Csoda, hogy életben maradt Mányoki Attila hosszútávúszó, akit az Ocean’s Seven verseny utolsó, hetedik próbáján oroszlánmedúzák támadtak meg; úszása során legalább 9 oroszlánmedúza-csípés érte, és a szervezetébe került méreganyag gátolta az anyagcseréjét. A sportoló a TV2 Mokka című műsorának vendége volt szerda délelőtt.
Az úszó elmondta, volt, hogy egy percen belül kétszer is megcsípték a medúzák, de ez nem jelenti azt, hogy valamit rosszul csinált volna, egyszerűen rosszkor volt rossz helyen. Az oroszlánmedúza csípése egyébként rendkívül fájdalmas, és bár egy-egy marás nem okoz nagyobb problémákat, nagy mennyiségben a méreganyag már komoly veszélyt jelent.
Mányoki Attilának először a veséjét, aztán a gyomrát támadta meg a méreg, majd végül összeomlott a tüdeje is. A csapat akkor vette észre, hogy komoly baj lehet, amikor elvesztették a kommunikációs kapcsolatot Attilával. Ha ők végül nem sietnek a segítségére, és nem húzzák ki a vízből, valószínűleg már nem élne a sportoló. Akkor már órák óta önkívületi állapotban úszott, mire bekerült az intenzív osztályra, addigra le is állt a légzése.
Arra a kérdésre, hogy nem érzékelte-e korábban, hogy baj van, hiszen a szervei egyre kevésbé bírták a megpróbáltatásokat, az extrém úszó azt felelte, hogy egy ilyen rendkívüli fizikai igénybevétel esetén ez nem szokatlan, ahogy a kiszámíthatatlan balesetek, mint a medúzával való találkozás sem az. Az már más kérdés, hogy hány csípést bír ki egy ember szervezete. Van, akié csak hármat, de van akié 15-öt is. A sportoló bízott abban, hogy az ő edzett teste bírni fogja a megpróbáltatásokat, de végül kénytelen volt feladni a versenyt. Várhatóan még néhány hónapba beletelik, mire teljesen regenerálódik a szervezete, de úgy tervezi, jövőre újra nekivág a versenynek.
A magyar sportember számára ez volt az Ocean’s Seven utolsó, egyben legnehezebb állomása, amellyel lezárhatta volna a hét, kivétel nélkül rendkívül nehéz feladatból álló sorozatot. Ez eddig mindössze 11 embernek sikerült, így Mányoki lehetett volna a világon a tizenkettedik, egyúttal az első magyar, aki erre képes.