78 éves korában meghalt Emma Bonino olasz politikus, volt külügyminiszter és európai biztos, aki évtizedeken át küzdött a nők jogaiért és az abortuszhoz való hozzáférésért – írja a Reuters. Politikai pályája azután indult el, hogy saját illegális abortuszát követően nyilvánosan szembeszállt az olasz törvényekkel.
„Élete hosszú küzdelem volt mindazzal szemben, ami megtagadja a szabadságot: az illegális abortusz, a világméretű éhezés, a pártpolitika fojtogató szorítása, a női nemi szervek megcsonkítása, a büntetésközpontú igazságszolgáltatás, a népirtás és az autoriter hatalom minden formája ellen” – közölte pártja.
Emma Bonino politikai története nem egy pártirodában vagy választási kampányban kezdődött, hanem egy illegális abortusszal.
1974-ben Olaszországban még törvény tiltotta a terhességmegszakítást. Bonino ekkor 26 éves volt, és miután nem tervezett terhessége lett, egy titokban működő firenzei klinikán végeztette el az abortuszt. Később úgy emlékezett vissza, hogy az éjszakai vonatúton, hazafelé határozta el:
nem fogadható el, hogy más nőknek is át kelljen élniük azt a megaláztatást, amelyben neki része volt.
Ebből a személyes élményből hamarosan politikai ügy lett. Egy évvel később Bonino önként jelentkezett a rendőrségen. Nem próbálta eltitkolni, amit tett: éppen ellenkezőleg, azt akarta, hogy az akkor bűncselekménynek számító abortuszából nyilvános tiltakozás legyen.
Letartóztatása országos figyelmet kapott, és az abortusz legalizálásáért folyó mozgalom egyik fontos pillanatává vált. Olaszország végül 1978-ban legalizálta a terhességmegszakítást.
Emma Bonino, a „Più Europa” politikai mozgalom parlamenti képviselőjelöltje az országos választásokon, 2018. február 16-án sajtótájékoztatót tart a Külföldi Sajtószövetségnél Rómában. A 78 éves olasz Emma Bonino, aki hosszú ideje radikális aktivista volt és az ország egyik legnépszerűbb politikai személyisége, ma, 2026. szeptember 11-én elhunyt. (Forrás: FILIPPO MONTEFORTE / AFP)
Öt évtizeden át harcolt a polgári jogokért
Az ügy Bonino politikai karrierjét is elindította. A Radikális Párt képviselőjeként került be az olasz parlamentbe. A kis párt messze nem tartozott az olasz politika legerősebb szereplői közé, a polgári és szabadságjogi kérdésekben azonban annál hangosabb és kitartóbb volt.
Bonino mentora, Marco Pannella vezetésével a radikálisok polgári engedetlenségi akciókkal, éhségsztrájkokkal és népszavazások sorával próbálták megváltoztatni az olasz társadalmat. Voltak ügyek, amikben sikerrel jártak – ilyen volt például az atomenergia betiltásáért folytatott küzdelem –, más céljaikat viszont sehogysem tudták elérni. A kannabisz legalizálásáért indított kampányuk például kudarcot vallott.
Bonino alacsony termetű, de rendkívül karakteres, szókimondó politikusként vált ismertté. Nem kerülte a konfliktusokat, sőt gyakran tudatosan használta a provokációt arra, hogy figyelmet szerezzen azoknak az ügyeknek, amelyeket fontosnak tartott.
Egész életemben a jogokért küzdöttem, és arra figyelmeztettem az embereket, hogy védjék meg őket, mert nem maradnak meg örökké
– fogalmazott 2024-ben a Rai olasz közszolgálati televíziónak.
Több mint öt évtizedes pályája során többször választották be az olasz parlamentbe és az Európai Parlamentbe. Olaszországban külügyminiszter és európai ügyekért felelős miniszter is volt, politikai pályájának egyik legfontosabb állomása azonban Brüsszel lett.
7 fotó
Színt vitt a „szürke Brüsszelbe”
1994-ben sokakat meglepett, amikor Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnök támogatásával Boninót kinevezték az Európai Bizottság tagjává. Olyan, egymástól meglehetősen távol álló területek kerültek hozzá, amelyekért más nemigen jelentkezett: többek között a halászati és fogyasztóvédelmi ügyek, valamint az Európai Közösség humanitárius segélyezése.
