Ha sérelmeink kifejezéséről van szó, két végletbe ütközhetünk: vagy elfojtjuk azt, ami bánt, vagy ajtóstul rontunk a házba. A végeredmény mindkét esetben ugyanaz: a konfliktus egyfajta játszmává alakul. A pszichológusok ezt a kétféle kommunikációs stílust szubmisszívnek (alárendelődő) és agresszívnek nevezik. Ezek a viselkedési minták nem tudatosak, mély érzelmi beidegződéseken alapulnak. Ám ha felismered, melyik típusba tartozol, könnyebben leszámolhatsz velük.
Szubmisszíven kommunikálsz, ha elfojtod nemtetszésedet és gyűjtöd a sérelmeket, mígnem azok a legalkalmatlanabb időben törnek elő belőled. Lehet, hogy társad már nem is emlékszik arra a tettére, amivel megbántott, vagy nem is vette észre, hogy fájdalmat okozott.
Agresszíven fejezed ki magad, ha gondolkodás nélkül zúdítod érzelmeidet a másikra. Általában nem érzed jobban magad kirohanásaid után, mély bűntudat gyötör, amelyet újabb támadásokkal is palástolhatsz. Ez az „erőszakos” kommunikáció társadat visszavonulásra, védekezésre vagy visszatámadásra kényszeríti, amely ahelyett, hogy feloldaná, elmélyíti a konfliktust.
|
Olvass tovább a témában: |
Fogd fel úgy, ahogy gondolom!
Soltész Krisztina pszichológus szerint – aki maga is tart asszertív kommunikációs tréninget – a párkapcsolatokban eltolódhat a kommunikáció a két véglet felé. „Amikor elköteleződünk valaki mellett, egy idő után elfelejtjük értékelni őt. Úgy érezzük, birtokunkba vettük, és így könnyebben áthágunk bizonyos határokat. Eltűnik egymás tisztelete és a kapcsolat aszimmetrikussá válik – mondja szakértőnk. – Az asszertív kommunikáció, vagyis az udvarias önérvényesítés tanulható. Némi figyelemmel és érzelemkontrollal felülírhatók vele rossz beidegződéseink. Így anélkül fejezheted ki nemtetszésedet, hogy másokat megbántanál vagy erőt fitogtatnál.”
A pszichológus szerint az asszertív kommunikációnak 4 fontos alappillére van:
1. Erőszakmentesség
Mielőtt belebonyolódsz a vitába, koncentrálj a tényekre. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: Mi történik most?, Mit érzek?, Mire van szükségem?, Mit tehetek ez ellen? – Ha higgadtan válaszolsz magadban ezekre a felvetésekre, könnyebben rendezheted a nézeteltérést.
2. Én-üzenetek
Fogalmazd meg úgy a mondandódat, hogy ne vádolj! Csak vázold fel a benned zajló érzelmeket, azok okát, és találj rá módot, hogy közösen oldjátok fel a konfliktust.
3. Empátia
Ha kilépsz saját szerepedből, és megpróbálsz tisztelettel nézni a másikra, megérted, hogy ő nem ellenfeled a vitában. Ez nem egy csata, amit meg kell nyerni, inkább egy lehetőség, hogy két ember megismerje egymást.
4. Aktív hallgatás
Ne akard meggyőzni a másikat az igazadról! Inkább próbáld megérteni a helyzetet. Mi munkálkodik benned és a másikban? Ha őszintén fordulsz társadhoz, és vágyod a helyzet feloldását, ő is kilép a támadó vagy védekező szerepből.
Érzem, tehát vagyok
Mivel helyes én-üzeneteket küldeni az egyik legnehezebb feladat, összegyűjtöttük azokat a tipikus hibákat, amelyeket elkövethetsz, amikor a harag vagy a düh uralkodik rajtad. És ahhoz is adunk tippet, hogyan kerülheted el ezeket.
- Ítélkezés, címkézés és túlzás: Ha ujjal mutogatsz a másikra, épp saját érzelmeidről tereled el a figyelmet. A „Te mindig…”, „Te soha…”, „Én megmondtam…” kezdetű mondatok felcímkézik a másikat, egy szerepbe helyezik, melyből védekező pozícióba lép, és elkezdődik a vég nélküli szitkozódás. Vedd észre, hogy érzelmeid miatt felfújod a helyzetet, és súlyos általánosításokba bocsátkoztál, ami sehova sem vezet.
- Határozatlanság: Tisztázd magadban, mik azok az értékek, melyek annyira fontosak, hogy mellettük mindig kiállsz. Tanulj meg nemet mondani. Ha empátiával teszed, és megmagyarázod a másiknak, miért utasítod vissza, vagy miért nem értesz vele egyet, elkerülheted a konfliktust.
- Megkérdőjelezés: Ha valakit felbosszantottál, ne kérdőjelezd meg a sértődöttségét, haragját. Ha a társadnak bizonygatnia kell az érzelmeit, csupán azt éred el, hogy védekező pozícióba helyezkedik, mert nem értetted meg őt. Lehet, hogy te másként reagáltál volna, de ez a vitát nem oldja fel – a megértés, magyarázat és bocsánatkérés viszont igen.
- Védekezés: Már a konfliktus alatt azon gondolkodsz, hogyan fogod megvédeni magad? Koncentrálj inkább a kedvesed mondandójára, és a probléma helyett a megoldásra. Ne lovald bele magad megbántottságodba. Magyarázd meg neki: „Mérges vagyok, megbántott és csalódott, mert…”
- Fenyegetőzés: Ha gyakran nekiugrasz a másiknak, fenyegetőzöl, nem fog komolyan venni. A férfiak ilyenkor gyorsan túl akarnak lenni a kellemetlen helyzeten, mert tudják, hogy pár perc múlva minden jobb lesz, mikor kidühöngtük magunkat. A nők viszont miután lehiggadtak, ha igazuk is volt, kényelmetlenül érzik magukat, sőt bocsánatot is kérnek. Így a konfliktus azzal az illúzióval zárul, mintha a másiknak lett volna igaza. Az érzelmek azonban nem kerülnek a helyükre, emiatt egy következő alkalommal új nézeteltérést okoznak.
| Ahol segítséget kaphatsz: www.anokvilaga.hu |
Asszertivitás és intimitás
A folyamatos konfliktusok elhidegüléshez vezetnek. „A harag és megbántottság miatt a felek nem néznek egymás szemébe, metakommunikációjuk, hangsúlyuk, hangerejük megváltozik. A rendezetlen helyzet miatt ritkábban is érintik meg egymást. Fiziológiailag bizonyítható, hogy emiatt csökken az oxitocin nevű hormon termelődése szervezetükben, mely az összetartozás érzését erősíti. Ha tehát nézeteltérés esetén szeretettel egymásra koncentrálunk, nonverbális kommunikációnk is szeretetteljesebb lesz. Így a viták meg is erősíthetik két ember kötődését, és a köztük lévő fizikális és érzelmi intimitást” – magyarázza a pszichológus.
Cikkünk a Nők Lapja Psziché Párkapcsolat különszámában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Társfüggőség
- Miért szeretünk adni?
- Cyberözvegyek – Férjük inkább a laptopjával bújik ágyba
- Apának lenni 20, 40, 60 évesen
- Méltósággal megöregedni
- Tavaszi tisztítókúrák
Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!
