Zömbik Zsolt
Zsolt negyvenhárom éves, három gyerek édesapja, szoftverfejlesztő és „Suhangyal”. „Jó pár éve kezdtem el futni. Kezdetben az életmódváltás volt a cél, aztán függő lettem. Általában hetven kilométert is lefutok egy héten. Tavaly tíz félmaratont is teljesítettem – meséli Zömbik Zsolt. – Valami többre, nagyobbra vágytam, de az ultraversenyek nem vonzanak. Egy ismerősöm a SUHANJ! Alapítvány javára futott egy maratonon, és megismertem többeket is, akik rövidebb-hosszabb futásaikat ajánlották jó célra. Megtetszett ez a dolog, hogy a sporttal segíthetek másoknak, ezért én is csatlakoztam a Suhangyalokhoz (így nevezik a jótékonysági célból futókat). Különböző távokat teljesítettem, de úgy éreztem, kell valami különlegesebb. Nem akartam bizonyítani semmit, csak valamilyen kihívásra vágytam. Aztán tavaly szeptemberben részt vettem életem első terepversenyén, amelynek a hangulata nagyon megtetszett. Az teljesen más érzés, a természetben, jó levegőn, gyönyörű tájakon. Megfogott a terepfutók természet iránti alázata, hogy komolyan gondolják, hogy tényleg vigyáznak a tisztaságra, hiszen az erdőt – úgymond – csak kölcsönkapjuk.”
A SUHANJ! Alapítvány közhasznú szervezet, 2010 óta osztja meg a mozgás örömét sérült és fogyatékkal élő emberekkel. Közösségi futó- és úszóedzéseket szerveznek számukra, valamint önkénteseik segítségével versenyeken kísérik őket. 2016 nyarán közösségi összefogással hozták létre a SUHANJ! Fitnesst, az ország első akadálymentes edzőtermét, amely látás- és mozgássérültek, értelmi fogyatékkal élők, valamint épek számára is nyitva áll. Két év alatt több mint 50 000 vendégbelépést regisztráltak az integratív közösségi edzőteremben. Ezt a jó ügyet segítik az adománygyűjtő futók, a Suhangyalok. Az elmúlt 6 évben körülbelül 200 futó vállalt hasonló kihívásokat, és közel 30 millió forint gyűlt össze a fogyatékkal élőket segítendő.
Ezek után adta magát a Kéktúra útvonala. „Van ebben egy kis »ismerd meg hazádat« törekvés is, dolgozik bennem a saját kíváncsiság, és persze másokat is szeretnék inspirálni. Hogy menjenek a családok a természetbe, fussanak, kiránduljanak. És nagyon jó érzés, hogy ahogy eljut a vállalásom híre az emberekhez, úgy keresnek meg felajánlásokkal, csatlakozási szándékkal. Különböző futóközösségek jelentkeztek be, hogy szívesen velem tartanának egy-egy szakaszon. Ezzel egyrészt közösségek épülnek, másrészt, ami az elsődleges cél most, bővülhet a támogatók köre is, és a példámat követve esetleg újabb futók jelentkeznek Suhangyalnak. A solymári Szénás Kör futóinak követői által például már pénz is jött a SUHANJ!-nak. A vállalásom 365 ezer forint, amelynek már több mint az egyharmada össze is jött, pedig még el sem indultam.” A Kéktúra 27, különböző hosszúságú szakaszát Zsolt tervei szerint huszon-egynéhány hétvége alatt teljesíti majd. Nem célja, hogy minél előbb letudja a távokat, mert élvezni szeretné a természetet. Az élményeit a Facebookon létrehozott Nagy Kékség oldalon teszi majd közzé. Itt lehet nyomon követni, mikor merre jár, mennyit gyűjtött. Zsolt reméli, hogy amikor a főváros környékére ér, tizenöt éves nagyfia is csatlakozik hozzá egy-egy szakaszra.
Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, Írott-kőtől Hollóházáig tartó, folyamatos, jelzett turistaút. A hossza több mint 1100 km. Ez Magyarország és Európa első hosszú távú turistaútja, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával része az Országos Kékkörnek. Az útvonalat végigjárva a rendszeres sportoláson túl képet kaphatunk hazánk életéről, tájairól, megismerhetjük mindennapjait, lakóit, történelmét, föld- és vízrajzát, állatvilágát és természeti szépségeit. Forrás: www.kektura.hu
A Suhangyal, Zsolt rajtja Írott-kőnél lesz március 15-én. Az édesapa a Kéktúra első, 70 kilométeres, Sárvárig tartó szakaszát futja le jövő hétvégén. Szállást nagyjából félúton, egy kicsi településen, Tömördön talált. „Eddig mindenki nagyjából önköltségen, a jó ügyet támogatva adott árat és ajánlotta fel a segítségét. A tömördi szállásadóm még be is vásárol, hogy legyen vacsorám 15-én, amikor nincsenek nyitva a boltok. A sárvári panzió tulajdonosa csak a takarítási díjat kérte. Egy nagyvázsonyi sportpanzió is felajánlotta, hogy ingyen kapok szállást náluk. Nagyon jó érzés, hogy ilyen sokan és ennyire lelkesen mellém állnak már most. Talán mások is kedvet kapnak, hogy Suhangyalnak álljanak, úgy látom, segítő szándékból nincs hiány körülöttünk, érdemes tehát belevágni az adománygyűjtő futásba.”