A férfiak uralta testületben ő volt az első nő, aki nadrágban jelent meg egy bizottsági ülésen. A gyakran szürkének tartott brüsszeli politikai közegben hamar az egyik legszínesebb szereplővé vált.
A kamerák előtt magabiztosan mozgott, és pontosan tudta, hogyan lehet egy politikai ügyből hírt csinálni. Amikor az Európai Unió és Kanada között kirobbant az úgynevezett „halháború”, spanyol halászhajók fedélzetére szállt a nyílt tengeren. Kanadát kalózkodással vádolta – ezt a kanadai kormány természetesen visszautasította.
Nem tartotta magát hagyományos feministának
Miközben Bonino következetesen kiállt a nők jogaiért és a nemek közötti egyenlőségért, saját magát nem sorolta a hagyományos feministák közé. 1996-ban a Reutersnek arról beszélt, hogy szerinte a nőket nem szabad valamiféle külön, védelemre szoruló társadalmi kategóriaként kezelni.
„Nem akarom, és nem is gondolom, hogy mi, nők egy külön kategóriát alkotnánk” – mondta. Úgy vélte, ha a nők önmagukra védendő csoportként tekintenek, azzal végül éppen a saját küzdelmüket gyengíthetik.
A nők helyzete később is központi kérdés maradt számára. Élesen bírálta például a nemzetközi közösséget azért, mert szerinte nem lépett fel kellő erővel az afganisztáni nők tálib uralom alatti elnyomásával szemben.
Afganisztánhoz személyes élménye is kötődött. 1997-ben egy látogatása során rövid időre a tálibok őrizetébe került, miután pártjának tagjai fényképeket készítettek egy női kórházban, ami a tálib szabályok szerint tilos volt. Brüsszeli évei után sem vonult vissza a jogvédő ügyektől.
Fellépett a női nemi szervek megcsonkítása ellen, küzdött az olaszországi nyugdíjak terén a nemek közötti egyenlőségért, és a migránsok jogainak egyik ismert szószólója lett.
Az európai integráció következetes híveként 2017-ben megalapította a +Europa, vagyis Több Európát nevű pártot is.
Személyes népszerűségét azonban nem sikerült választási sikerré alakítania. Miközben Bonino rendszeresen jól szerepelt a népszerűségi felmérésekben, pártja a 2019-es és a 2024-es európai parlamenti választáson sem szerzett mandátumot. A 2022-es olasz parlamenti választáson két helyet sikerült megszerezniük.
Ferenc pápa is meglátogatta
Bonino még a hetvenes éveiben is aktív szereplője maradt az olasz politikának. Tüdőrákkal is megküzdött, miközben a betegsége ellenére sem hagyott fel a dohányzással.
Bonino az évek során mély barátságot alakított ki a néhai Ferenc pápával, annak ellenére, hogy több fontos etikai kérdésben – köztük az abortusz és az eutanázia ügyében – eltérő álláspontot képviseltek. Olaszországi tekintélyét jól mutatta egy különleges 2024-es találkozás is. Bár a római katolikus egyház és Bonino abortusszal kapcsolatos álláspontja között alapvető ellentét feszült, Ferenc pápa egy súlyos egészségügyi rosszullét után személyesen kereste fel a politikust az otthonában. A pápa 2024 novemberében ezért még a Vatikánt is elhagyta.
Bonino magánéletében soha nem ment férjhez, és gyerekei sem születtek. Erről 2018-ban az Io Donna magazinnak azt mondta, tudatosan döntött így.
Úgy fogalmazott, szerinte a gyerekvállaláshoz óriási bátorság kell, mert egy gyerekkel az embernek képesnek kell lennie kimondani azt, hogy „örökre”, ő pedig erre sosem érezte magát képesnek.
Emma Bonino hétfőn súlyos állapotban került kórházba. Csütörtökön már elhagyhatta az intenzív osztályt, és egy magánklinikára szállították át. Pénteken, 78 éves korában meghalt – halálhírét a szóvivője erősítette meg. Boninót testvérei, Domenica és Giovanni, valamint gyermekeik gyászolják.
