Nem tudott szabadulni a mellőzöttség gondolatától élete utolsó éveiben Magyari Béla űrhajós, aki Farkas Bertalan helyett mehetett volna a világűrbe, ha Farkas valamiért nem tudott volna. Magyarit nem is az zavarta, hogy sosem járt a kozmoszban, hanem hogy itthon teljesen elfelejtették.
Legutolsó interjúinak egyikében, amit 2009-ben adott a Magyar Nemzetnek, elmondta, leginkább az fáj neki, hogy a rendszerváltás után valahogy elfelejtették: hiába volt doktori címe, kitették kutatói állásából, vadászrepülőre pedig szívizomgyulladása miatt nem ülhetett többet. Ötvenegy évesen nyugdíjba küldték, ami teljesen kirántotta a talajt az űrhajós lába alól.
Vlagyimir Dzsanyibekov (balra) és Magyari Béla (jobbra). Fotó: Soós Lajos, MTI
Ennek ellenére szeretett a régi dolgokról beszélgetni ismerőseivel, szomszédjaival, aztán az évek múlásával egyre inkább bezárkózott. „Az utóbbi egy hónapban már nagyon rossz állapotban volt Béla, pedig korábban sokat beszélt. Szeretett mesélni azokról az időkről, és rengeteg fényképet, emléket tartott a házban. Az utóbbi időben viszont már menni is alig bírt” – mondta a Borsnak a postás, aki a leveleket kézbesítette Magyariéknak Budapest szélén fekvő otthonukba.
A kétszintes családi házat még Magyari Béla életében elkezdték árulni, a postás szerint az űrhajós halála előtt pár nappal sikerült is eladni az ingatlant, a házban lévő tárgyak nagy részét is kipakolták már.
A szomszédok azt is tudni vélik, hogy miért Farkas Bertalan volt az, aki végül kijuthatott a világűrbe. Berecz József, Magyari barátja szerint egy rokoni szálon múlt az egész. „Az döntött, hogy a szovjet űrhajós, Valerij Kubaszov nagybátyja volt a kilövőállomás vezetője. Kubaszov párja pedig Farkas volt, cseréről szó sem lehetett. Ők utaztak, Béla és társa maradt a tartalék” – mondta József a Borsnak.
