A demencia nem tekinthető az időskor szükségszerű velejárójának. Olyan, különböző betegségek által előidézett tünetegyüttest jelöl, amely fokozatosan károsítja az agy működését.
A demencia figyelmeztető jelei
Gyanúra adhat okot a tervezési és áttekintési képesség gyengülése, illetve a személyiség vagy a viselkedés feltűnő megváltozása is. Egyes betegek olyan dolgokat láthatnak, amelyeket mások nem – gyűjtötte össze a tudnivalókat a dán Faglige Seniorer. A tünetek attól is függhetnek, hogy milyen alapbetegség áll a demencia hátterében.
Idős hölgy sétáltatja kutyáját a lengyelországi Krakkóban, 2026. szeptember 3-án. (Forrás: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images)
Az Alzheimer-kór kezdeti tünete a feledékenység, ugyanazon mondatok sorozatos ismételgetése, a szókeresési nehézség és a tájékozódási képesség romlása. Az agyi erek károsodásához kapcsolódó vaszkuláris demenciára inkább a lelassult gondolkodás, a csökkent kezdeményezőkészség és a tervezési problémák lehetnek jellemzők. A Lewy-testes demencia látási hallucinációkkal, ingadozó figyelemmel és a Parkinson-kórra emlékeztető mozgászavarokkal is kezdődhet. A gyakran fiatalabb korban jelentkező frontotemporális demenciánál pedig először a személyiség, a viselkedés vagy a nyelvhasználat változhat meg. Időseknél gyakori, hogy az Alzheimer-kór és az agyi érkárosodás egyszerre van jelen.
A demenciát nem lehet biztosan kikerülni
A tartós memóriapanaszok mögött nem feltétlenül a demencia áll. Hasonló tüneteket okozhat depresszió, B12-vitamin-hiány, pajzsmirigybetegség, fertőzés, alváshiány, túlzott alkoholfogyasztás vagy valamely gyógyszer mellékhatása is. Ezért rendkívül lényeges a kivizsgálás: minél korábban látja orvos, annál hamarabb kaphat a beteg megfelelő kezelést, tanácsadást és segítséget.
A demencia kialakulását senki sem tudja biztosan megelőzni, a kockázat azonban csökkenthető. A rendszeres testmozgás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, valamint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint felismerése és kezelése is hasznos lehet. Fontos az esetleges hallás- és látásromlás korrigálása, az elegendő alvás, a társas kapcsolatok fenntartása – valamint az agy „tornáztatása” olvasással, játékokkal, új ismeretek elsajátításával . A 2024-es Lancet-bizottság becslése szerint a demenciás esetek akár 45 százaléka összefüggésben állhat életünk során befolyásolható kockázati tényezőkkel is.
