Április 21-én érkezett a hír, hogy az Európai Unió Bírósága döntött: uniós jogot sért a könyvek fóliázását előíró törvény. A pert a Nyáry Krisztián által igazgatott Líra indította. Az Európai Unió Bírósága (EUB) Luxemburgban hozott ítélete szerint uniós jogot sért a könyvek fóliázását előíró „homofób törvény”, valamint a reklám- és a médiatörvény egyes rendelkezései is.
Az ítélet – az uniós jogban először – megállapítja, hogy a „homofób törvény” elfogadásával Magyarország önállóan is megsértette a jogállamiság elvét (EU Szerződés 2. cikkét), és nem demokratikus államként járt el. A magyar jogszabály az EUB szerint ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely rögzíti az emberi méltósághoz, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot.
A történet előzménye
A Líra üzleteit 2022-23 folyamán több alkalommal súlyos fogyasztóvédelmi bírságokkal sújtották a most jogsértőnek talált homofób törvény alapján és szellemében módosított kormányrendeletre hivatkozva.
A Líra minden esetben pert indított, amelyeket meg is nyert, ám ezek közül az egyik a Kúria döntése alapján újraindult. Ebben a két tinédzser fiú szerelméről szóló Heartstopper című képregény miatt kiszabott 12 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságról mondta ki 2024 februárjában a Fővárosi Törvényszék, hogy a rosszul fogalmazott rendelet nem kérhető számon a megbüntetett könyvesbolton.
A vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok
– mondta ki a törvényszék. Néhány hónappal az ítélet után a jogalkotó módosította a rendelet szövegét, kijavítva a vesszőhibát.
A kormányhivatal azonban megtámadta az ítéletet a Kúrián, amely új eljárás lefolytatására kötelezték a Fővárosi Törvényszéket. A megismételt eljárásban 2025 szeptemberében a Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bíróságához fordult, és a Líra kérelmére előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a magyar bíróság – a Líra kérelmével összhangban – annak értelmezését kérte, hogy a kormányrendelet korábbi, a Heartstopper ügy megindulásakor hatályos szabálya összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. Ez a konkrét ügy még nem zárult le az EUB előtt – tájékoztatta a követőit a Líra.
Fóliázott könyv a Libriben (Fotó: Profimedia)
Az Orbán-kormány annak idején arra hivatkozott, hogy a törvény célja a kiskorúak védelme volt, az intézkedések azonban jelentősen korlátozták az olyan tartalmakhoz – így a könyvekhez – való hozzáférést, amiben a nemi identitás megváltoztatását, a születési nemtől való eltérést, vagy a homoszexualitást „jelenítik meg, vagy népszerűsítik”. A most meghozott ítélet jogerős, azonnal végre kell hajtani.
2026. április 12-én azonban megtörtént a kormányváltás, és a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) alakíthat kormányt hamarosan. Az új kormánynak pedig ezzel az üggyel is foglalkoznia kell, hiszen a törvény az EU szerint is jogellenes és a fóliázás ellehetetleníti az írókat, kiadókat és könyvesboltokat is, nem beszélve arról, hogy az irodalom szabadsága is odaveszik.
Tiltakozó írók, könyvek ledarálása, az MCC térnyerése
Az LMBTQI könyvek ügye sokkal régebbre nyúlik vissza. Emlékezzünk meg arról, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője a Pagony kiadó által forgalmazott Meseország mindenkié könyvet darálta le. Pedig a gyerekeket már akkor sem a melegpropagandától kellett megvédeni, hanem a gyermekbántalmazástól, és az elhanyagolástól.
A Meseország mindenkié című regény kapcsán rengeteg író, közéleti személyiség és híresség tiltakozott, de később a gyerekvédelmi törvény átment a Parlamenten és életbe lépett a fóliázás. Így az olyan regények, amik az ifjúsági kategóriába estek és szerepelt benne akárcsak mellékszereplőként egy LMBTQI karakter, azt már fóliázták is be. Nem árulhatott az a könyvesbolt ilyen regényt, ahol 200 méteren belüli távolságra volt egy oktatási intézménytől, de még olyan is előfordult, hogy a könyvesboltba nem engedtek oda tiniket az ilyen könyvekhez.
