Új sorozatunkban a legígéretesebb vagy épp legkerülendőbb kozmetikai összetevőket mutatjuk be, A-Z-ig. Lássuk, mit tartogat számunkra az ABC eleje!
A, mint: ALKOHOLOK
Jókora csapat összefoglaló nevével indítunk, alkoholokból ugyanis tucatnyi különböző fordulhat elő a bőrápoló készítményekben, amelyek egy része kerülendő, míg mások határozottan jótékony hatásúak. Lássuk elsőként a kerülendőket, a kis molekulasúlyú alkoholokat. Ezek azok, amelyekkel tinikorunkban még telerakták a pattanáskezelő tonikokat, mi pedig csodálkoztunk, hogy arcunk inkább csúnyább lett, mint használt volna neki. A kis molekulasúlyú alkoholok ugyanis szárító, irritáló hatásúak, és a ráncosodás elleni harcban is az ellenséges csapatokat erősítik.
Az összetevőlistákon leggyakrabbak közülük a denaturált alkohol (alcohol denat.), az etanol (ethyl alcohol), a metanol (methanol), a benzil-alkohol (benzyl alcohol), az izopropanol (isopropyl alcohol) és a speciálisan denaturált SD alkoholok (sd alcohol). Ezeknek az alkoholnak baktériumölő, fertőtlenítő hatásuk is van, amely számos esetben előnyös lehet, főként rosaceára hajlamos, érzékeny bőrűeknek azonban azokat a készítményeket, amiknél az összetevőlista elején találhatók, érdemes kerülniük – a lista ugyanis az összetevők mennyiségére is utal, minél előrébb szerepel rajta egy tétel, annál többet tartalmaz belőle a krém.
De ahogy említettem, van az alkoholoknak egy jóval kellemesebb társasága is, a zsíralkoholoké, akikkel érdemes bőrkontaktust kialakítani. A zsíralkoholok ugyanis természetes zsírokból és olajokból előállított összetevők, amik legtöbbje hidratáló, bőrpuhító hatású, sűrítő és hordozóanyag, míg mások irritáció nélküli tisztító hatással bírnak. A leggyakoribbak közülük a krémek jobb beszívódását, a bőrfelületet mattítását is segítő cetil-alkohol (cetyl alcohol), a cetosztearil-alkohol (cetearyl alcohol), a hidratáló hatású sztearil-alkohol (stearyl alcohol) és a gyapjúzsírból előállított lanolin-alkohol (lanolin alcohol). Utóbbi kettő nemcsak hogy nem szárító hatású, de kifejezetten jó hidratáló is.
B, mint: BORÁGÓMAG OLAJ
A borágó virága, magja és a belőle kinyert olaj
Nagyon népszerű természetes összetevőnek számít, amivel önmagában olajként és készítményekben felhasználva is találkozhatunk. Arcápolóktól kezdve a körömápoló olajokon át a testápolókig számtalan termékben ott találjuk, ugyanis remek emolliens, vagyis bőrpuhító, nyugtató összetevő, továbbá antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is bír. Mindezt elsősorban annak köszönheti, hogy nagy arányban – 20-24%-ban – tartalmaz úgynevezett gamma-linolén savat (GLA esszenciális zsírsav, omega-6 zsírsav típus), amiről kimutatták, nagyon jó gyógyítója az erősen száraz bőrnek, a bőrgyulladásoknak, horzsolásoknak, sőt a pikkelysömörös és atópiás dermatitiszes bőr kezelésében is segítségünkre lehet.
C, mint: C-VITAMIN
A tiszta C-vitamint Ascorbic acid néven találjuk meg az összetevőlistákon, mellette azonban fontos, hogy tudjuk, számos olyan C-vitamin-származék is létezik, amelyek hatékonyságukban sokszor alig maradnak el az aszkorbinsavtól, miközben sokkal stabilabb anyagok. Ha az INCI-ben (ez az összetevőlista nemzetközi neve) az Ethyl Ascorbic Acid, Ascorbyl Glucoside vagy a Tetrahexyldecyl Ascorbate szimpatikusan kiolvashatatlan neveit találjuk, jó helyen járunk. Ezek számítanak ugyanis a legígéretesebb C-vitamin-származékoknak. Mellettük gyakorinak számítanak még a Magnesium Ascorbyl Phosphate, a Sodium Ascorbyl Phosphate és az Ascorbyl Palmitate is, sorrendjük minőségük csökkenésére is utal, illetve kevesebb kutatás foglalkozott még velük részletesebben.
A tiszta C-vitamin túlzás nélkül is igazi kis csodaszer, amelynek bőrre gyakorolt hatékonysága nem csak mítosz, de számos kutatás által megerősített tény is. Az egyik legerőteljesebb antioxidánsnak számít, halványítja a foltokat, hegeket, támogatja a fényvédelmet és miután serkenti a kollagéntermelést, még anti-aging szempontból sem elhanyagolható.
