A legtöbben nem veszünk ki szabadságot, nincs annyi, a nyárra tartalékoljuk a pihenést, pedig az ilyen kis szünetek is fontosak lennének, hogy minél jobban megtanulja a gyerek, hogyan kell kiszakadni a mókuskerékből. Ha azt szeretnénk, hogy egészséges stresszcsökkentő technikákkal felvértezve lépjen majd a felnőttkorba, akkor meg kell neki mutatnunk a tavaszi szünetekben is, milyen az a pihenés.
Egy 2017-es tanulmány szerint a dolgozók 52 százaléka nem használja ki a neki járó szabadságot, ami már csak azért is aggasztó, mert más tanulmányokban már kimutatták, hogy azok, akik nem mennek évente legalább két hét szabadságra, sokkal nagyobb eséllyel kapnak szívrohamot.
Képünk illusztráció – Forrás: Pexels/Jonas Mohamadi
Nem a bűntudatot akarjuk kelteni, mert nyilván mindenki elmenne szabadságra, ha tehetné, de a munkáltatókat pont nem érdekli a mi gyerekünk lelki egészsége, úgyhogy kreatívan kell megoldanunk azt, hogy megtanítsuk a gyerekeket a lazításra. A szakértők szerint a gyerekek a példánkból tanulnak, nemcsak azt, hogyan kell udvariasan köszönni, hanem azt is, hogyan csökkentsék a stresszt. Ha pedig mi nem tudunk megállni és leereszteni, akkor felnőve ők sem adnak maguknak majd időt a pihenésre.
A tavaszi szünet remek alkalom arra, hogy példát mutassunk, és a hajtás, idegeskedés helyett azt tanítsuk meg nekik, milyen az, amikor törődünk magunkkal, és a feltöltődésre is szánunk időt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szombaton, amikor már nem kell dolgozni, nem azzal töltjük a napot, hogy egész nap suvickoljuk a lakást, aztán meg a konyhában robotolunk, hogy a nyolcfogásos családi ebéd kész legyen vasárnapra.
Nemcsak másokért, hanem magunkért is tennünk kell valamit, ha jó példát akarunk mutatni a gyerekeknek. Mert azt szeretnénk, ha megtanulnák, milyen fontos a testi és lelki egészségük érdekében a jól ütemezett lazítás.
