Mindennap egy szép irodába sétálok be úgy, hogy magam mögött hagyom az életem kínos darabkáit. Kézben a karrieremet, mások problémáit oldom meg, és remekül teljesítek. Mindig is olyan voltam, aki tökéletesen megfelel a munkájának, a kollégáim bíznak bennem, tisztelnek és nagyon keveset tudnak rólam. A három gyönyörű gyerekemmel az egyik legjobb városban, San Diegóban élünk. Másoknak minden tökéletesnek tűnik körülöttem, pedig igazából romokban van az életem.
A legidősebb gyermekem, az egyetlen fiam heroinfüggő.
Az életem olyan, mint egy 80-as évekbeli, rossz akciófilm, az elmúlt három évben teljesen szétesett a családom. Nyolc hétig barátoknál húztuk meg magunkat a lányaimmal, mielőtt új lakást találtunk volna, mert az otthonunkat egy drogdíler veszélybe sodorta, amikor a fegyverét nálunk hagyta.
Elképesztő összegeket költöttem már elvonókra, gyógyszerekre, terápiákra. Pánikrohamot kapok, ha ismeretlen számról hívnak, mert egy szombat estén jött a telefon, hogy túladagolta magát a fiam. Túlélte. Hónapokkal később felhívtak, hogy Arizonában van börtönben, a túladagolás miatt kábítószerbirtoklás vádjával tartóztatták le. Karácsony előtt pár nappal, amikor a családok ajándékokért álltak sorba, én zálogba adtam az értékeinket, hogy ki tudjam fizetni a fiamért az óvadékot.
Allyson Aabram a fiával
Egyfolytában kötélen táncolok, hogy eltávolítsam magamtól a fiam függőségét, de közben megöl a bűntudat, hogy látom, mennyire szenved. Féltem őt a szintén heroinfüggő barátaitól, olyan gyerekektől, akiket ismerek óvoda óta. A 20. születésnapján kirúgtam a fiamat otthonról, mert belőve érkezett a saját ünnepi vacsorájára az étterembe, ahol másfél órát vártunk rá. Amíg hajléktalanként élt, rendszeresen vittem neki ételt, hogy valahogy aludni tudjak. A legnehezebb az volt, hogy semmit sem tehettem.
Meg kellett tanulnom, hogy ha azt szeretném, hogy valaha leszokjon, akkor nem szabad beavatkoznom.
Közben mégis fenn tudtam tartani a tökéletesség látszatát. Amikor a kollégáim az egykor atléta fiamról kérdeznek, akkor csak annyit mondok, hogy keresi önmagát, nem magyarázom el, hogy három év alatt öt elvonón volt már. Éjszakánként egy forgatókönyvön dolgozom, mert szeretném megmutatni a világnak, milyen igazából egy függő mellett élni. És azért is írom folyamatosan a történetünket, mert ez most a legjobb terápia számomra. Eddig nem a saját nevem alatt akartam megmutatni másoknak, mert fontos volt nekem a látszat, szükségem volt rá, hogy mások azt lássák, rendben van az életem. Ez segített abban, hogy túl tudjam élni a káoszt.
Allyson Aabram három gyermeke
Szerintem nem vagyok ezzel egyedül, sokan vagyunk rabjai a saját életünk látszatának. A nők még érzékenyebbek rá, mi még inkább szeretnénk elérni a tökéletességet, de közben tudom, hogy szembe kell néznem a valósággal. Egy gyászoló anya vagyok, aki hajlandó elismerni, hogy nincsenek válaszai a fia függőségére.
Minden nap azért imádkozom, hogy elmúljon ez az őrület az életünkből. De nincs fölötte hatalmam. A titkolózást azonban abba akarom hagyni, mert remélem, ezzel tudok segíteni azoknak, akik hasonló élethelyzetben vannak. Ha megosztom a titkomat mindenkivel, talán megkönnyebbülök, és lehetek újra önmagam.
