Hőmérsékleti rekordok pörögnek mindenütt
Ha valaki ezen a héten európai híroldalakat olvasott, könnyen érezhette úgy, hogy egyetlen történet maradt a világon: a hőség. Hőmérsékleti rekordok, bezárt iskolák, erdőtüzek, túlmelegedő folyók, akadozó infrastruktúra és újabb egészségügyi figyelmeztetések követték egymást.
A helyzet ráadásul nem egyetlen, összefüggő hőhullám története. Nyugat-Európában már május második felében szokatlanul korán érkezett meg az első nagy meleg, június második felében pedig újabb, rekordokat döntő hőhullám söpört végig a kontinensen. Július elején ismét felépült egy magasnyomású rendszer, amely alatt Délnyugat- és Nyugat-Európában újra felhalmozódott a forró levegő.
Magyarország: 42 fok után szinte hihetetlen fordulat
Kezdjük itthon, ahol az elmúlt másfél hét időjárása önmagában is különös történet. Június 30-án Szécsényben kereken 42 Celsius-fokot mértek, ezzel megdőlt Magyarország abszolút melegrekordja. A korábbi csúcs 41,9 fok volt, amelyet 2007-ben Kiskunhalason mértek.
Budapesten is új rekord született: Lágymányoson 41 fokig emelkedett a hőmérséklet. Másnap hajnalban ugyanott még 26,8 fok volt a minimum, vagyis egyáltalán nem tudott lehűlni a város. Aztán alig több mint egy héttel később jött a másik véglet. Július 9-én hajnalban Szikszón 3,9 fokot mértek, ami új napi országos hidegrekord lett.
A HungaroMet szerint ennek egyik oka a rendkívül száraz levegő és a csontszáraz talaj: ilyen körülmények között napnyugta után gyorsan kisugárzódhat a nappal felhalmozott hő. Ugyanazon a térségben, ahol hajnalban 3,9 fok volt, előző délután még 28 fokot mértek.
És akkor most jön Magyarországra az újabb hőkupola, vagy nem?
Az elmúlt napokban számos előrejelzés szólt arról, hogy az újabb európai hőkupola Magyarországot is elérheti, és ismét 35-40 fok körüli hőmérséklet jöhet. A július 10-i hivatalos előrejelzés ennél egyelőre jóval visszafogottabb képet mutat.
Pénteken 24-31, szombaton 26-33, vasárnap 26-32 fok közötti maximumokat vár a HungaroMet. Hétfőre 28-33 fokos csúcsok látszanak. Vagyis a meleg erősödik, és helyenként visszatér a kánikula, de a hétvégén egyelőre nem ismétlődik meg a június végi 40 fok körüli szélsőség.

43 fok Németországban. Újra visszatér az elképesztő hőség? Fotó: Getty Images
A különbség oka, hogy a hőkupola legerősebb része most nem közvetlenül Magyarország fölött helyezkedik el. Hazánk inkább a forró délnyugati légtömeg és az észak, északkelet felől érkező hűvösebb levegő határvidékén van. A középtávú előrejelzések bizonytalansága azonban nagy, ezért az, hogy a forróság mennyire tud később kelet felé terjeszkedni, még változhat.
Spanyolország: megint 40 fok fölött
A hőkupola egyik központja jelenleg az Ibériai-félsziget térsége. Spanyolországban több területen ismét 40 fok körüli vagy azt meghaladó hőmérsékleteket mérnek, illetve jeleznek előre. A déli és délnyugati országrészek egyes területein 40-43 fokos csúcsok is előfordulhatnak. Barcelona Fabra Obszervatóriumában július 8-án 40,5 fokot mértek. Az állomás több mint százéves adatsorában még nem jegyeztek fel ilyen magas hőmérsékletet.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy nemcsak a nappalok forrók. A hőhullámok egészségügyi szempontból különösen veszélyessé válnak, ha az éjszakák sem hoznak valódi lehűlést, és a szervezetnek nincs lehetősége regenerálódni.
Franciaország: tüzek és túlmelegedő folyók
Franciaországban a hőséghez súlyos szárazság és erdőtüzek társulnak. A hatóságok több területen magas szintű hőség- és tűzveszélyre figyelmeztettek. Dél-Franciaországban egy erdőtűz több mint 1800 hektárt érintett, az oltásban több száz tűzoltó vett részt.
A hőség az energiaellátást is érinti. Egy francia atomerőmű egyik reaktorát ideiglenesen leállították, mert a hűtéshez használt folyó vize túlságosan felmelegedett.
