Kedden, kora délután az épp pihenő gyerekekre omlott a külső vakolat egy miskolci bölcsődében. Hat gyermeket szállítottak kórházba, az orvosi szakvélemény szerint öten könnyű, míg egy gyermek súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Ma már pszichológusok is segítik a kicsiknek feldolgozni a nem mindennapos traumát.
„Ez több volt, mint karcolás, hiszen három öltéssel kellett összevarrni a gyermek fejbőrét” – nyilatkozott a gondozóknak Polgári Dorina Zora anyukája. Ők elsők között érkeztek szerda reggel Miskolc Bokréta úti bölcsődéjébe, hogy bejelentsék: ezen a héten otthon marad Zora. A baleset után hat gyermeket vittek el a mentők. A HVG.hu beszámolója szerint a reggel 6 órától nyitva tartó bölcsődébe fél hét körül érkeztek szüleikkel az első gyermekek. A 84 férőhelyre 83 bölcsődés jár, őket három épületrészben hat csoportba osztották el. A déli épületszárnyra szerelt napellenzők alatt tartotta kedden az egyik csoport a délutáni csendes pihenőjét, amikor a felügyeletet ellátó gondozók 14 óra körül tompa puffanást hallottak. Ezután több gyermek sírása jelezte, hogy baj történt. A dolgozók azonnal menteni kezdték a gyerekeket.
Combcsont-törés a lehulló vakolattól
Gyorsan ellátták a vérző sérüléseket, amíg a mentők megérkeztek. Négy láthatóan sérült mellett további két bölcsődést is kórházba küldtek, hogy orvos állapítsa meg, nem esett-e bajuk. A 3,5 éves B. Bálint volt a legsúlyosabb állapotban, mint kiderült, neki a combcsontja tört el a ráhullott vakolattól. A baleset ott történt, ahol napközben is sokat tartózkodnak, rendszerint ott olvastak mesét a fal mellé ültetett gyermekeknek.
Az épületegyüttes 1969-ben betonelemekből épült, a külső falakat 4-5 cm vastagon vakolták, erre kerámiamozaikok kerültek. A stabilnak látszó falakra szereltettek napellenzőket, ami védett a napsütés és az UV sugárzás ellen, a szakmai protokoll pedig megengedi, hogy a délutáni csendes pihenőt a szabad levegőn tartsák meg. A baleset után a helyszínre érkeztek a katasztrófavédelem és az önkormányzat műszaki szakemberei is, a pályázati munkákat végző társaság vezetője, valamint statikusok is vizsgálódtak.
Felújítás – barkácsolás?
Az intézmény felújítására 2010 előtt nyert pénzt a város, amiből az egyik épületszárnyat tették rendbe, a másik kettőben csak belső munkálatok történtek. Szereltek viszont új szegőlemezeket a lapos tetejű épület falaira, amelyek funkciója az lett volna, hogy védjen a beázástól. A szakemberek azonban megállapították, hogy a szegőlemezek nem az előírások szerint kerültek a helyükre, ezért a fal beázott, ami a vakolat leválásához vezethetett. Másik lehetséges okként a napellenzők felszerelését nevezték meg, mert a nagy súlyú szerkezeteket naponta kurblival tekerték ki és hajtották vissza, ami rezgéssel jár. Akár ez a mozgás is meglazíthatta a vastag, nehéz vakolatot. A borsodi rendőrség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
Várható volt a baleset
A bölcsődei szakembereket is meglepte a baleset, pedig jó ideje jelzik a döntéshozók és a fenntartók felé, hogy rossz az épületek állaga.
„Néhol borítékolni lehet előre, hogy az ilyen, 30-40 éves, esetenként omladozó épületekben bármikor megtörténhet egy hasonló eset. A bölcsődék 90 százaléka ugyanis a 70-es–80-as években, az akkori bébibumm miatt, az akkori technológiával épült, de nem hosszú távra. Ezek az intézmények mégsem kaptak olyan pályázati pénzeket, amiből fel lehetett volna újítani ezeket, ami rekonstrukció volt, az is leginkább »barkácsolásnak« nevezhető, mint a miskolci példa is mutatja” – mondja Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók szakszervezetének elnöke. A kollégái a fenntartók felé folyamatosan jelezték a gondokat, ezek sokszor eljutottak hozzá is. „Ezekben az épületekben ma már rendszeresek a beázások, a csőtörések, a vakolatomlások, gondot okoz a korszerűtlen fűtés, a rossz szigetelés, a hó vagy a falevelek ki-be szállnak a nyílászárók mellett… Még ha ezek nem is okoztak eddig ilyen tragédiákat. Komolyan kell venni, hogy az intézmények döntő többsége elavult, lerobbant és ráadásul túlzsúfolt” – folytatja a vezető, aki nem tartja megoldásnak, hogy most a gyerekeket, például egy ilyen eset miatt, ne kint altassák. „Fontos szerepe van kint altatásnak a bölcsődei gondozásban, szép időben, jó levegőn, a feltételeket biztosítva” – teszi még hozzá Szűcs Viktória, aki szerint a bölcsisek ráadásul hátrányban is vannak az ovisokkal, iskolásokkal szemben: nekik ugyanis még csak biztosításuk sincs az ilyen balesetek esetére.
A csonttörést szenvedett Bálintot megműtötték, és bízhatunk abban, hogy nem marad nyoma a súlyos sérülésnek. Úgy 2-3 hét után – ha a felülvizsgálaton javasolják nekik – megtanítják majd járókerettel közlekedni, amíg arra van szükség. Zorának egy hét múlva szedik ki a varratokat a fejéből és mehet vissza pajtásai közé.
Ám ha egy épület rendben van, a túlzsúfoltság akkor is veszélyeket hordoz: ma 689 bölcsőde működik Magyarországon, a 35 400 férőhelyen pedig csaknem 36 700 kisgyermek osztozik…
