A demencia megelőzése egyre nagyobb hangsúlyt kap világszerte, nem véletlenül. Több tízmillió embert érint, közülük mint egy 70 százaléknyian Alzheimer-kórban szenvednek. Csak az Egyesült Államokban a hatodik vezető halálok az Alzheimer-kór, amelynek többen esnek áldozatul, mint a mellráknak és a prosztataráknak együttvéve. Várhatóan az Alzheimer-kórban szenvedők száma a közeljövőben duplázódni fog, így érthető, hogy világszerte egyre több fronton igyekeznek megfékezni. Olyannyira fókuszba került az agy egészsége, hogy külön hónapot (Brain Awareness Month) is szentelnek ennek és a megelőzésnek, mégpedig a júniust.
Annak, hogy a nők veszélyeztetettebbek Alzheimer-téren nem más az oka, mint az ösztrogén nevű hormon. Számos ponton védi ugyanis a testet a betegségektől, és amikor a menopauza során elkezd csökkenni a jelenléte a szervezetben, azt egyes szerveink megsínylik; többek közt az agyunk. A progresszív, komoly memóriaproblémákkal járó betegség ellen nagy erőkkel igyekszik felvenni a harcot a tudomány.
Jelenleg az egyik legtöbbet emlegetett „félmegoldás” a hormonpótló terápia (HRT), amely a menopauza folyamán bekövetkező változásokat hivatott lassítani. Ez lényegében egy alacsony dózisú ösztrogénterápia, esetleg annak kombinációja valamely más progeszteron hormonnal kombinálva. A HRT ugyanakkor sokak szerint nem a megfelelő módszer, és a jó, kíméletesebb megoldás érdekében érdemes szerintük más vizekre evezni. De lássuk, lehet-e a megfelelő étkezés az alternatíva azok számára, akik a hormonpótló terápiában nem vagy kevésbé hisznek, esetleg kiegészítenék agybarát diétával.
Hippokratész egyszer azt mondta, hagyjuk, hogy az étel legyen az orvosságunk. A Today.com oldalán megjelent cikk szerint nagyon sok posztmenopauzás páciens igyekszik pótolni az ösztrogént a táplálkozás által, fitoösztrogén tartalmú ételeket segítségével. Az ő diétájukban elsősorban szója, egyes hüvelyesek (csicseriborsó és lóbab), lenmag, szezámmag, kelkáposzta, brokkoli, sárgabarack vagy zab szerepelnek. A lényeg hogy ezeket az ételeket frissen, eredeti formájukban fogyasszuk, ne feldolgozott formában.
Szakértők szerint a legfontosabb faktor egy agyvédő, -erősítő diétában, hogy kiiktassuk a feldolgozott élelmiszereket (cukor, virsli, szalámik). A feldolgozott élelmiszerek tömkelege mellé társul az elkényelmesedett életmód, ami állítólag szintén növeli a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját.
2015-ben egy olyan étkezési terv látott napvilágot MIND néven, amelynek betartásával az állítások szerint csökkenteni lehet az Alzheimer-kór kialakulásának esélyeit. Ráadásul mindezt kutatásokkal is alátámasztották, a felmérésben részt vevők esetében 53 százalékkal csökkent a kialakulás esélye, amennyiben szigorúan betartották, és 35 százalékkal, amennyiben csak közepesen szigorúan tartották a diétát.
A speciális MIND étrend főszereplői egytől egyig az agyat erősítik. A MIND listáján szerepelnek például a bogyós gyümölcsök, a diófélék, a zöld leveles zöldségek, a bab, a teljes kiőrlésű gabonák, az olívaolaj, halak, de megengedett a mérsékelt borfogyasztás és a húsok közül a baromfi is. Ezzel szemben tiltólistás a cukor, a maga zsírtartalmú tejtermékek, a sült ételek és természetesen a vörös húsok is.
3. Mi a véleményed a MIND diétáról?
A kulcs a fekete áfonya és az edzés
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a fekete áfonya, illetve annak az agyra gyakorolt kedvező hatása. Kimutatták, hogy nagy mennyiségben fogyasztva késlelteti a kognitív hanyatlást, és serkenti az agyműködést. Ugyanígy érdemes persze rendszeres testedzést is végezni, hiszen egy idei tanulmány (Journal of Alzheimer’s Disease) szerint a mozgás hiánya fokozza az agyműködés hanyatlását.
