A nyári hőhullámokról legtöbbször az otthoni hűtési praktikák kapcsán beszélünk, pedig emberek milliói számára a legnagyobb kihívást nem az jelenti, hogyan alszanak éjszaka, hanem hogyan dolgoznak végig egy nyolcórás műszakot a tűző napon vagy rosszul hűtött munkahelyeken.
Az elmúlt évek rekordmelegei után európai szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió egységes szabályokat alkosson a dolgozók hőség elleni védelmére. A kezdeményezést három nagy európai szakszervezeti szövetség támogatja, amelyek összesen mintegy 15 millió munkavállalót képviselnek – írja a Guardian.
A szervezetek szerint a hőstressz már nem rendkívüli jelenség, hanem a nyári munkavégzés állandó kockázata.
Becsléseik alapján évente körülbelül 230 ember hal meg Európában munkahelyi hőstressz következtében, miközben az idei júniusi hőhullám több ezer többlethalálesettel járt: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1 300, a júniusi hőhullámmal összefüggésbe hozható többlethalálesetet regisztrált Európában, más becslések szerint ez a szám akár a 20 000-et is elérheti.
Mit szeretnének bevezetni?
A szakszervezetek a Guardian szerint azt javasolják, hogy az EU a készülő Quality Jobs Act részeként kötelező munkavédelmi előírásokat írjon elő extrém meleg esetére.
A hőhullámok idején a munkáltatóknak Magyarországon is gondoskodniuk kell többek között a megfelelő pihenőidőről és a védőitalról. (Forrás: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco)
A javaslatok között szerepel:
- kötelező hőkockázati felmérés a munkahelyeken;
- folyamatos hozzáférés ivóvízhez;
- árnyékos vagy hűtött pihenőhelyek és kültéri árnyékolás biztosítása;
- fizetett hőségszünetek;
- a munkaidő átszervezése a legforróbb órák elkerülésére;
- valamint bizonyos hőterhelés felett a munkavégzés felfüggesztése.
A javaslat nem egyszerű levegőhőmérséklethez kötné a munkavégzést, hanem az úgynevezett WBGT (Wet Bulb Globe Temperature) mutatót használná, amely a hőmérséklet mellett a páratartalmat, a napsugárzást és a légmozgást is figyelembe veszi. Ez pontosabban jelzi, milyen terhelés éri a szervezetet. A terv a munkahelyi WBGT-értékek maximális határértékeit 30 °C és 32,5 °C közötti skálán javasolja a nagyon magas intenzitásútól az alacsony intenzitású munkáig terjedő tevékenységek esetében. Ezen hőmérsékleti határértékek túllépése esetén a munkavégzést fel kellene függeszteni. A szabályokat megszegő munkáltatókat „hatékony, arányos és visszatartó erejű” szankciók várnák.
Egyre több munkavállalót érint
Az Európai Szakszervezeti Intézet szerint már mintegy 130 millió európai dolgozó van kitéve a hőség okozta egészségügyi kockázatoknak. Nemcsak az építőiparban vagy a mezőgazdaságban dolgozók érintettek, hanem azok is, akik rosszul hűtött kórházakban, idősotthonokban, iskolákban, üzletekben vagy raktárakban végzik a munkájukat.
A téma különösen aktuális, mert több európai országban már most is zajlanak viták a maximális munkahelyi hőmérsékletről. Az Egyesült Királyságban, ahol szerdán sárga hőriadó lépett életbe Anglia délnyugati részén – mivel a hőmérséklet várhatóan új hőhullám hatására meredeken emelkedni fog –, a Szakszervezeti Kongresszus (TUC) felszólította a minisztereket, hogy vezessenek be maximális munkavégzési hőmérsékleti határértéket; ezt a követelést nemrég a kormány Klímaváltozási Bizottságának tanácsadói is támogatták.
Paul Nowak, a TUC főtitkára elmondta, hogy a gyorsan változó éghajlat jelentős munkahelyi kockázatokat jelent, amelyeket enyhíteni kell.
A beltéri munkahelyeken kellemes hőmérsékletet kell fenntartani, laza öltözködési szabályokkal és rugalmas munkarenddel, hogy kihasználhassák a nap leghűvösebb óráit. A munkáltatóknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy a kültéri munkavállalókat rendszeres szünetekkel, bőséges folyadékpótlással, elegendő naptejjel és megfelelő védőruházattal védjék
– mondta.
A Guardian felhívja a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés rohamosan fokozódik, és Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Az Európai Szakszervezeti Intézet kutatása szerint jelenleg akár 130 millió munkavállaló is ki van téve a munkahelyi hőstressznek, és évente 277 000-en szenvednek el emiatt sérüléseket.
A kültéren dolgozók különösen ki vannak téve a hőstressznek, ezért a munkaszervezésnek is alkalmazkodnia kell a szélsőséges meleghez. (Forrás: Roland Macri / Hans Lucas via AFP)
A nők sokszor nem tudnak elmenekülni a hőség elől
A hőség nem minden dolgozót érint egyformán. Az egészségügyben, a szociális ellátásban, az oktatásban és a kereskedelemben dolgozók közül sokan akkor sem tudnak hűvös irodába visszahúzódni, amikor a hőmérséklet veszélyesen magasra emelkedik. Nem véletlen, hogy a kérdés sok nőt is érint. Az Eurostat adatai szerint az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban dolgozók döntő többsége nő, ezek pedig olyan hivatások, ahol a munkát a legforróbb órákban sem lehet egyszerűen félbeszakítani.
