Budapest I. kerületét északon a II. kerület, nyugaton a XII. kerület, délen a XI. kerület, keleten pedig a Duna határolja. Íme néhány érdekesség a kerületről:
A város központja és közepe
A Budai vár a város legfontosabb része és az ország központja volt évszázadokon át, ezért kapta a várat körülvevő terület az egyes sorsszámot, az I. kerület egyébként a Duna a bal partján lévő V. kerülettel együtt a város geometriai közepét alkotja. Úgyhogy valóban ez Budapest közepe.
Budapest legrégebbi épülete
A Hess András tér 3. szám alatt található a főváros legrégebbi, ma is álló és használatban levő épülete. Az 1260 körül épült „Vörös Sün-ház” első okleveles említése a 14. századból származik, sokáig itt működött a Várnegyed egyetlen fogadója, és népszerű bálokat is tartottak itt.
A Vörös Sün cégér a Hess András (Ince pápa) tér 3. sz. ház falán, 1938
Schäffer Gyula felvétele. BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest
Labirintusrendszer a város alatt
A kerület alatt húzódik egy igazán fejlett labirintus, amihez lejárat is vezet a fölötte lévő házakból. Az 1880-ban felfedezett 3300 méteres folyosórendszer, amit már a rómaiak is használtak, részben természetes, részben ember alkotta.
A ránehezedő épületek és a sűrű közlekedés miatt oszlopokkal támasztották alá, hogy be ne omoljon.
Része volt a Budavári Labirintus is, ami 27 évig volt látogatható.
Fotó:labirintus.com
Szobor és szerencse
A Szentháromság utca – Úri utca sarkán található Hadik András lovasszobra és a hármas huszárok emlékműve, régebben ennek közelében állt a BME központi kollégiuma és a diákok között elterjedt az a babona, hogy a ló heréjének kifényesítése vagy megérintése szerencsét hoz. Később ez a babona, aminek az volt az alapja, hogy a szobor épségben vészelte át a II. világháborút, szélesebb körben is elterjedt, és a gimnáziumokból is a ló heréjéhez jártak a sikeres érettségi reményében.
Az épen maradt lovasszobor a II. világháborús bombázások után. Fotó: Fortepan
Hírességek a kerületben
A kerület igen kedvelt (volt) az ismert emberek körében. Kaffka Margit és Balázs Béla a Naphegyen élt. A Logodi utcában lakott Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és Márai Sándor, sőt Cseh Tamás is a kerület lakója volt. Az Attila úti Petőfi Sándor Gimnáziumba járt többek között Göncz Árpád, Schmitt Pál, Medgyessy Péter, Radnóti Miklós, József Attila, Tandori Dezső, Makovecz Imre, Máté Péter, Helyey László, Csonka András és Vikidál Gyula is.
Kosztolányi Dezső emléktáblája. Fotó: Wikipedia
Még több Budapest:
- 130 éves a budapesti villamos – nyílt napon ünnepelték
- 5 különleges szobor Budapesten, amiről még nem hallottál
- Ne csodálkozzunk, ha a turisták lerohanják Budapestet!
