Ha éjszakánként álmatlanul forgolódsz, görgeted a mobilodat, vagy az éjszaka közepén rendszeresen felébredsz, tudd, hogy nem vagy egyedül! Egy 2024-ben a BMJ Open folyóiratban megjelent nagyszabású tanulmány szerint a felnőttek jelentős része tapasztal álmatlanságra utaló tüneteket, ám ezek mégis ritkán kerülnek hivatalosan os rögzítésre az orvosi dokumentációban. Egy rosszul sikerült éjszaka azonban még nem jelenti azt, hogy álmatlanságban szenvedünk. De akkor vajon hol húzódik a határ?
Mikor beszélünk álmatlanságról?
Időnként mindenkinek vannak álmatlan éjszakái. A tartósan rossz alvás azonban komolyabb állapot jele is lehet. Dr. Sunny Nayee, a Medicanna Klinika munkatársa szerint három kulcsfontosságú tényező dönti el, hogy életmódbeli problémáról vagy krónikus álmatlanságról van szó.
„Ha legalább három hónapja hetente legalább három éjszakán át rossz az alvás, az orvosszakértők már nem életmódbeli problémának, hanem az álmatlanság kategóriájába tartozó állapotnak tekintik”
– magyarázza Dr. Nayee.
Annak érdekében, hogy az érintettek könnyebben felmérhessék saját helyzetüket, a szakember a 3-3-3 szabályt ajánlja – egy egyszerű önértékelési módszert.
Három kérdés, amely megmutatja, szükség van-e szakemberre
A módszer lényege, hogy három egyértelmű kérdésre kell válaszolni:
- Rosszul alszol legalább heti három éjszakán?
- Ez az állapot legalább három hónapja tart?
- A rossz alvás a nap legalább három aspektusát befolyásolja, például fáradtságot, hangulatingadozást vagy koncentrációromlást okoz?
Ha mindhárom kérdésre igen a válasz, nagy valószínűséggel krónikus álmatlanságról van szó.
Álmatlanságban szenvedsz? (Fotó: Getty Images)
A kulcs a mindennapi életre gyakorolt hatás
Dr. Nayee szerint sok tévhit kering az álmatlanságról.
„Gyakori tévhit, hogy az álmatlanság csak a plafon bámulását és az alvás hiányát jelenti. A kulcs a mindennapi életre gyakorolt hatása. Ha azt veszed észre, hogy a rossz alvás jelentősen befolyásolja a hangulatodat, a koncentrációdat és a funkcionális képességeidet, akkor az klinikai állapotnak tekinthető” – hangsúlyozza.
Vagyis a probléma nem csak az éjjeli ébrenlétről szól: az alváshiány nappali következményei a döntőek.
Az álmatlanságra utaló tünetek közé tartoznak azok a helyzetek, amikor rendszeresen több mint 30 percbe telik elaludni, és a gyakori ébredések éjszaka. Különösen jellemzőek a kora reggeli órákban, például hajnali 3 és 4 óra közötti ébredések, amelyek után nehéz visszaaludni.
További jelek lehetnek az állandó fáradtságérzet annak ellenére, hogy hét-nyolc órát töltünk ágyban, és a koffeinre támaszkodunk, hogy „átvészeljük” a napot. Figyelnünk kell a hangulatingadozásokra is, mint például a fokozott ingerlékenység és szorongás, valamint a csökkent koncentráció és termelékenység.
