Nemcsak az számít, hogy mit és mennyit eszünk, hanem az is, hogy a nap melyik szakaszában fogyasztjuk el az ételeinket. Egy új kutatás arra utal, hogy az étkezések viszonylag szűk időszakra való korlátozása, valamint a késő esti falatozás elhagyása kedvezően hathat bizonyos kognitív képességekre idősebb korban – írja a The Guardian.
(Forrás: Stígur Már Karlsson /Heimsmyndir)
Az étkezési idő korlátozása vs. kognitív hanyatlás
A Rutgers Egyetem kutatói 47, 50 és 79 év közötti, túlsúlyos vagy elhízott nő bevonásával végeztek hat hónapos vizsgálatot. A résztvevőket arra kérték, hogy naponta körülbelül 500 kalóriával csökkentsék az energiabevitelüket.
A nők közül 26-an azt az útmutatást kapták, hogy minden étkezésüket és nassolásukat egy kilencórás időablakon belül fogyasszák el. Ez a legtöbb esetben azt jelentette, hogy nagyjából délelőtt 10 és este 6 óra között ettek, és lefekvés előtt legalább négy órával már nem fogyasztottak ételt.
A kontrollcsoport tagjai ezzel szemben körülbelül 12 órára elosztva étkeztek. Mindkét csoport hasonló mértékben fogyott: a résztvevők átlagosan mintegy hét kilogrammot adtak le a fél év alatt. A kutatók ezért arra következtettek, hogy a kognitív tesztekben tapasztalt eltéréseket nem feltétlenül csak a testsúlycsökkenés magyarázhatja.
Bizonyos gondolkodási feladatokban jobban teljesítettek
A vizsgálat végén a résztvevők többféle tesztet töltöttek ki, amelyekkel egyebek mellett a memóriát, a tanulási képességet, a figyelmet, a reakcióidőt, a tervezést és a problémamegoldást mérték.
Azok a nők, akik kilenc órára korlátozták az étkezéseiket, jobban teljesítettek a térbeli tervezést és problémamegoldást igénylő feladatokban. A memória- és tanulási teszteken is kevesebb hibát vétettek, bár nem minden területen mutatkozott különbség a két csoport között. A multitaskingot és a reakcióidőt mérő feladatokban például hasonló eredményeket értek el.
Sue Shapses, a kutatás vezetője szerénynek nevezte a megfigyelt hatást. Az eredmények mégis arra utalhatnak, hogy az étkezések időzítése befolyásolhatja azokat a mentális folyamatokat, amelyekre a mindennapi feladatok elvégzésekor is szükségünk van.
Miért számíthat, hogy mikor eszünk?
A pontos biológiai háttér egyelőre nem ismert. A kutatók feltételezése szerint az időkorlátos étkezés előnyei a cirkadián ritmus, az anyagcsere-folyamatok, a vércukorszint szabályozása és a szervezet gyulladásos állapota közötti összetett kapcsolatból eredhetnek.
A testünk belső órája nemcsak az alvást és az ébrenlétet szabályozza. Az emésztés, az inzulinérzékenység és számos hormonális folyamat is napszakonként változik. A késő este elfogyasztott nagyobb étkezések ezért másképp hathatnak a vércukorszintre és az anyagcserére, mint ugyanaz az étel a nap korábbi részében.
Wendy Hall, a King’s College London táplálkozástudományi szakértője szerint a késő esti étkezések kerülése javíthatja a vércukorszint szabályozását, támogathatja az erek megfelelő működését, és mérsékelheti a gyulladásos folyamatokat. Ezek a tényezők közvetve az agy egészségére is hatással lehetnek.
Nem kell mindenkinek ugyanabban az időpontban vacsoráznia
Az időkorlátos étkezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenkinek délelőtt 10 és este 6 óra között kell ennie. A vizsgálatban alkalmazott időpontok elsősorban azt szolgálták, hogy a résztvevők étkezései egy következetesen betartható, kilencórás időszakon belül maradjanak.
A módszer lényege inkább az lehet, hogy az étkezések ne húzódjanak kora reggeltől késő estig, és a szervezetnek maradjon hosszabb, étkezésmentes éjszakai időszaka. Sok ember akár 14 órán keresztül is fogyaszt ételeket vagy kalóriatartalmú italokat, például egy korai reggelitől a késő esti nassolásig.
Korábbi kutatások szerint az éjszakai étkezési szünet meghosszabbítása a testsúlyra, a vérnyomásra és az anyagcsere egészségére is kedvező hatással lehet.
Az eredmények mindenesetre megerősítik azt az egyre hangsúlyosabb tudományos felvetést, hogy az egészséges étkezésben az időzítésnek is lehet szerepe. A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a társas kapcsolatok és a szellemi aktivitás mellett a késő esti étkezések mérséklése is része lehet az agy egészségét támogató életmódnak.
