk és volt, amit nem. Nem az érdekel, hogy sok vagy kevés pénze van a filmre egy rendezőnek, hanem az, hogy tudok-e kötődni a filmjéhez, nézőként érdekelne-e, ha mozikba kerülne.
Mélissa Boros az Alpha című filmben (forrás: Mozinet)
Jól érzem, hogy a jövőben inkább a rendezést részesítenéd előnyben a színészi munkával szemben?
Mindkettőt szeretném csinálni. Szerintem a színészi munka jót tesz nekem, jól érzem magam közben. Nem gondolkodom, csak a megérzéseimre hagyatkozom, és ez nagyon jó. Nem akarok választani a kettő között, és szerintem már egy olyan világban élünk, ahol nem is kell választani.
Elképzelhetőnek tartod, hogy egyszer magyar nyelvű filmben szerepelj?
Persze. Nagyon jók a magyar filmek.
Mesélnél kicsit az országhoz való kötődésedről?
Az összes karácsonyomat itt töltöm a családdal. Budapesten sok barátom van, gyakran meglátogatom őket. Nem érzem azt, hogy vendég lennék itt, hiszen évente két-három hónapot itt töltök. Imádok itt termálfürdőkbe meg moziba járni.
Az Alpha február 12-től látható a magyar mozik műsorán.
