Több mint 17 ezer embert vizsgáltak a nagy demencia-kutatásban
A demencia kialakulásában régóta ismert szerepet játszik többek között a mozgáshiány, a depresszió, a dohányzás, az alvászavar vagy a túlzott alkoholfogyasztás. A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i kutatói most arra voltak kíváncsiak, hogy ezek a tényezők ugyanúgy hatnak-e a két nem esetében.
A kutatásban 17 182, 40 év feletti ember adatait elemezték. A szakemberek 13 olyan tényezőt vizsgáltak, amelyek korábbi kutatások szerint összefüggésben állhatnak a demencia kialakulásával.
Ide tartozott többek között:
- a halláscsökkenés,
- a magas koleszterinszint,
- a depresszió,
- a mozgásszegény életmód,
- a cukorbetegség,
- a dohányzás,
- a magas vérnyomás,
- az elhízás,
- az alkoholfogyasztás,
- a társas elszigetelődés,
- a látásromlás,
- valamint a nem megfelelő alvásminőség is.
Ugyanaz a kockázat, mégis más hatás
A kutatók azt találták, hogy ugyanazok a rizikófaktorok nem egyforma mértékben befolyásolják a nők és a férfiak agyát.
A nőknél különösen a depresszió, a fizikai inaktivitás és az alvásproblémák mutattak erősebb kapcsolatot a demencia kockázatával. Ráadásul ezekkel a problémákkal a nők statisztikailag gyakrabban találkoznak életük során.
A férfiaknál ezzel szemben a halláscsökkenés, a cukorbetegség és a jelentős alkoholfogyasztás bizonyult meghatározóbb kockázati tényezőnek.
Más lehet a megelőzés útja nőknél és férfiaknál is
A kutatást vezető Megan C. Fitzhugh és Judy Pa szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene kapnia annak, hogy a demencia megelőzését és kezelését nemenként eltérő szempontok alapján közelítsék meg.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha kizárólag az általánosan ismert kockázati tényezőkre koncentrálunk, könnyen elsikkadhatnak azok a hatások, amelyek az egyik nemnél sokkal erősebben befolyásolják az agy egészségét.
Nem csak az időskor számít
A kutatás egy másik fontos üzenete, hogy a demencia kockázatát befolyásoló tényezők közül sok már középkorú korban megjelenik.
A rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a depresszió kezelése, a vérnyomás és a vércukorszint karbantartása, valamint a hallásromlás időbeni felismerése mind olyan lépések lehetnek, amelyek hosszú távon az agy egészségét is védhetik.
A kutatás eredményeit a szerzők szerint érdemes figyelembe venni a jövőbeni megelőzési programok tervezésekor is.
Fotó: illusztráció, Unsplash
