Sikeresebb, aki megtartja a lánykori nevét?

„Szeretlek! De a neved nem kérem!”

A név az emberi identitás fontos része, éppen ezért fontos és érdekes pszichológiai kérdés, hogy mi történik akkor, ha valaki lecseréli, megváltoztatja azt. A hollandiai Tilburg Egyetem szociálpszichológusai azt vizsgálták, hogyan változik a nők személyisége, ha felveszik férjeik nevét – írja német pszichológia szakportál, a Psyhologie Heute.

Megfigyelték, hogy azok a nők, akik megválnak leánykori nevüktől, jellemzően a tradicionális férfi-nő szereposztás szerint élnek, konzervatívabbak, fiatalabban mennek férjhez, több gyermeket szülnek, kevésbé képzettek, kevesebbet dolgoznak és kevesebbet is keresnek, mint azok a nők, akik a házasság után is megtartották a lánykori nevüket.

A kutatáshoz kapcsolódó közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a társadalom is másképp gondolkodik azokról a nőkről, akik elhagyták lánykori nevüket. A sztereotip kép alapján ezek a nők érzelmesebbek, gondoskodóbbak, férjeiktől erősen függnek és kevésbé törtetőek és intelligensek, mint a másik csoport, akikre a hétköznap embere úgy gondol, mint független, magabiztos, emancipált, jól keresőkre – ez utóbbi olyannyira így van, hogy a lánykori nevüket megtartó nők havi szinten közel 900 euróval (kb. 270 ezer forint) jobban keresnek.

Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója szerint első olvasatra a hír erősen brit tudós jellegűnek tűnik, de ha beleviszünk egy kis okoskodást, logikát is felfedezhetünk benne: „Nem tartom kizártnak, hogy a fenti teória megállja helyét, egy amerikai statisztikai elemzésben korábban például azt igazolták, hogy a név erősen összefügg azzal, hogy valaki milyen szakmát választ magának. Például első olvasatra valószínűtlennek tűnik, de a statisztikák szerint egy Doktor Lajos nevű emberből előbb lesz orvos, mint egy Kocsis Lajosból – magyarázza a szakember. – Aki felveszi a férje nevét, az már ezzel a gesztussal egy hagyományos utat követ, szemben azzal, aki szembemegy a bevett szokással, és megtartja lánykori nevét. A név az első benyomás része, és amikor sok száz jelentkező közül kell választani, akaratlanul is számíthat. Ha abból indulunk ki, hogy a munkaerő-piaci versenyben a nők köztudottan rosszabb esélyekkel indulnak – hiszen az a nő, akinek gyereke van, többnyire »problémásabb«, gondolják egyes munkáltatók –, akkor az a bizonyos -né nagyon is számíthat. 

Kedves Olvasók, törtük a fejünket, hogy kik azok a sikeres közszereplők, akik felvették férjeik nevét, de Kósáné Kovács Magda politikuson, Németh Lászlóné miniszteren és Varga Zsoltné Szalai Piroska Mária munkaügyi biztoson kívül nem ugrott be senki más. Ha vannak tippetek, írjátok meg nekünk, ahogy azt is, mi a véleményetek a kutatás eredményéről!