Vannak eredmények, amelyek szerint a bagoly típusok bizonyos feladatokban jobban teljesíthetnek, de ebből nem lehet azt levezetni, hogy általában intelligensebbek lennének, és főleg nem azt, hogy emiatt gazdagabbak is. Inkább arról van szó, hogy több különböző kutatásból született egy túl egyszerű, jól hangoztatható állítás.
A baglyok és az intelligencia között tényleg találtak kapcsolatot
Van olyan kutatás, amely szerint a baglyok bizonyos gondolkodási feladatokban jobban teljesíthetnek, mint a pacsirták. Az egyik sokat idézett vizsgálat a UK Biobank több mint 26 ezer résztvevőjének adatait elemezte, és azt találta, hogy az esti ritmusú emberek egyes kognitív teszteken erősebb eredményeket értek el. A kutatók ugyanakkor azt is kiemelték, hogy az alvás mennyisége legalább ennyire fontos volt: a legjobb teljesítményt azok mutatták, akik 7–9 órát aludtak. Vagyis nem arról van szó, hogy minél később fekszel le, annál okosabb vagy, hanem arról, hogy lehet összefüggés az alvásritmus és bizonyos szellemi teljesítmények között.
Más kutatások ennél is óvatosabban fogalmaznak. Egy 2020-as vizsgálat szerint a magasabb IQ-val élő emberek valóban hajlamosabbak lehetnek később lefeküdni munkanapokon, de a szerzők arra jutottak, hogy ebben az életmódnak és a munkarendnek is szerepe lehet, nem feltétlenül valamilyen veleszületett, sorsszerű biológiai különbségnek kell mögötte lennie.
A pénznél már nem ilyen hízelgő a kép
A későn fekvők a leggazdagabbak is? Nos, ez az állítás már jóval gyengébb lábakon áll. A friss kutatások inkább arra utalnak, hogy a bagolyritmus hosszabb távon nem feltétlenül előny a kereset szempontjából. Egy 2023-as finn kutatás például azt találta, hogy az esti beállítottság közvetve inkább rontotta a középkorúak bérkilátásait, részben egészségi tényezők és a munkatapasztalat felhalmozásának eltérései miatt.
Régebbi dán adatok is hasonló irányba mutattak: ott a pacsirták átlagosan többet kerestek, mint a baglyok. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden korán kelő automatikusan sikeresebb, és minden bagoly rosszabbul jár, inkább azt, hogy a munka világa ma is sokszor a reggeli ritmushoz van szabva.
Nem az a fő kérdés, mikor fekszel le, hanem hogy passzol-e hozzád az életritmus
A bagoly-pacsirta különbség valós jelenség: van, aki reggel van elemében, és van, aki este élénkül meg igazán. A gond akkor kezdődik, amikor a saját belső ritmusod és a külső elvárások tartósan szembemennek egymással. Ezt nevezik sokszor szociális jetlagnek, és egyre több kutatás mutatja, hogy nem önmagában az esti működés a probléma, hanem az, ha valaki állandóan kénytelen a saját ritmusa ellen élni.
Éppen ezért félrevezető úgy beállítani a késői lefekvést, mintha önmagában valamiféle sikerjelző lenne. Egy bagoly lehet kreatív, gyors gondolkodású és nagyon jól teljesítő, de ettől még nem biztos, hogy könnyebb dolga lesz egy olyan világban, ahol az iskola, a munka és a legtöbb hivatalos rendszer továbbra is inkább a pacsirtáknak kedvez.
Akkor most jó hír, ha éjfél után alszol el?
Annyiban igen, hogy nem érdemes lustaságnak vagy fegyelmezetlenségnek bélyegezni a késői alvásritmust. Bagolynak lenni nem jellemhiba. De abból sem érdemes önigazolást gyártani, hogy a későn fekvők biztosan okosabbak és gazdagabbak.
A fontosabb kérdés végül úgyis az, hogy eleget alszol-e, és mennyire tudod a saját ritmusodat összehangolni a mindennapjaiddal. Hosszú távon ez sokkal többet számít, mint az, hogy bagoly vagy pacsirta vagy-e.
Fotó: illusztráció, Unsplash
