Egy indián származású gazda, Carl Barnes összegyűjtötte a földjén azokat kukoricákat, melyeken szokatlan színű szemeket talált, majd ezek keresztezésével – génmódosítás nélkül – több éves munkával kísérletezte ki ezt az új kukoricafajtát, melyen szinte minden kukoricaszem más és más színű.
A gazda nem sokkal a halála előtt egy barátjának adta a különleges kukorica magjait, és arra kérte, hogy indítsa be a termesztést. A kukoricát végül az amerikai Arizona államban kezdte termeszteni egy kisvállalkozás. „Meg voltam döbbenve. Soha, senki nem látott még ilyen kukoricát azelőtt” – mesélte a vállalkozás vezetője. A magokat aztán egy non-profit szervezet kezdte árusítani, melynek célja, hogy megőrizze az indiánok mezőgazdasági örökségét.
A vásárlók rövid idő alatt el is kapkodták az első szállítmányt a speciális magokból. A legtöbben ajándékba adják, vagy dísznövényként ültetik a kukoricát, mely egyébként emberi fogyasztásra is alkalmas, igaz, elsősorban nem főve, hanem pattogatott kukorica vagy a belőle előállított kukoricaliszt formájában.
Képek: Guzelian |