Cukor – az igazi csábító: minél többet eszünk, annál többet kívánunk belőle. Megnöveli a vér szerotoninszintjét, ezáltal javítja a kedélyállapotot, gyakorlatilag hasonlóképpen működik, mint egyes antidepresszáns szerek. Egy idő után a kellemes érzés fenntartásához egyre több és több cukor kell, fogyasztásakor viszont a szervezet inzulint kezd termelni, ami tovább marad a vérben, mint a cukor. A magas inzulinszint levertséget okoz, ami viszont újabb cukorbevitel hatására könnyen alábbhagy. Kétféle útja is van tehát a függőségnek.
Mi valójában a cukor?
A fehér cukor egy szacharózból álló egyszerű szénhidrát, amit cukorrépából nyernek ki. Maga a zöldség 20 százalék cukortartalmú, a belőle készített kristálycukor viszont már 95 százalékos tisztaságú, úgyhogy a répa természetes alkotóelemeiből a cukron kívül szinte egyáltalán nem marad benne semmi. A finomított cukor hirtelen emeli meg a vércukorszintet, és hamar kiürül a vérből, ezáltal pedig gyorsan éhségérzetet okoz. Lebontása B1-vitamint von el a szervezetből, ezért ingerültséghez vezethet, serkenti az adrenalin termelődését. Megköti a vérben a húgysavat, ami ellen a szervezet úgy próbál védekezni, hogy kalciumot von ki a csontokból, ez pedig csontritkuláshoz és fogszuvasodáshoz vezethet. Szóval sorolhatnánk az édes élvezet számos hátrányát…
Rejtett cukor – ketchup, müzli és a többiek
Egy ember két hét alatt annyi cukrot is elfogyaszthat, amennyit elődeink kétszáz évvel ezelőtt egy teljes év alatt, de nem is meglepő: szinte már mindenben, akár rejtve is, de ott a sok-sok cukor. Egy-egy palack üdítőből egy hétre elegendő mennyiséget juttatunk a szervezetünkbe, de akár a ketchup vagy a különböző szószok is hihetetlen arányban tartalmazzák a fölösleges “édes mérget”.
Mivel az elmúlt kétszáz évben drasztikusan megugrott a cukorfogyasztás, sokan keresik az alternatívákat.
A pótlók egészségesebbek?
A mesterséges édesítőszerek a 60-as évek végén jelentek meg, legtöbbjüket véletlenül fedezték fel. Eredetileg cukorbetegek számára kezdték el gyártani őket, de az elhízás, egészséges életmód terjedésével mind többen keresik a cukorpótlás más lehetőségeit. Ma már széles a választék a belőlük, de különbséget kell tenni az édesítőszer és a cukorpótló között. Az előbbi szintetikus anyag, amely mesterséges úton készül, nincs energiaértéke, sem biológiai haszna. Mivel nem emeli meg a cukorszintet, diabéteszesek és diétázók is előszeretettel fogyasztják.
Melyik a jobb választás? A kevesebb, ám természetesebb cukor, vagy a mesterséges édesítőszer, amely tele van idegen anyaggal és mesterséges adalékokkal? Aki szeretne fogyókúrázni, rövid időre bátran váltsa a cukrot édesítőszerekre, ám aki egészségesen szeretne élni, inkább a cukorfogyasztást mérsékelje. Ha te az előbbi csoportba tartozol, több ízesítő közül választhatsz.
|
Szacharin Ciklamát Aszpartám A vita továbbra is folyik arról, hogy mennyi a megengedett mennyiség ezekből a szerekből, több orvosi szakvélemény szerint fogyasztásuk hosszú távon gondokat okozhat. Fejfájást, ízületi fájdalmat, hajhullást, gyomorfájást említenek a tünetek között, ám a gyártók azt mondják, nem lehet belőle elfogyasztani napi szinten annyit, ami káros lehet a szervezetünkre. |
| Természetes pótlók: Számos olyan természetes anyag létezik, amelyek használatával annak sem kell lemondania az édes ízekről, aki a fehér cukor és a szintetikus édesítőszerek káros hatásaitól tart. Ugyan nagy részüknek ugyanúgy van energiatartalmuk, mint a répacukornak, ám lényegesen lassúbb a felszívódásuk, azaz mérsékelten emelik csak a vércukorszintet. De mik az előnyei és a hátrányai? Méz, nád-, barna cukor
Fruktóz Xilit vagy nyírfacukor Sztívia (sztevia) |
A méz az egyik legrégebbi édesítőszerünk, közel kétszázféle tápanyagot, köztük aminosavakat, ásványi anyagokat (pl. kalcium, foszfor, jód, kén, vas, réz), valamint B-vitaminokat, A-, C- és E-vitamint is tartalmaz. A nádcukor Ázsia trópusi vidékeiről származik, finomítatlan formában megmaradnak benne az értékes tápanyagai és nyomelemei, emésztése – a fehér cukorral ellentétben – nem terheli meg a szervezetet. A nádcukor azonban nem egyszerűen sima barna cukor, hiszen az csak a legutolsó gyártási fázisban tér el a fehér cukortól. A finomítás utáni utolsó sűrítések során visszamaradt oldat a melasz, aminek van valamennyi ásványianyag-tartalma, ezt keverik a finomított cukorhoz, és ez adja a barna cukor ragacsos állagát, jellegzetes ízét és sötétbarna színét. A nádcukor viszont úgy készül, hogy a megtisztított cukornádat kipréselik, és a kapott léből gőzzel készítenek granulátumot. Mivel nem finomítják, jelentős mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, valamint a cukornádból származó ásványi anyagokat.
Agávészirup
A sztíviát a világ számos pontján évszázadok óta használják édesítésre, levelei 30-szor, kivonatai pedig akár 300-szor édesebbek a finomított fehér cukornál. Serkenti a lép, a máj és a hasnyálmirigy működését, külsőleg-belsőleg alkalmazva is gyulladáscsökkentő. Baktérium- és gombaölő hatású, ezért kiválóan alkalmas olyan bőrproblémák kezelésére, mint a kivörösödés vagy az ekcéma. A magyarul jázminpakócaként ismert növény egy-két éve robbant be a diétás köztudatba. A többi természetes édesítőszerrel szemben nincs energiatartalma, nincs hatással a vércukorszintre. További előnye, hogy szuperédes, azaz egy kicsi is elég belőle a kávéba, limonádéba, süteménybe. Hátránya, hogy csak egy bizonyos szintig édesít, ha túl sokat teszünk valamibe, akkor az adott étel, ital inkább kesernyéssé válik. Mellékhatásai azonban nincsenek,
