A mesterséges gyémántok mellett több érv is szól – laboratóriumi körülmények között pár hét leforgása alatt elkészíthető, amit a természet hosszú évmilliókon át alkotott, ráadásul kedvezőbb az áruk is –, ezidáig mégsem mutatott heves érdeklődést irántuk az ékszeripar. Most azonban változóban van a széljárás, a világ gyémántkereskedelmét felügyelő De Beers vállalat ugyanis bejelentette, hogy Lightbox Jewelry név alatt laboratóriumi körülmények között előállított gyémántokkal díszített ékszereket fog árulni, jóval kedvezőbb áron, mint a valódi drágakövekkel készülő társaikat.
Gyártóhelyek helyett butikok
A johannesburgi és londoni székhelyű vállalat ezidáig csak ipari felhasználásra állította elő mesterséges gyémántjait, ebből az irányból ugyanis óriási a kereslet mind a valódi, mind pedig a mesterséges alternatívák iránt. Utóbbiból évente 600 tonnányit használnak fel ipari célokra.
A magas nyomáson, magas hőmérséklet mellett, ún. HPHT eljárással előállított szintetikus gyémántok keménységben megegyeznek a természetből származó drágakövekkel, a külcsín ezidáig azonban nem volt mérvadó esetükben. A nehézipar, a híradástechnika vagy épp a kutatólaborok számára ugyanis a gyémánt fénye, színe és tisztasága nem számít, a keménység és a hővezető képesség azok a tulajdonságok, amelyek meghatározzák az ipari gyémántok értékét.
A De Beers Element Six laboratóriuma, ahol HPHT eljárással készítenek szintetikus gyémántokat (Fotó: Getty Imates)
A Lightbox valójában csak egy kisebb, kiegészítő tevékenysége lesz a gyémántpiacot uraló vállalatnak, mégis pozitív fogadtatásra számítanak a vásárlói oldalról. Egy csiszolás, arányok, tisztaság és szín szempontjából is első osztályú gyémánt ugyanis nagyon drága, még egy kis tömegű kőért is mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki a lánykérést a jól marketingelt, angolszász szokások szerint szeretné intézni.
Ehhez képest a Lightbox Jewelrytől egy negyedkarátos mesterséges követ már 200 dollárért, vagyis 55 ezer forint körüli áron megvásárolhatunk, egy egykarátos gyémántért pedig 800 dollárt, azaz 220 ezer forintot kérnek majd. Igaz, arról nem tudni, hogy ezért az árért pontosan milyen minőségű gyémántot kapunk majd, de sejthető, hogy a De Beers nem járatná le magát látványosan gyenge minőségű kövekkel. Már csak azért sem, mert ez a cég volt az, amelyik megtanította a világnak, hogy a gyémánt örök, és a lánykéréshez is az dukál. Sőt a vállalatnál oly nagylelkűek voltak, hogy azt is elárulták, mennyit illik költeni rá.
Logózott luxuska
Bár mesterséges gyémántokkal díszített ékszereit a De Beers az eljegyzési gyűrűkhöz képest inkább csak egy szolid ballagási ajándékként képzeli el, sejthető, hogy a többség számára az üzleti lépés esélyt ad arra, hogy gyémántköves gyűrűvel a kezében borulhasson fél térdre. Az olcsóbb, mesterséges gyémántból ráadásul többféle színűt is készíteni fognak, a fehér mellett rózsaszín és kék kövekkel díszített ékszerek is elérhetőek lesznek.
A köveket a De Beers Csoporthoz tartozó Element Six fogja előállítani, amely ezidáig is a mesterséges gyémántkészítés vezető laboratóriuma volt. Köveiket még feliratozni is fogják, minden 0,2 karátnál nagyobb gyémántot szabad szemmel nem látható módon ellátnak a Lightbox logójával. Így még véletlenül sem lesz összetéveszthető a kő egy valódi gyémánttal, másfelől pedig az embléma minőségi tanúsítványként is felfogható – ha már nem igazi, legalább az Element Six gyártotta.