A Libri még 2023-ban került az MCC (Mathias Corvinus College) tulajdonába, ami hivatalosan egy tehetséggondozó intézmény, de leginkább a nemzeti konzervatív ideológia terjesztésére öntöttek bele rengeteg pénzt. A közpénzből üzemeltetett intézmény bevásárolta magát a Libribe is, így az általuk üzemeltetett üzletek, a Libri.hu és bookline.hu online könyvesboltok igazgatásába is beleszólhatnak. Az MCC térnyerése után gyorsan átalakult a Libri kínálata is és megjelentek a propagandakönyvek. Egy ilyet az nlc.hu szerkesztősége is elolvasott, alább megtaláljátok a véleményünket a transzfób könyvről, ami természetesen azóta sincs lefóliázva a boltokban, és a mai napig kapható.
Aki gyakran jár a Libri könyvesboltjaiban, észrevehette, hogy az MCC kiadványai külön polcot kaptak a bolthálózat pultjai mellett, és az aktuális propaganda által harsogott könyvek kerültek ide. Amikor a Honvédséget kellett promózni, akkor az Irány a sereg típusú könyvek kerültek előtérbe, amikor a különböző genderekkel volt probléma, akkor azok kaptak kiemelt helyet.
Egész friss hír, hogy a néhány hónapot megélt Én, a kétarcú képregény is az MCC támogatásával jelent meg, ami a mesterséges intelligencia által rajzolt és kitalált képregény volt Magyar Péterről, a Tisza Párt elnökéről. A képregény két hétig vezette a Libri toplistáját, óriásplakátokon, és a Fidesz influenszerei által is hirdették. A kormányváltás után néhány nappal a képregényt visszahívták a terjesztőktől, és levették a boltok polcairól.
Én, a kétarcú képregény
Hogy mi lesz a Libri és az MCC viszonya a jövőben, az még kérdéses, de a könyvpiac és a propaganda összefonódásán kívül van még bőven olyan kérdéskör, amit az új kormánynak rendeznie kell, mert ez alakítja a könyvpiaci árakat és ezáltal befolyásolja a könyvekért kiadott összegeket is.
Árkötöttségi törvény
2024. október 1-jén bevezette az árkötöttségi törvényt a Fidesz, ami a kiadókra nézve azt jelenti, hogy a kiadók egy éven keresztül nem adhatnak 10 százaléknál nagyobb kedvezményt az új megjelenéseikből. A magyar könyvesboltokban bizományi értékesítési rendszer van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiadók átadják a könyveiket a boltoknak, ők eladják őket, és a borítóár nagyjából felét megtartják maguknak, és a maradék megy a kiadóknak. Sok kiadó eddig is abból tartotta fent magát, hogy a saját webshopjában árulta a könyveit 20-30 százalékos árkedvezménnyel, így jobban megérte nekik ott eladni a regényeket. De ez alól most kiesnek a friss megjelenések, hiszen a törvény minden egy évnél nem régebbi könyvre kiterjed, ráadásul a szállításra sem adhatnak kedvezményt a kiadók.
A kedvezmények leszabályozása nagy visszaesést jelentett a kiadóknak, de a könyvszerető embereket is visszatartotta a vásárlástól. Sokan inkább várnak egy évet egy új megjelenéssel, és szerzik be később kedvezményesebb áron a regényt, lemondva így az új megjelenésekről. Sok kiadó nem tud fenntartani egy olyan bolthálózatot, mint például a Libri, és jelen lenni minden plázában – mivel mindenhol maximum 10 százalékos kedvezmény van az új megjelenésekre, így sokan a Libriben szerzik be a könyveiket, hiszen ott a bolti átvétel ingyenes. Arról nem beszélve, hogy van, ahol csak a Libri érhető el mint egyetlen könyvesbolt, így egyeduralkodóként fölözi le a piacot. A kisebb kiadók az árkötöttségi törvény miatt a saját webshopjukkal és a szállítási áraikkal már nem tudják felvenni a versenyt az egyre dráguló könyvek miatt elpártoló vásárlókért.
Az árkötöttség eltörlését kéri az MKKE
Egészen friss a hír, hogy közleményben kéri a Parlamentet az MKKE a Könyvtörvény eltörlésére. ”Az MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) elnöksége kéri a Parlamentet, hogy a „könyvek árkötöttségéről szóló” 2024-ben elfogadott módosítást, amelyet Könyvtörvénynek is neveznek, a piacra gyakorolt kedvezőtlen, versenykorlátozó hatása miatt helyezze hatályon kívül” – írja az MKKE. A Parlament még nem reagált a hírre.
