Nyolc általánossal mégsem maradhat a gyerek. Hét középiskolát lehet bejelölni, ezen belül huszonnégy tanulmányi területre pályázhat a gyerek. De mi van akkor, ha annyira rosszul sikerült ez a csodálatos központi írásbeli – ami miatt rengeteg tizennégy éves kiborult szombaton –, mert annyira nehéz volt a matek feladatsor? Kis közvélemény-kutatásom során kiderült, hogy több szülő is gyomorgörcsöl azóta, mert bizonytalanná vált a gyerek felvételije.
Van olyan iskola is, ahol erre a gyomorgörcsre még rá is tesznek a tanárok egy lapáttal.
„A suliban leszidta az osztályfőnök a gyerekemet, mert csak gimnáziumokat jelöltünk be a jelentkezési lapon, nincs egy szakközép sem közte. Azt mondta, hogy »meg fogjuk szívni«, mert ha rosszul sikerült a gyereknek a matek írásbeli, be sem fogják hívni szóbelizni, de ha be is hívják, még az sem garancia arra, hogy fel is veszik, aztán ha nem veszik fel sehova, akkor mehet egy gyűjtőiskolába.
A gyerekem halálra rémülve jött haza, hogy mi az a gyűjtőiskola, és mi lesz tényleg, ha nem veszik fel egyik suliba sem. Eddig fel sem merült benne, hogy esetleg nem kerül be valamelyikbe.”
Egy másik anya is arról számolt be, hogy nagy a feszültség a családban az írásbeli felvételi miatt.
„A gyerekem bőgve jött ki az írásbeliről, annyira sokkolta a matek feladatlap. Pedig nála lelkiismeretesebb tanulót nem nagyon tudok elképzelni, sosem kell noszogatni, magától tanul, járt előkészítőre, oldotta meg sorra önállóan az előző évek feladatsorait, szóval tényleg nagyon készült.
De most azt mondja, hogy szerinte 10 pontja lesz matekból, és nem is hajlandó megnézni a közzétett megoldásokat, kiszámolni, mennyi pontot ért el, annyira stresszeli ez a kérdés. Azt elég valószínűnek tartom, hogy akik összeállították ezt a feladatsort, nem igazán tudják, mit tanulnak a gyerekek az iskolában.
Az én gyerekem is csupa gimnáziumot jelölt be, mert nem akar még szakmát tanulni, előbb érettségit akar szerezni, és csak aztán eldönteni, merre akar egyetemen szakosodni. Teljesen megértem, hát tizennégy éves, miért kellene már most tudnia, mi akar lenni felnőtt korában? Lehet, hogy ezzel a döntésünkkel most befürdünk, de ha nem veszik fel sehova, megoldjuk valahogy.”
Képünk illusztráció – Forrás: Profimedia
A kerületi gyűjtőiskola valóban nem túl vonzó opció. Ide azok a diákok kerülnek, akiknek nem sikerül a felvétel egyik bejelölt iskolába sem. Mivel 16 éves korukig tankötelesek a gyerekek, ezért nem maradhat senki iskola nélkül nyolcadik után, úgyhogy kijelölnek nekik egyet, ahol nincs meg a létszám. De természetesen még innen is van esély átjelentkezésre a későbbiek folyamán.
A gyűjtőiskola előtt azonban még van pár lehetősége a szülőknek. Miután kiértesítik a gyerekeket a felvételekről, a középiskoláknak lehetőségük van rendkívüli felvételi eljárást is indítani, amire szintén lehet jelentkezni. Az ilyen intézmények listáját az Oktatási Hivatal honlapján találhatjuk meg májustól. Továbbá lehet fellebbezni is a felvételi eredmények ellen, az adott középiskolánál jogorvoslati eljárást kérni.
Inkább ne számolgass előre!
Felesleges most azt kutatni, hogy az előző években milyen ponthatárok alapján vették fel a diákokat a középiskolák, ugyanis a számolás alapját az adja majd, hogy milyen lett a nagy átlagnak a mostani központi írásbeli felvételi. Bár már most látható a felvizsga.eu oldalon, hogy jelenleg hol tart a felvételi átlag, mégsem érdemes még beleélni magunkat, mert nem teljes a dolgozatok feldolgozottsága. Ráadásul tanulmányi területenként változik, hogy milyen pontokat vesznek figyelembe az iskolák. Ahogy az Oktatási Hivatal tájékoztatójában is olvasható:
Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv vagy matematika) eredményét számítja be (írja elő) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítja be, mint a másikét.
Az Oktatási Hivatal tavalyi statisztikája a felvételi pontokról – Forrás: Oktatási Hivatal
Van olyan iskola, ahol csak a tanulmányi eredmény számít, a másiknál a tanulmányi eredmény+központi írásbeli pontszámok, a harmadiknál pedig még ehhez a kettőhöz hozzáadják a szóbeli pontszámokat is. Van olyan tanulmányi terület, ahol számít, ha a gyereknek van nyelvvizsgája és bekérik az összes oklevelét is, mert plusz pontot jelent, a másiknál pedig nem érdekli egyik sem a felvétel szempontjából az iskolát. Érdemes ezért alaposan áttanulmányozni az adott iskolák felvételi tájékoztatóit, mert általában ezekben leírják, hogy milyen pontok számítanak bele a felvételibe.
De talán az a legfontosabb, hogy legalább mi, szülők ne stresszeljük a gyerekeinket, valamilyen megoldást biztosan találunk majd.
