Monica Bellucci számára az idő múlása sosem volt tabutéma. Az umbriai születésű színésznő, aki nemrég töltötte be a 61. életévét, pragmatikusan és nosztalgia nélkül tekint az öregedésre. A cannes-i Croisette-en, ahol egyszerre két filmes projekt miatt tartózkodik, a Messaggerónak adott interjújában őszintén és józanul beszélt az érettebb kor szépségeiről és kihívásairól, mind személyes, mind szakmai szempontból.
A fesztiválon Bellucci két különböző produkcióval is jelen van: egyrészt saját magát alakítja az orosz rendező, Kantemir Balagov Butterfly Jam című filmjében, másrészt visszatért a hivatalos versenyprogramba a francia Léa Mysius rendezte noirfilmmel, a Histoires de la nuit-tal. A történet egy elszigetelt vidéki villában játszódik egyetlen éjszaka alatt, ahol egy születésnapi ünnepséget bűnözők zavarnak meg. Bellucci Cristina szerepét alakítja: egy elegáns, magányos festőnőt, aki a főszereplő család szomszédja.

Monica Bellucci Cannesban május 22.-én (Forrás: Ernesto Ruscio/Getty Images)
Az új filmszerep és az érett kor kihívása
Cristina karakterét Bellucci így jellemzi: „Hideg, zárkózott személyiség, nagyon távol áll az én mediterrán temperamentumomtól. Egyáltalán nem hasonlít rám.” A színésznő mégis azonnal beleszeretett a forgatókönyvbe, mert fontos szakmai kihívást látott benne.
Ez a film igazi próbatétel volt számomra, mert egy olyan embert kellett megformálnom, aki teljesen különbözik tőlem, és aki nőként és anyaként is kudarcként éli meg az életét. Rendkívül érdekes tapasztalat volt.
Cristina alakjában hangsúlyosan jelenik meg az idő múlásának témája. Bellucci így mesél erről:
„Egy érett korú, öregedő nőt kellett megteremtenem. Nem véletlen, hogy a film egyik pontján azt mondja: »Mi, nők, egy bizonyos kor után láthatatlanná válunk.« Rögtön közel éreztem magam hozzá, és arra gondoltam, hogy egy színésznő számára az évek múlása valójában nagyon izgalmas lehet.”
A 61 éves színésznő szerint az életkorával együtt járó tapasztalatok ma már olyan szerepek eljátszását is lehetővé teszik számára, amelyek korábban elérhetetlenek lettek volna.
„Ma már olyan karaktereket isalakíthatok, mint Cristina, akiket húsz vagy harminc évvel ezelőtt még a legjobb smink segítségével sem tudtam volna hitelesen megformálni. Most viszont odaadhattam neki mindazt, amit az életem során megéltem, a saját tapasztalataimat.”
Az életkor a kamerán kívül: „Az ember nézővé válik”
Arra a kérdésre, hogy a magánéletében fél-e az öregedéstől, Bellucci egyszerre realistán és humorral válaszolt:
Megöregszel vagy meghalsz – más lehetőség nincs.
Majd hozzátette, hogy az életkor előrehaladtával a társadalmi és nyilvános szerepünk is átalakul:
Az én koromban az a jó, hogy már nem te vagy a figyelem középpontja, hanem nézővé válsz.
Ez a szemlélet a lányaival, Devával és Léonie-val való kapcsolatában is megmutatkozik, valamint abban a bizalomban, amellyel a fiatalabb generációk felé fordul. Belluccit kifejezetten érdekli a kortárs filmvilág, és elutasítja a múltba révedő nosztalgiát.
A lányaimmal folyamatos a kölcsönös eszmecsere: néha én adok nekik tanácsot, máskor ők nekem. Bízom a fiatalokban, mert úgy látom, számukra a minőség fontosabb, mint a versengés.
Magánéletét illetően továbbra is rendkívül visszafogott. Miután véget ért kapcsolata Tim Burton rendezővel – akiről ma is elismerően nyilatkozik –, Bellucci a magánélethez való jog fontosságát hangsúlyozza, és tudatosan kerüli a túlzott médiamegjelenést. Ez éles ellentétben áll egykori férjével, Vincent Cassellel, aki szintén jelen van Cannes-ban új párja oldalán.
Forrás: ilfattoquotidiano