A De Beers Element Six laboratóriuma által előállított színes, csiszolt mesterséges gyémántok
(Fotó: Getty Images)
Ellenségből jó barát
Mesterségesen előállított gyémántokat ékszerekhez már a nyolcvanas évek óta készítenek. Először csak a HPHT eljárással dolgoztak, majd a kilencvenes évek végétől kémiai gőzfázisú leválasztással (CVD, vagyis Chemical Vapour Deposition) is, azonban a kövek minősége sokáig megkérdőjelezhető volt. A gyémántbiznisz hatalmasai pedig érthető módon aggódtak amiatt, hogy a rossz minőségű mesterséges gyémántok nem teszik-e tönkre a kő hírnevét, nem rombolják-e le a gyémánt köré dollármilliókból felépített álomképet.
A De Beers maga is műszerek sorát fejlesztette ki, amelyek segítségével beazonosíthatják a mesterséges köveket, sőt még a múlt évben is beállt a Real is Rare kampány mögé, ami a valódi gyémántok különlegességét, egyediségét és ritkaságát igyekezett hangsúlyozni. De hát mit lehet tenni?Ha a piaci előrejelzések a mesterséges kövek iránti kereslet fellendülését mutatják, akkor azokat kell kínálni.
Manapság az amerikai Diamond Foundry és az orosz New Diamond Technology of Russia a két legkiemelkedőbb cég ezen a piacon, a hírek szerint azonban az új márka jóval versenytársai ára alá fog menni. Mindehhez hosszú évtizedek kutatómunkájára volt szükség, a fejlesztések pedig mostanra jutottak el arra a pontra, hogy minőségben is az eredetivel versenyképes megjelenésű köveket gyárthassanak, és azokat kellően kedvező áron tudják piacra dobni.
Generációs igények
Az öröm borítékolhatóan nagy lesz, hiszen a gyémántokkal díszített ékszerek, bárhonnan is nézzük, olyan luxusnak számítanak, amit a többség inkább csak a kirakatokban nézeget, de nem engedhet meg magának. Bár a szintetikus gyémántok piaci részesedése még csak karcsú 2 százalék, az elemzők látványos bővülést prognosztizálnak, 2030-ra az arány elérheti a 10 százalékot is.
Ezt a növekedést erősítheti az is, hogy a millenniumi és főként a Z generáció fiataljai körében egy designerékszer előbb képezi a vágyak tárgyát, mint egy valódi drágakövekkel kirakott változat, sőt a tehetős ifjak jobban örülnek egy luxustáskának vagy -ruhának, mint egy gyémántköves ékszernek.
Kérdés azonban, milyen változásokat generál, ha „jóáras kövekkel” is dolgozhatnak az ékszerkészítők. Vajon az, amitől a De Beers még a közelmúltban is tartott, nem igazolódik be? A drágakő által képviselt luxus és páratlan csillogás nem fog veszteni a fényéből?
A tehetős réteg nyilván ezután sem fog rászorulni a szintetikus gyémántokra, ha drágakövekkel kirakott ékszert akar vásárolni, de hogy fog dönteni a többség? Inkább összespórolja továbbra is a gyémántra valót, vagy inkább az olcsóbb, de épp oly gyönyörűen fénylő mesterséges köveket választja?
Az elemzések alapján arra lehet következtetni, hogy a kistestvér nem fenyegeti olyan piaci kannibalizmussal a valódi gyémántokat, mint ami például a luxusdivatmárkák esetén megfigyelhető azoknál a divatházaknál, ahol olcsóbb márkát is elindítottak. Inkább csak arról lesz szó, hogy azok is könnyebben nyitják majd ki a pénztárcájukat, akik eddig sokallták az ékszerek árát, miközben a tehetősebb réteg elé is kedvére való cukorkát szórnak a csini színes kövekkel. Gyémántos fülbevalót kaphatnak majd a kisbabák is, sőt a karácsonytól a dívalin át a kínai új évig minden nép és vallás képviselője gyémánttal kedveskedhet szeretteinek az ünnepek alkalmából.
Végül pedig ne feledkezzünk meg arról a trendről sem, miszerint a nők egyre nagyobb része szereti saját magát is meglepni időnként valamilyen csillogó csecsebecsével. Az ilyen „megérdemlem-alkalmak” pompáját szépen emelné egy gyémántfülbevaló, aminek olyan csodás a kidolgozottsága, hogy szinte kiált egy instás fotóért.