Az aszkorbinsav egyetlen hátulütője, hogy érzékeny a drága, sem a fényt, sem a levegőt nem bírja, mondják úgy is, nem stabil összetevő. Éppen ezért ha tiszta C-vitaminos (tehát aszkorbinsavas) készítményt vásárlunk kétszer is nézzük meg a csomagolást, hogy az ne legyen átlátszó, felbontást követően pedig tároljuk hűtőben, hogy minél tovább megőrizhesse minőségét. Bőrápolási szempontból a tiszta C-vitamin optimális mennyisége 5-15% között van, ha pedig az összetevőlistát nézzük, az a jó, ha a 2.-5. hely valamelyikén csücsül. A százalékos mennyiségét szerencsére nem nekünk kell megtippelni, a legtöbb esetben legalábbis a gyártók nagy betűkkel eldicsekednek annak mennyiségéről.
Mielőtt bárki a gyógyszeres szekrény fel venné az irányt, hogy házilag oldja meg a dolgot és egy kis C-vitamin port kaparjon arckrémjébe, jó tudni, a kozmetikumok esetén a tiszta C-vitamin csak egy nagyon szűk pH tartományban működik (pH 2.5-3.5), amit házi körülmények között eltalálni szinte lehetetlen, de legalábbis abszolút felesleges vele próbálkozni.
CS, mint: CSODAMOGYORÓ KIVONAT
A nagylevelű csodamogyoró szárított levelei és virága
A Hamamelis Virginiana, vagyis a nagylevelű csodamogyoróból előállított kivonat ellentmondásossága miatt került bele összeállításunkba. Ugyanis, míg hagyományosan a természet minden bőrbajt gyógyító ajándékának tartják, a kutatások már nem ilyen, egyértelműen pozitív képet festenek róla. Nagyon népszerű összetevő, amelynek bőrkondicionáló, antioxidáns és bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő hatást is tulajdonítanak, érzékeny bőrűek azonban kétszer is gondolják meg használatát.
Leveléből, kérgéből, gallyaiból, sőt virágából is állítanak elő kivonatokat, sok esetben vegyes mennyiségben felhasználva a növény részeit, amelyek tannintartalma magas, 8-12% közötti, ez pedig ugyan rövid távon pórusösszehúzó, szárító hatással bír, hosszú távon kifejezetten érzékennyé, irritálttá teszi a bőrt. Igaz, a kivonat vízgőzdesztillációs előállítása során a tannintartalom nagy része távozik, bejön helyette a képbe az alkohol, amit hozzáadnak az eljárás során és amely egészen magas, 14-15%-os arányban képviseli magát a kész kivonatban is. Ha pedig az alkohol bőrirritáló hatása nem lenne elég, a nagylevelű csodamogyoró kivonat tartalmaz egy eugenol nevű illóolajat is, amely szintén potenciális bőrirritáló hatással kecsegtet. Mindezek alapján akinek gyulladt, pattanásos, irritált bőre van, rosaceával küzd és kipirosodásra hajlamos az arca, kerülje azokat a készítményeket, melyek összetevői között megtalálható a nagylevelű csodamogyoró kivonata.
A teljes kép azonban nem csak fekete, ha valaki szimpatizál a természetes alapanyagok, készítmények alkalmazásával, a nagylevelű csodamogyoró kivonata megfelelő lehet alkalmanként, helyileg kihasználva pozitív tulajdonságait: rovarcsípésekre, kisebb horzsolásokra vagy akár mérges szömörce kiütés kúrálására is.
D, mint: DIPOTASSIUM GLYCYRRHIZATE
A Glycyrrhiza glabra, vagyis az igazi édesgyökér
Utolsóként következzen egy latin nevében kiolvashatatlanul sok mássalhangzót tartalmazó összetevő, amit jótékony hatásai miatt mégiscsak érdemes megjegyeznünk. Szerencsére magyar elnevezése már jóval barátibb, ez ugyanis az édesgyökér kivonata. Bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő összetevőként ismert, amely az ekcéma egy fajtája, az atópiás dermatitisz és a hiperpigmentáció kezelésében is hatékonynak bizonyult.
Segíti ugyanis, hogy a száraz, károsodott bőr hámlása csökkenjen, a bőr ismét rugalmassá váljon, valamint kutatások szerint lassíthatja a pigmentképzést is azzal, hogy gátolja a bőr tirozináz-aktivitását és a melanintermelést. Ez utóbbi a szeplők, májfoltok vagy sötét, pattanásos hegek halványításában – tehát a hiperpigmentáció tüneteinek kezelésében – lehet nagy segítség. Jó hír az is, hogy ez a só formájú növényi kivonat nem bőrirritáló, nincs toxikus hatása, így biztonsággal használható.