Nagy-Britannia már a harmadik hőhullámánál tart
A brit szigetekről nézve különösen szokatlan a 2026-os nyár eddigi története. Nagy-Britannia már az év harmadik hőhullámát éli, Anglia több részén 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Egészségügyi figyelmeztetéseket adtak ki, miközben az NHS, a mentőszolgálatok, az iskolák és más közszolgáltatások is egyre nagyobb terheléssel küzdenek.
A probléma részben az, hogy az európai épületállomány jelentős része nem tartós, extrém hőségre készült. Sok lakás és középület nehezen hűthető, éjszaka is magában tartja a nappal felvett hőt.
Június már történelmet írt
A mostani júliusi hőség önmagában is komoly, de egy olyan hónapot követ, amely már bekerült a klímatörténeti rekordok közé. A Copernicus adatai szerint 2026 júniusa volt a valaha mért legmelegebb június Nyugat-Európában. A térség havi átlaghőmérséklete 20,74 fok volt, több mint 3 fokkal az 1991-2020 közötti átlag fölött.
Európa egészét nézve ez volt a második legmelegebb június a mérések történetében. Magyarországon szintén a második legmelegebb júniust mérték 1901 óta. Az országos középhőmérséklet 22,5 fok volt, 2,7 fokkal több a jelenlegi éghajlati normálnál. Ráadásul a hónap száraz is volt: országosan átlagosan 39,8 milliméter csapadék hullott, 45 százalékkal kevesebb a szokásosnál.
Oké, de mi is az a hőkupola valójában?
A hőkupola nem külön meteorológiai front, és nem is egyszerűen a hőhullám másik neve. A jelenség hátterében egy nagy kiterjedésű, tartós magasnyomású légköri rendszer áll. A magasban leszálló levegő lefelé haladva összenyomódik és melegszik. A stabil légkör gátolja a felhőképződést, ezért hosszú órákon át süthet a nap, miközben a rendszer a hűvösebb légtömegeket is távol tarthatja. A hő ezért napokon át újra és újra felhalmozódik.

Csak a tengerparton elviselhető a 40 fok feletti hőség. Fotó: Getty Images
A kiszáradt talaj tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Ha van elegendő víz a talajban és a növényzetben, a napsugárzás energiájának egy része párologtatásra fordítódik. Száraz felszín esetén viszont nagyobb arányban melegszik közvetlenül a talaj és a fölötte lévő levegő.
A magyar talajból már most rengeteg víz hiányzik
A HungaroMet július 9-i agrometeorológiai elemzése szerint az ország jelentős részén kritikusan száraz a talaj. A középső országrész egyes területein az előző 30 napban még 15 milliméter csapadék sem hullott. Keleten a 90 nap alatt felhalmozódott csapadékhiány helyenként már a 120 millimétert is eléri.
Az ország nagy részén a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség 30 százalékát sem éri el. A felső egyméteres talajrétegből csaknem országszerte több mint 100 milliméternyi víz hiányzik a telítettséghez képest. Ez nem egyszerűen mezőgazdasági probléma.
A WHO szerint Európa még mindig nincs eléggé felkészülve a hőkupolák hatásaira
Az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója a napokban 41 ország képviselőivel tartott rendkívüli egyeztetést az extrém hőség miatt. A WHO szerint az európai országok kevesebb mint felének van átfogó hőség-egészségügyi cselekvési terve. Pedig a június végi hőhullám már súlyos következményekkel járt: Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában együtt mintegy 3700 többlethalálozást regisztráltak az érintett időszakban. Ezek még előzetes adatok.
A hőség azért különösen alattomos veszély, mert gyakran nem jelenik meg közvetlen halálokként. Súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri, légzőszervi és más krónikus betegségeket, ezért a valódi egészségügyi hatása sokszor csak később válik láthatóvá a statisztikákban.
Miért tűnik úgy, hogy már minden nyáron történelmi rekord dől?
A hőkupola természetes meteorológiai jelenség, ilyen légköri helyzetek régen is kialakultak. A háttér azonban megváltozott. A WMO szerint Európa egésze körülbelül 2 Celsius-fokkal melegedett az elmúlt ötven évben, és a kontinens a világ leggyorsabban melegedő térsége. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a légköri helyzet ma magasabb alaphőmérsékletről indul, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egy tartós anticiklon ezért sokkal könnyebben produkál 38-40 fokot, meleg éjszakákat és hosszabb hőhullámokat.
A hőkupolák tehát nem a klímaváltozás találmányai. De az, hogy milyen hőmérsékletet hoznak, mennyi ideig tartanak, és milyen következményekkel járnak, már erősen függ a felmelegedő éghajlattól.
via: HungaroMet, Copernicus Climate Change Service, WMO, WHO/Reuters
Fotó: illusztráció, Unsplash