Az e-könyvek 27 százalékos áfája
Tudtad, hogy Magyarország az egyetlen ország, ahol 27 százalékos áfa van az e-könyveken, míg a papír köteteken 5 százaléknyi? A világpiaci papírár és rezsiköltségek árainak drágulása miatt a könyvek ára rendesen elszállt az utóbbi időben. Egy puha kötetes regény 5-6 ezer forint, egy keményfedeles vastagabb új megjelenésű könyv 7-8-9 ezer forint is lehet, de jóval tízezer forint felett is találunk képes, illusztrált könyveket.
Az elszállt könyváraknál már néhány ezer forint is számít, így sokan áttértek az e-könyvek olvasására. Egy e-könyv akár ezer forinttal is olcsóbb, mint a papíron megjelent változat. De itt az áfa még mindig 27 százalék, és ezzel jól járt eddig az állam, hiszen ez a pénz oda vándorolt. Egy biztos, az olvasók nagyon örülnének a kevesebb áfának, és az olcsóbb e-könyveknek.
A kata kivezetése
A Fidesz kormánya 2022-ben vezette ki a kata adózási formát, ami miatt rengeteg ember tüntetett. A katát rengetegen használták a könyvkiadásban is. Sokan vették igénybe a grafikusok, fordítók, tördelők, szerkesztő, illusztrátorok között, így sokan váltak pályaelhagyókká a kivezetése után, vagy emelték meg drasztikusan az áraikat. A megemelt ár viszont a könyv végleges árán csapódik le, ettől is lesz egyre drágább a könyv előállítási költsége. Persze egy könyv árát nem csak a regényt tördelők, fordítók és grafikusok árai határozzák meg, hanem az aktuális árfolyam, no meg a rezsiárak is. A nyomdák áraiba bele vannak kalkulálva ez utóbbi is, amire a cégek nem kaptak kedvezményt. Míg a háztartásoknál ott a rezsistop, addig a cégek a lakossági gáz-, és a villanyár sokszorosát fizetik.
Könyvfesztivál a Millenárison (Fotó: Facebook)
Támogatások megvonása, Könyvfesztivál kitiltása a Millenárisról
A MKKE, azaz a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése folyamatosan igyekezett a kormánnyal párbeszédet kezdeményezni az árkötöttség kapcsán, de süket fülekre talált. Az MKKE elnöke, Gál Katalin a 24.hu-nak azt nyilatkozta 2025 nyarán, hogy az árkötöttségről szóló törvény a jelen formájában „próbaidőn” lesz, de a minisztérium később semmilyen egyeztetésre nem volt nyitott.
Az MKKE szervezi az Ünnepi Könyvhetet és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Ezekre a könyves eseményekre több tízezren látogatnak ki. 2025-ben a könyvfesztivál nem kapta meg a Millenáris Parkot, ahol előzőleg minden évben megrendezték az eseményt. Az indoklás szerint a Millenáris 2025-től kezdve „más profilt kapott”, amelybe a Könyvfesztivál láthatóan nem fér bele. 2025 őszén a Könyvfesztivált a Bálnában rendezték meg, de mind a kiadók, mind az olvasók bírálták a helyszínt a rendezvény után. A többnapos rendezvényen a kiadók szűkös, eldugott helyeket kaptak, a helyszín nem bírta el a folyamatosan áramló és a dedikálásokra sorban álló tömeget, a szellőztetés nem volt jól megoldva, ráadásul mivel a Bálna ad helyet a Honvédelmi Központnak, így tankokon át vezetett az út a regényekig. 2026-ban a Könyvfesztivál a Hungexpo területén lesz megrendezve, az esemény díszvendége pedig Colm Tóibín író lesz, akinek a legismertebb művéből a Brooklyn című regényéből nagy sikerű filmadaptációt készítettek.
Az MCC-be és alapítványaiba rengeteg pénz vándorolt, de az MKKE sokszor sok helyen elmondta, hogy szinte alig kapnak támogatást abban, hogy népszerűsítsék a könyvtárakat, és az olvasást.
Egy ideális országban nem fóliázzák le a könyveket „gyerekvédelemre” hivatkozva, nem korlátozzák a kiadókat árkötöttségi törvénnyel, megteremtik a feltételeket a könyvszakmában dolgozóknak. Egy ideális országban igazságos állami támogatások járnak az íróknak, a független kiadóknak, és a kulturális élet összes résztvevőjének.
Az új kormánynak tehát bőven lesz feladata abban is, hogy az olvasás ne váljon luxussá, és az irodalom ténylegesen szabad legyen.