A cégeknek is alkalmazkodniuk kell
A Financial Times beszámolója szerint egyre több nagyvállalat már most saját hőségvédelmi terveket vezet be. Egyes cégek korábbra hozzák a műszakokat, több pihenőt biztosítanak, hűtött pihenőhelyeket alakítanak ki, vagy szenzorokkal figyelik a dolgozókat érő hőterhelést.
A Schneider Electric kötelező, óránkénti 10 perces pihenőket vezetett be 30,5 °C felett, hűtött pihenőhelyeket alakított ki, ventilátorokat, vizet, limonádét és jégkrémet biztosít a dolgozóknak, valamint szenzorokkal figyeli a hőmérsékletet és a páratartalmat. A Wates Group a legmelegebb órákra átütemezi vagy elhalasztja a munkát, árnyékos pihenőket biztosít és a hőguta tüneteinek felismerésére képezi a vezetőket, míg az EDP a munkarendet igazítja a hőséghez, szükség esetén felfüggeszti a kültéri munkát, és hőstressz-monitorozó rendszereket tesztel.
A Strabag hűtőmellényeket, UV-sugárzást jelző karkötőket és széles karimájú védősisakokat próbál ki az építkezéseken, a Heineken pedig a mexikói üzemeiben bevált gyakorlatokat terjeszti ki világszerte: napi időjárás-figyelést, fokozott folyadék- és elektrolitpótlást, valamint helyenként jégkrémet biztosít a dolgozóknak.
A várandós nőkre még nagyobb veszélyt jelenthet a hőség
A tartós hőterhelés nemcsak a munkavégzést nehezíti meg, hanem bizonyos csoportok egészségére is fokozott kockázatot jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a várandós nők érzékenyebbek a szélsőséges hőségre, amely növelheti a kiszáradás, a hőkimerülés, valamint egyes terhességi szövődmények kockázatát. Ezért a szakemberek szerint a munkahelyi hőség elleni védelem nem csupán kényelmi kérdés, hanem munkavédelmi és népegészségügyi feladat is.
A hőhullámok idején több bank és pénzügyi vállalat lehetővé tette az otthoni munkavégzést, lazított az öltözködési szabályokon, néhány üzletet pedig biztonsági okokból ideiglenesen be is zártak.
Mit kérnek most az uniós szakszervezetek?
Ha az Európai Bizottság elfogadná a javaslatot, a munkáltatóknak többek között:
kötelező hőkockázati felmérést kellene készíteniük;
biztosítaniuk kellene az ivóvizet és a hűvös pihenőhelyet;
át kellene szervezniük a munkát a legmelegebb órákban;
extrém hőségben pedig akár fel is kellene függeszteniük bizonyos munkákat.
Mit ír elő jelenleg a magyar szabályozás?
Magyarországon sem szabályozatlan a munkahelyi hőség, de nincs általános felső hőmérsékleti határ. A munkavédelmi rendelet előírja, hogy a munkáltatónak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítania, és ha a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C (K) EH (vagyis effektív vagy korrigált effektív hőmérséklet, efelett a munkahely hőmérséklete melegnek minősül – a szerk. ) értéket, óránként 5-10 perc pihenőt, valamint legalább félóránként védőitalt kell biztosítania a dolgozóknak. A jogszabály ugyanakkor nem határoz meg olyan konkrét Celsius-fokban megadott hőmérsékletet, amely felett automatikusan fel kellene függeszteni a munkavégzést.
Ivóvizet kötelező biztosítani
A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók megfelelő mennyiségű ivóvízhez jussanak. Ha nincs vezetékes ivóvíz, más módon kell biztosítani az ivóvízellátást, és gondoskodni kell annak tisztaságáról is.
Pihenőhelyet is biztosítani kell
Ha a munkavállalók meleg vagy hideg környezetben dolgoznak, a munkáltatónak megfelelő pihenőhelyiséget kell biztosítania. Ennek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolgozók ott pihenjenek, folyadékot fogyasszanak és étkezzenek. A helyiséget szükség esetén szellőztetni vagy fűteni kell.
A várandós dolgozók külön védelemben részesülnek
A magyar munkavédelmi szabályok szerint a várandós és szoptató munkavállalóknak – ha egészségügyi okból szükséges – a munkaszünetekben, sőt akár munkaidőben is biztosítani kell a megfelelő pihenési lehetőséget, fekvőhellyel ellátott helyiségben.
Nincs felső hőmérsékleti határ
A jelenlegi magyar szabályozás ugyanakkor nem mondja ki, hogy például 35 vagy 38 Celsius-fok felett automatikusan le kellene állítani a munkát. Éppen ezért is számít jelentősnek az európai szakszervezetek mostani kezdeményezése: azt szeretnék elérni, hogy uniós szinten egységes, kötelező szabályok szülessenek a hőség miatti munkavédelemre.
